Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 2. [r.]

99 Mint tudjuk ugyanis, az egyesület és a szövetkezet egyaránt a kölcsönös biztosítás megjelenő formái. A kölcsönösségnek pedig — a biztosítási viszonyra való kihatását illetően — alapvető folyománya az, hogy a kölcsönösségen alapuló alakulatban (egyesület, szövetkezet) való tagsági minőséget nem lehet és nem is szabad elszakítani a biztosítási viszonytól. Ha a szövetkezettel kapcsolatban a kölcsönösségnek már általánosságban egyik jellemző megnyilvánulása az, amit nálunk Kuncz Ödön több vonatkozásban és ismételten is hangsúlyoz, nevezetesen, hogy a szövetkezet tagja kettős minőségben szerepel, nevezetesen mint társasági tag, másrészt pedig mint a szövetkezet ügyfele, úgy a kölcsönösség elvén nyugvó minden biztosítási alakulatot — legyen az szövetkezet vagy egyesület — elsősorban az jellemzi, hogy a tag ebbeli minőségéből folyólag biztosítási jogviszonyban áll az illető tömörüléssel, hogy a tagságnak szükségképpen velejárója a biztosítási viszony, vagy más szavakkal, hogy tag csupán biztosított személy lehet. Míg a biztosító rtg.-gal kapcsolatban csak véletlen, de nem jogi szükségszerűség az, hogy a biztosított egyben részvényese is legyen a társaságnak s ha részvényese is, ebbeli minőségét megszüntetheti a nélkül, hogy ez a biztosítási viszonynak megszűntét is maga után vonná és fordítva, addig a kölcsönös b. t. esetében másként áll a dolog. Mert ha kivételesen az előfordulhat, hogy valaki biztosítási viszonyban álljon kölcsönös b. t.-gal a nélkül, hogy annak egyben tagja is lenne,11 arról azonban nem lehet szó, hogy valaki társasági tag legyen a nélkül, hogy egyben biztosítási viszonyban is álljon a tömörüléssel. Bár a szövetkezeti formában működő kölcsönös b. t.-ok tekintetében utóbbiak jogviszonyainak csupán a Kt. általános szabályain nyugvó tökéletlen jogi elrendezése folytán ez az elv hazai jogunkban tudomásom szerint a maga tisztaságában nem jut is kifejezésre úgy, miként a német jogban,12 annak ellenére is, hogy Kúriánk ismételten is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös b. t.-nál, mint szövetkezetnél a biztosítási ajánlatot egyszersmind belépési nyilatkozatnak is kell tekinteni,13 mégis az említett elvet, mint a kölcsönösségen 11 A német jogban ismeretes a „vegyes" kölcsönös biztosító egyesület, amely fix díj ellenében nem tagokat is biztosít. V. ö. az 1901. évi felügyeleti törvény 21. $-ának 2. bekezdését. 12 A német felügyeleti törvény 20. §-a szerint „Mitglied kann nur werden, wer ein Versicherungsverh'áltniss mit dem Vérein begründet". 13 L. Nagy Ferenc i. m. I. 483. lapon közölt bírói határozatokat.