Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 10. szám - Széljegyzetek a sajtótörvényhez. (Befejező közlemény.) 2.[r.] Kártérítés

10. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 47. oldaí. KÜLÖNFÉLÉK. = A kolozsvári ügyvédi kamara 1911. évi közgyűlése. A kolozsvári ügyvédi kamara 1914. évi közgyűlését f. évi február hó 27-én félelőtt 9 órakor tartotta meg dr. Pa/>/> -József ü. k. elnök vezetése alatt a városháza közgyűlési termében. Bár a háború a kamara tagjainak közel telét a harctérre szólitotta, a közgyűlésen a tagok elég népes számmal jelentek meg. A közgyűlést dr. Papp József elnök, a mult év történetét méltató hosszabb beszéd kíséretében nyitotta meg, amely beszédből közöljük a következő részleteket: Tisztelt Közgyűlés! Megritkultak a mi soraink. Ha körültekintek a mai közgyűlésünkön megjelent kartársaim között, . önkéutelenül ajkamra tolul a kérdés: hol vannak ők ? Lelki szemeimmel látom őket. Messze tőlünk. Hóboritotta hegyormokon, sötét és hideg lövészárkokban, halálveszedelemmel teljes, irtózatos küzdelmekben, egyszóval a különböző csatatereken. Ott ! küzdenek ők a hazáért, szabadságért, a magyar nemzet nagy ' történelmi igazságaiért. Ök a mi hőssink! És mit szóljak azokról, akik végkép elköltöztek közülünk? Hősi halottainkról, Tuka Viktor és társairól. Ma még névszerint meg sem tudjuk nevezni mind őket. Csak együttesen emlitve j fonhatunk koszorút hősi homlokuk köré. Az emlékezés, a kegyelet és a hála soha el nem hervadó koszorúját. A legnagyobb •elismeréssel és jogosult büszkeségtől áthatott hálával emléke- j zünk meg tehát a mi hőseinkről s iktassuk jegyzökönyvünkbe i hősi dicsőségüket. E történelmi nagy időkben, melyet nemzetünk s benne j karunk ma él, örök dicsőségére Magyarország ős erejének — az j élet itthon nem állott meg. igaz ugyan — és ezt karunkat illetőén sajnálattal említem meg — hogy a moratórium-rendeletek sok tekintetben elhibázott s mondhatom szűkkeblű intézkedései -az ügyvédi kar működési körét — kiváltképpen az első időkben i — majdnem teljesen megbénították s ezzel az ügyvédi kar kereseti alkalmait a szó teljes értelmében nullifikálták, de ma már e téren is némi javulást észlelhetünk. Közgazdasági életünk | mindinkább felszabadul a reárakott bilincsek alól s reméljük, j hogy fokozatosan — de már a háború befejezése előtt is — visszatér az oly annyira kívánatos teljes rend és szabadság. Ezután kitért az elnök az uj polgári perrendtartásnak életbeléptetéséről, amelyről igy emlékezett meg: A harci zaj s az ezzel járó természetszerű izgalmak közepette sem hagyhat bennünket érdektelenül, ennek az oly régen óhajtott, sürgetett és követelt reformnak életbeléptetése s örömmel üdvözöljük a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság ma- | gasztos elvének teljes diadalát törvénykezési rendünkben. Mi, a magyar ügyvédek jól tudjuk azt, hogy a legjobb törvény is csak akkor éreztetheti az életben jó hatását, hogy ha annak a végrehajtása is jó. És ebből a szempontból, nem elég csak a birói karra számitanunk. Nekünk ügyvédeknek is támogatnunk és segítenünk kell munkájukban őket. A birói és ügyvédi karnak egymást megbecsülve, segítve és támogatva, az egymásközti apró súrlódásokat kerülve és a szent célt méltá- [ nyolva, egymás megértését kell tehát keresni s e megértésben i együtt munkálni a magyar igazságügyet. P^zután az ügyvédi rendtartás megalkotásának negyven éves fordulójához fűzött tartalmas reflexiókat, követelve az ügyvédi rendtartás reformját. Megemlékezett arról, hogy első esetben zárult adóssággal a kamara mérlege: 20.000 koronával maradt adós a nyugdíjintézetnek. Konstatálta, hogy a rossz viszonyokon kivül a kartársak nemtörődömségében keresendő az ok. Vé^ül a kamara jubilánsait üdvözölte, megemlékezvén az év halottjairól is. Biró Balázs dr. ü. k. titkár terjesztette elő ezután a széles alapokra fektetett, kimerítő és magas szempontokon épült választmányi jelentését. Először a háborúnak az ügyvédi kamarára gyakorolt hatásáról számolt be. Kolozsvárról 29, vidékről 54, az utósorozás alkalmával Kolozsvárról 14, a vidékről 39 ügyvéd vonult be katonai szolgálatra, tehát az ügyvédi kar 50 százaléka. Örömmel emlékezett meg a titkár arról, hogy Ábrudbányay Ede dr. és Mórász Béla dr. kolozsvári ügyvédeket a harctéren kitüntették. Ezután a jogi élet legutóbbi eseményeinek magvas kritikai szemléjével foglalkozott az évi jelentés, amelyet legközelebb teljes szövegében