Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915 / 12. szám - A felülvizsgálatról
54. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 12. szám ennek a kézbesítéshez szükséges másolatait a bírósági iroda hivatalból készíti el. (Pp. 135. §.) ,A kifogásnak magában kell foglalnia 1. a bíróság megjelölését, 2. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, minőségük és lakásuk szerint, valamint a felek netáni képviselőinek nevét, állását vagy foglalkozását és lakását, végül a meghallgatás előkészítése érdekében, 3. azt, hogy a fél a kifogását mire alapítja és az erre vonatkozó esetleges bizonyítékokat. Ha a kifogásban előadott valamely körülmény igazolására okirat szükséges, ezt az okiratot eredetiben vagy másolatban kell csatolni s ezenkívül megjelőlendők a kifogásban a mellékletek annak előadásával, hogy eredetben v.igy másolatban vannak csatolva. Ha a kifogás pótolható hiányok miatt, különösen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése, a meghatalmazásnak, az ügyvédi ellenjegyzésnek vagy az aláírásnak hiánya stb. miatt a meghallgatásra szóló idézés kibocsátására nem alkalmas, a bíróság a kifogást rövid határidő kitűzése mellett kijavítás végett visszaadja, vagy ecélból a helyben lakó felet maga elé idézi. A kijavítást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (Pp. 140. §.) A kitűzött időben kijavított kifogást ugy kell tekinteni, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. Ha azonban a fél a kijavítás végett visszaadott kifogást újból hiányosan adja be, a bíróság azt, idézés kibocsátása nélkül hivatalból bisszautasitja (Pp. 141. §.) Visszautasításnak van helye akkor is, ha a fél a kifogást elkésetten terjesztette elő, kivéve, ha a végrehajtás nem lett volna elrendelhető azért, 1. mert az annak alapjául szolgáló külföldi Ítélet magyar állampolgár személyi állapotot tárgyazó perben hozatott, 2. mert az ítélet érvényességének elismerése hazai jogerős ítélettel, a közerkölcsiséggel, vagy hazai törvény céljával ellenkezne s 3. mert azzal az állammal, amelynek bírósága az Ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva, kivéve, ha az Ítélet nem vagyonjogi perben hozatott és a pernek nincs belföldön illetékes bírósága. Ily körülményekre alapított kifogást a fentebb emiitett 15 napos határidő után is elő lehet terjeszteni. (Ppé 3b\ §.) A kifogás jogerős elintézéséig az 1881 : LX. tc. 104. §-ában irt előzetes árverés esetét kivéve árverés nem foganatosítható, végrehajtás következtében befolyt összeg a végrehajtató kielégítésére nem fordítható, hanem bírói kézhez teendő le, a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruházható, sem kezéhez nem utalványozható ; helyettesíthető ingóság vagy értékpapiros kiadása \ iránt folytatott végrehajtás esetében pedig csak a marasztalás I tárgya lefoglalásának és zár alá vételének, a marasztalás tárgyának hiánya esetében pedig a tárgy ellenértéke erejéig vezetendő foglalásnak van helye. (Ppé 36. §. negyedik bek.) A bíróság a kifogás következtében a felek meghallgatása után végzéssel határoz (U. a. §.), mely ellen felfolyamodásnak van helye. A másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak van helye a kir. Kúriához még akkor is, ha a másodbíróság az elsőbiróság végzését helybenhagyja. A foganatosításra s a további eljárásra a hazai végrehajtási eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy a fentebb körülirt nemzetközi egyezményektől eltekintve, törvényes rendelkezéseink csak azt szabályozzák, hogyan kell a külföldi közokiratok alapján kért végrehajtások elrendelésénél eljárni, de nem szólnak arról, miként kell a belföldi bíróságnak eljárnia a végett, hogy az ő határozata külföldi bíróság előtt érvényesüljön. E tekintetben a magyar bíróságnak azon állam jogszabályaihoz kell alkalmazkodnia, amelynek területén a foganatosítást eszközölni kell, mert a külkülföldi ítélettel mindenik állam bírósága a saját eljárási törvényei szerint hajtja végre. A következőkben a nemzetközi jogsegélynek végrehajtási eljárási rendelkezéseit (törvények, rendeletek, közlemények) közöljük, függelékül kiegészítve a Horvát-Szlavonországra és BoszniaHercegovinára érvényes rendeletekkel. A m. kir. igazságügyminiszternek 1914. december 29-én 72.300 I. M. számú rendelete polgári birói határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható közokiratok kölcsönös végrehajtásáról más országokkal szemben. I. Végrehajtás nemzetközi szerződések alapján. 