Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

114 az olajáruk és más vegyszerek vételére és eladására alakult korlátolt felelősségű társaság cégszövegébe a zsiradékot, kenőolajat jelentő olasz „grasso szó is (m. kir. Kúria Pk. IV. 2765/1939). Dr. Révy Viktor A részvényjog reformja szakkérdés és nem politikum. Éppen olyan szakkérdés, mint a csatornázás, az öntözés avagy a hídépítés. Ebből a kerdéskomplexumból is csak az érdekelheti a nagyközönséget, hogy a reform a részvénytársasági vállalkozó forma és a tőkebefektetést jelentő részvény megerősödését, egészségesebbé tételét jelentse. Helyreállítsa ismét a részvényes bizalmát. Legyen ismét valódi magyar részvény és bizakodó magyar részvényes! Mert ezek nélkül nemcsak egészséges gazdasági életet, hanem szilárd alapokon nyugvó kultúrát sem lehet teremteni. A valódi részvény az egyetlen varázsvessző, amely a legkisebb tokepatakocskákat is be tudja állítani a nagyszabású gazdasági célok szolgálatába; amely a nagy vállalat hasznában nemcsak a takarékoskodó középosztályt, hanem a munkavállalók tömegét is részesíteni tudja (Észak-Amerikában a munkavállalók kezében levő részvények névértéke eléri a 30 milliárd pengőt!) és így a helyes jövedelemeloszlás tökéletes eszköze és végül arra is alkalmas, hogy a földbirtokpolitikai célokra átadott földterületek nyújtotta fundált jövedelem benne találjon — helyettesítőt. Ezekből is érthető, hogy a részvény jogi reform főfeladata a részvény és a részvényes hatékony védelme. E főfeladat megoldásának egyetlen járható útja a vállalat érdekét előtérbe helyező megfelelő vezetés biztosítása. Nincsen rossz üzlet. Csak rossz vezetés van. És fordítva! A jó vezetést az olyan organizáció biztosítja, amely mellett érvényesül a helyes szelekció, a kellő nyilvánosság, a szakszerű ellenőrzés és a hatékony felelősség. Ennek az organizációnak kiépítése érdekében nem kell külföldi minták után mennünk. Hiszen előttünk áll a legtökéletesebben szervezett és legmintaszerűbben vezetett Magyar Nemzeti Bank. Miért ne működhessék valamennyi magyar részvénytársaságban az ügyvezető igazgatókat („Üzletvezetőségeket") kijelölő, irányító és ellenőrző igazgatótanács („Főtanács"), amely valamennyi részvényes érdekét képviseli, és miért ne valósítsák meg minden részvénytársaságnál a komoly technikai ellenőrzést a hites könyvvizsgálók („Számvizsgálók")? A részvénytársaság egyéni kezdeményezéssel és felelősséggel vezetett s a tőkések bizalmára építő magánvállalkozás. Azért van, hogy minél nagyobb hasznot biztosítson részvényeseinek. A részvénypolitika feladata nem lehet a vállalat irányítása, hanem csupán a vállalattal összefüggő jogok és kötelezettségek pontos szabályozása. Egyébként az állam nem állhat a vezetők szabad mozgásának az útjába. Mert alkotni egyedül a spontán megnyilatkozó egyéni erők képesek. A szabad mozgást, az alkotás szabadságát azonban csak azoknak a részvénytársasági vezetőknek részére vindikáljuk, akik nem félnek a nyilvánosságtól, a hatékony ellenőrzéstől és nyilt sisakkal vállalják tetteikért a felelősséget. (Ku) A szlovák részvények honosítása. Az 1939. évi december hó 22-én kelt (Szlovák Törvénytár 321. sz.) törvény elrendeli, hogy a szlovák köztársaság területén székhellyel bíró társaságok által kibocsátott részvényeket (kuxokat avagy a részvényeket és a kuxokat helyettesítő papírokat) olyan részvényekre (kuxokra) kell átcserélni, amelyeken a névérték szlovák koronában