Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 52. szám - A tömeggondnokok és ügygondnokok kirendelésének szabályozása

a törekvésben, amely egyesegyedül az anyagi igazság kiderítésére tendál — egévé leszünk. A Pp. eddigi tapasztalatai — mindnyájunkat teljesen meggyőztek arról, hogy Plósz Sándor egy oly munkával gazdagította nemzetünket, amelyet — méreteiben — csak Verbőczy: Tripartituma mul felül. Ez egy oly talapzat, amelyre modern igazságszolgáltatásunk hatalmas épületét bátran ráépíthetjük. Mi a Pp.-ét egy oly hatalmas alkotásnak látjuk és érezzük, hogy egyenesen fájó érzést ébreszt bennünk az a törekvés, amely folyton annak hiányait igyekszik kimutatni. A hatalmas alkotást nem úgy kell nézni, hogy azt vegyem észre, hogy egy szeg hiányzik valahol abból, hanem bámulni kell a zsenit, amely az alkotást létrehozta, bámulni kell a gondolatot — a maga mérhetetlen mélységében. Van hiány? hát van emberi munka hiány nélkül? Ha van — arra való a birói gyakorlat, hogy azt betöltse, pótolja. Csak arra kell törekedni, hogy az alkotó gondolatkörébe magunkat behelyezzük, ha ez sikerül — akkor a hiányt az alkotó intenciói szerint fogjuk pótolni Azért emeltük ki ennyire a Pp.-t, mert szerintünk a Pp. az önálló gondolkozásnak egyik leghatalmasabb előbbrevivője. Oly alkotás a nemzet életében, amelyhez IIj korszak fűződik. Mi, akik a régi prtsok emlőin nevelkedtünk fel — az emberi természetben rejlő konzervatizmusnál fogva — csak nehezen haladunk az uj uton és vissza-vissza nézünk, hátrafelé, az uj jogásznemzedék azonban érezni fogja a Pp.-nek hasznos újításait, megfogja jobban érteni a benne lüktető zseniális gondolatot. A jogászi képzésnek persze alapzata az egyetemi jogi oktatás. Az igazságügyi kormány ebben a tekintetben is a kezdeményező lépéseket megtette és a kérdést folyton és állandóan felszínen tartja. Akérdésselbehatóan foglalkoznak ajogász tanférfiak is. Elég ha rámutatunk e tekintetben Dr. SzászySchvarz Gusztávnak, Dr. Magyary Gézának és ür. Kiss Gézának a „Jogállamiban megjelent fejtegetéseire. E törekvések mind az önálló jogászi gondolkodás fejlesztésének a jegyében születtek. A helyes és mindig józan birói gondolkozást íolyton fejleszteni — ez a főcél. Erre szolgálnak — hogy közbevetőleg említsük — a birói és ügyészi továbbképző tanfolyamok is, amelyek rendezését az igazságügyi kormány programjában állandó tételként szerepelteti. Amint látjuk az egész vonalon foly a munka ez irányban — és nyugodt lélekkel állapithatjuk meg, hogy a munkának már eddig is meg van a gyümölcse. Képzett bíráink és ügyvédeink vannak. Jogi lapjaink színvonala — bármely nagy nemzet jogi lapjaival a versenyt felveheti. Jogi lapjaink doyenje — a „Jogtudományi Közlöny" most üli meg 50 éves fennállásának a jubileumát. Ily auspiciumok mellett — az a kép, amelyet igenis sötét színekkel e cikk első részében festettünk meg, tisztán csak annak a célnak a szolgálatában állott, hogy mindnyájunkat buzdítson arra, hogy azt a józan gondolkodást, amely a múltban volt és jelenben is ékessége a magyar birói karnak — ne homályosítsuk el, hanem még 'inkább fejlesszük és haladjunk a régi — biztos úton. A magvar biró sohasem volt szobatudós és ne is legyen! ü tOmeggondnokok és ügygondnokok kirendelésének szabályozása.