1. §. A polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. tc. (Pp.) 414. §-ának 1. bekezdése a külföldi bírósági Ítéletek érvényességének elismerését csak annyiban szabályozza, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. A polgári perrendtartást életbeléptető 1912 : LIV. tc. (Ppé.) 33. §-a szerint pedig a végrehajtásnak külföldi végrehajtható közokirat alapján elrendelésére az illető állammal fennálló nemzetközi szerződéb irányadó. Külföldi birói határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható közokiratok kölcsönös végrehajtására nézve az 1915. évi január hó 1. napjától kezdve a következő nemzetközi szerződések lépnek életbe vagy maradnak érvényben: 1. az Ausztriával kötött végrehajtási jogsegélyszerződés és az ahhoz tartozó kiegészítő rendelkezések (2. §.); 2. a Bulgáriával kötött jogsegélyegyezmény (3. §.); 3. a hágai polgári jogsegélyegyezmény (4. §.); 4. a berni nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény (5. §.). 2. §. A magyar szent korona országai és az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában az 1914. évi május hó 10. napján kötött szerződést az 1914 : XLII. tc. iktatta az állam törvényei közé. Az emiitett szerződés 21. cikkéhez az 1914. évi október hó 24. napján megállapított kiegészítő rendelkezéseket törvénybeiktatásukig a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. tc. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium az 1914. évi október hó 30. napján 7964. M. E. szám alatt (Igazs. Közi. XIII. évf. 719. 1.) kelt rendeletével kötelező erővel ruházta fel. A törvénybeiktatás az 1914 : LI. törvénycikkel következett be. Az előbbi két bekezdésben emiitett szerződésnek és kiegészítő rendelkezéseinek végrehajtásáról az 1914. évi december hó 29. napján 74.800. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XXIII. évf. 809. 1.) kelt rendelet szól. 3. §. A polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági Ítéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetében Bulgáival az 1911. évi május hó 31/18. napján kötött egyezményt az 1912:XXV1II. tc. foglalja magában. 4. §. A polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi július hó 17. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény, amelynek 18. és 19. cikke a perbeli biztosíték, a letét vagy a bírósági költségek előlegezése alól felmentett felperes vagy beavatkozó ellen az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatoknak kölcsönös végrehajtását biztosítja a szerződő államok között, az 1909 : XIV. törvénycikkbe van iktatva. Erre a nemzetközi egyezményre vonatkoznak az 1909. évi április hó 26. napján 9000. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XVIII. évf. 119. 1.), az 1909. évi október hó 4. napján 22.500. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XIX. évf. 154. 1.), az 1912. évi augusztus hó 7. napján 34.400. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XXI. évf. 320. 1.) és az 1913. évi november hó 2. napján 43.110. I. M. szám alatt (igazs. Közi. XXII. évf. 521. 1.) kelt rendeletek. (Folytatjuk.) felülvizsgálatról. Irta: Dr. Tusa Gábor. A harmadfokú jogorvoslat intézményének megnyugtató szervezése a legfontosabb törvényhozási feladatok egyike. Két célt kell itten szem előtt tartani. Az egyik a jogegység, a másik pedig a jogkereső közönség védelme. Az első célt a tény- és jogkérdés szigorú elhatárolásával és annak a szabálynak felállításával akarja elérni a törvényhozó, hogy a felülvizsgálat körében csak a jogkérdés bírálható felül. A második cél a jogkereső közönség érdekeinek a legtágabb érvényesülhetését tételezi fel. Már most a szerint, hogy az egyik, vagy pedig a másik cél a döntő szempont, mái és más lesz a felülvizsgálat kiindulási pontja és az alkalmazási köre. Az 1893. évi XVIII. t.-c. felülvizsgálatában a jogkereső közönség érdekeit feláldozta a jogegység védelméért. Az 1911. évi I. t.-c.-ben pedig az előbbi szempont legyőzte az utóbbit. A tapasztalat azt mutatta, hogy a S. T. felülvizsgálata a jogegység védelmét egyáltalában nem szolgálta. Jogorvoslati rendszerrel nem lehet a jogegységet védeni ottan, hol az igazságszolgáltatás utolsó fokban 12 felsőbíróság kezében van. Nem lehet különösen akkor, ha a perek két egymástól alapelveiben külömböző törvény alapján bonyolítódnak le, ugy annyira, hogy felsőbíróságainknál külön felülvizsgálati tanácsok működnek a felebbezési tanácsok mellett s e visszás helyzetben az ügyek pusztán eljárási szabályok alapján és nem a külömböző szakok szerint osztatnak fel. A hiba tehát abban van, hogy a sommás törvénnyel a döntő célt nem lehetett elérni és nemcsak, hanem a lefolyt 2