közölni fogunk. Az 1914. evi zárszámadások s az 1915. évi költségvetés letárgyalása után a közgyűlés elintézte a kamara administrativ agyéit is s végül megválasztotta az adófelszólamlási bizottságba a kamara kiküldötteit. Végül dr. Hunwald Lajos ügyved indítványára egyhangú köszönetét s elismerését fejezte ki a kamara elnökségének és tisztikarának. •=» Perköltség és moratórium. A szegedi kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság egy bíróilag megítélt követelés és jár. behajtása iránt felperes által folyamatba tett végrehajtási ügyben, 1914. évi november hó 7. napján hozott végzésével a perbeli, kicsomózási és végrehajtási költségekre a kielégítési végrehajtást nem mondotta ki foganatosithatónak. A szegedi kir. Ítélőtábla ezzel ellentétben az összesen 486 koronát kitevő költség 10°'o-a, vagyis 48 kor. 60 fillér, mint 1914. évi október 15-én végrehajthatóvá vált követelés erejéig is foganatosithatónak mondotta ki a kiel. végrehajtást (1915. január 12-én 6444/k. 1914. sz. alatt) a következő indokolás alapján: Az elsőbirósági végzés meghozatalakor érvényben volt második moratóriumi eljárási rendelet 7. §-a szerint a biróság, ha a 2. §. vagy a 3. §. esetében a követelés egyes részére nézve különböző teljesítési határidőket állapit meg, az összes körülmények mérlegelésével méltányosság szerint határoz a felől, ho^f a perköltség melyik teljesítési határidőben és esetleg minő részletekben fizetendő. Ezt az intézkedést az időközben életbe lépett harmadik moratóriumi eljárási rendelet vonatkozó 8-ik §-a is fenntartotta. Jelen ügyben a marasztalási tőke és kamatok az elsőbirósági végzés meghozatalának idejekor érvényben volt harmadik moratóriumi rendelet 4. §. 13. pontja értelmében, tehát a második moratóriumi eljárási rendelet 2. §-ának esetét helyreállitóan 1914. október 15 tői kezdődőleg havi 10% részletekben fizetendőknek mondotta ki, a moratórium életbelépte előtt elrendelt, de nem foganatosított kielégítési végrehajtás foganatosítása pedig a tőke és kamatok 1914. október 15-iki részletére rendeltetett el. A perköltség összegének számbavehető nagyságára való tekintettel az adós alperes érdekében állónak is mutatkozik, hogy a perköltséget részletekben törleszthesse, másrészt a hitelező felperes érdekei is nyernek azzal, ha a perköltség egy részéhez mielőbb hozzájut és ekként a perbeli és ezzel egy tekintet alá eső kicsomózási költségek a tőke és kamatokkal egyidejüleges és egyenlő mértékekben való behajthatásának elrendelése méltányos, másrészt a végrehajtási költségek a dolog természete szerint a végrehajtás foganatosításával egyidejűleg követelhetők, felperes azonban ugy a végrehajtás kérési, mint az 1881: LX. t.-c. 27. §. szerint alperest terhelő költségeknek is csak 10%-os részletekben való behajtását kérte elrendelni. Zs. B. = Az E1IE. jog- és társadalomtudományi szakosztályának könyvismertető bizottsága. Az Erdélyi Múzeum P^gyesület jog- és társadalomtudományi szakosztályának közgyűlése elhatározta, hogy évenként megjelenő kiadmányában — ugy, amikent ez a külföldi tudományos kiadmányokban is szokásos — az értékes alapvető munkák szakszerű és kritikai ismertetését is fölveszi. E szakszerű és kritikai munkára a közgyűlés határozata folytán az egyes tudományszakok professzorait és szakosztályunk ismert szakíróit kérte fel az Egyesület. Ez ujabb irányú tevékenységgel a szakosztály azt a tudományos munkálkodást kívánja fokozni, amelylyel az ország Il-ik egyetemének városában a jogászi életet sikerült intézményesíteni és jó hírnevét megalapozni. A szakosztály kiadmánya körülbelül 2—3 hónap múlva fog megjelenni. — Hitbizományi helyettes esetében a kinevezett örökös az ingatlant el nem idegenítheti. (Oplkv. 613. §.). Az Optkv. 613. §. érielmében hitbizományi helyettes esetében, a kinevezett örököst a korlátolt tulajdonjog illeti a haszonélvező jogaival és kötelességeivel s mert ebből folyóan a hitbizományi helyettesítés az < lidegenitési tilalmat is magában foglalván, a kinevezett örökös az utóöröklési joggal terhelt ingatlant az utóörökö? beleegyezése nélkül el nem idegenítheti. (Kolozsv.iri ítélőtábla, 1915. jan. 11. 3985/1915.) Tüai Értesíti!. i. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 1915. évi márc. hó 1-ső é« következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 1937. Schwartz testvérek cég — Benedek Farkas 1419 X — niv. it. 159. Gáttner Péter — Lebovits Hersch 5S0 K — hh. it.