Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

112 tagok azonban nem egyetemleges adótársak, mert a hitelezőnek sem a csődeljárás során, sem ennek eredménytelensége után nincsen joga tetszése szerint bármely volt tagon az egész követelését behajtania, hanem követelése bírói jogsegélyben nem részesülő — bár most már egyetemleges — követeléssé változik. Ezek szerint tehát a szövetkezeti tagok felelőssége korlátlan és legfeljebb, mint naturális obligatio egyetemleges. Ezt a felfogást következetesen keresztül viszi a törvény akkor is, amikor kimondja, hogy abban az esetben, ha a tag egy másik tag tartozását is kifizeti, nem az egyetemleges adóstársat illető megtérítési követelést szerzi meg, hanem a hitelező követelése száll át reá s azt a tag a hitelezőre vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. Ki kell még emelnünk, hogy a szövetkezeti tagok érdekvédelmének céljából az 1935 okt. 17. tv. bevezette a kötelező könyvvizsgálatot és a központkényszert. Dr. Puskás Károly Toldat a cégszövegben. A mellett a számos és többé-kevésbbé közismert cégbírói döntés mellett, amely a „vállalat", „üzem", „gyár", „első magyar", „nemzeti" megjelölésnek cégtoldatként használatára vonatkoznak és a cégvalódiság, a cégszabatosság elvén és a hangzatosság kiküszöbölésén alapulnak, — érdekes figyelemmel kísérni az egyéb, a vállalat tárgyára távolabbról utaló és többnyire idegennyelvű cégtoldatokra vonatkozó cégbírói döntéseket. Az e tekintetben hozott bírói határozatok a K. T. 11. §-án, korlátolt felelősségű társaságok tekintetében az 1930 :V. tc. 5. §-án, illetőleg a 317. E. H.-on nyugszanak. 1. A budapesti királyi törvényszék, a budapesti királyi ítélőtáblának egyik korábbi határozata (P. VI. 7324/1937) alapján megkívánja, hogy a cégszövegben a toldat (pl. „férfi- és női divatáru üzlet") a cégbirtokos nevét kövesse, de soha meg ne előzze. A cégbíróság ezt az elvi álláspontját a K. T. 11. §-ában említett „toldás" szó nyelvtani értelmére alapítja. Kétségtelen, hogy a magyar nyelv és a jóhangzás követelményeinek is inkább megfelel a „Kiss János férfi- és női divatüzlet" cégszöveg, mint a „Férfiés női divatüzlet Kiss János" cégszöveg, a m. kir. Kúria azonban úgy találja (Pk. 3367/1938), hogy a cégszöveg megállapítását a cégvalódiság — szabatosság — és kizárólagosság elveinek határain belül a K. T. 11. $-a a kereskedő szabad tetszésére bízza és rendelkezési jogát sem a toldatként használható szöveg meghatározásával, sem a toldat helyének megjelölésével nem köti meg. A toldat kifejezés használatával ugyanis a törvény — ellenkező rendelkezés hiányában — nem a szöveg mikénti elhelyezésére, hanem nyilván arra kívánt utalni, hogy a toldatként használt szövegnek a keresikedő nevével vagy üzletével olyan kapcsolatban kell állania, hogy azoknak közelebbi megjelölésére szolgáljon. Amennyiben tehát a toldat ennek a rendeltetésének megfelel, a kereskedő a cégszöveg megállapításánál részére biztosított szabad rendelkezési jogánál fogva nincs elzárva attól, hogy üzletkörét megjelölő toldatot polgári neve előtt használja és ezzel üzletének minőségét — amelynek a kereskedelmi forgalomban polgári nevénél nagyobb jelentőséget tulajdonít — kidomboríthassa. Az ilyen cégszöveg sem cégjogi, sem nyelvtani szempontból nem sérti a szavatosság elvét és így bejegyzésének nincs törvényes akadálya.