* i. Méltóságos Elnök Ur! Az ügyvédi kar régen óhajtja a, tömeggondnokok és ügy| gondnokok kirendelésének szabályozását. E kívánsága elvben a bíróságok helyeslő megértésével is | találkozott. Csak a mindenkit megnyugtató gyakorlati megoldás nehézségének tudhatjuk be azon késedelmet, amelyet az óhajtott renI delkezés ez ideig szenvedett. Ezen nehézségek azonban legkevésbbé sem indokolják a j mai állapot fenntartását, mely kevesek kirendelésének halmozái sára, a kartársak nagy többségének jogosulatlan mellőzésére ! vezetett és egyenlőtlenségeivel indokolt elégedetlenséget szitott az ügyvédi karban. Az ügygondnoki kirendelések mrii ötletszerű állapota nem kívánatos a bíróság szempontjából sem, mert rendszer nélkül j a kar nagy létszáma mellett a kiválasztás felette nehéz, kényelmi okokból is egyoldalú kedvezésekre vezethet és téves látI szatot kelthet. A szabályozás kérdésének fokozott aktuálitást kölcsönöz a hadbavonnlt ügyvédeknek azon igényjogosultsága, hogy a hadból hazatérők életük és testi épségük kockáztatásáért, megélhetésük feláldozásáért némi kárpótlást nyerjenek azzal is, hogy később meghatározandó ideig ugy a tömeggondnoki, mint az ügygondnoki kirendeléseket kizárólagosan élvezzék. A hadbavonultak gondnoki kirendelése tárgyában a részletes megoldási módokra, későbbi alkalmas időben fogunk konkrét javaslatokat tenni. A tömeggondnoki kirendelés teljesen kielégítő mechanizI musát nehéz megtalálni és ez en kérdés megoldása még további | előmunkálatokat igényel, nézetünk szerint nincs azonban akadálya annak, hogy már a háború tartama alatt az itthonmaradolt ügyvédek egyenlő elbánása céljából a könnyebb rendezésű ügygondnoki kirendelések tárgyában javaslatot ne tegyünk, melynek elfogadását remélni szeretnők. E célból az ügygondnoki kirendelések tárgyában a háborii ; tartama alatt a következő javaslatot bátorkodunk megtenni! A törvényszéknél, értesülésünk szerint, a gondnoki kérdés I rendezésénél számításba nem jövő felebbezési tanácsokat nem ! számítva, husz tanácsban történik gondnok rendelés. Ez okból a halmozások elkerülése végett az ügyvédek névsorát, amint az 1 a sorrendben következik, husz részre osztjuk fel. Mindenik tanács az ügyvédnévsorból hozzája utalt csoport tagjai közül eszközli névsorszerinti sorrendben az ügygondnokok j és gondnokok kijelölését. Nézetünk szerint azt, hogy melyik ügyvédcsopoit, melyik I tanács mellé kerüljön, célszerű lesz az ügyvédcsoportok kezdői nevei között megejtendő sorshúzás ulján eldönteni, j A rendezés elfogadott módjáról vett nagybecsű értesítése I után megfelelő számú kamarai jegyzéket fogunk Méltóságod I rendelkezésére bocsátani. Megjegyezni kívánjuk, hogy a háború I tartamára ezen jegyzékeinkből kihagyandónak taitanók: 1. a hadbavonultakat, 2. azon kartársak neveit, akiknek kirendelését a habom alatt kiemelkedő vagyoni helyzetük vagy jövedelmük nem teszi méltányossá, 3. azon ügyvédek neveit, akiknek kirendelését egyéb okok miatt nem tartjuk kívánatosnak. Lehetséges, hogy ezen kirendelési mód nem elég differenciál! és tökéletes, de törekvésünk éppen az volt, hogy e szabályozás ilyen egyszerű rendszerét ajánljuk, mely egyrészt a I bíróságot munkatönblettöl kíméli meg, másrészt pedig azáltal, I hogy csak a sors véletlenjének juttat a kirendelésnél befolyást, az egyéni kedvezések lehetőségét zárja ki. Amennyiben a gyakorlatban hiányok merülnének fel, azok orvoslására a kipróbálás tapasztalatai szerint Méltóságod bölI csessége meg fogja találni a kellő módot. Kérjük Méltóságodat, kegyeskedjék ezen tervezetünket a vezetése alatt álló bíróság tagjaival együtt bölcs és jóindulatú | megfontolás tárgyává tenni. Titkárunkkal e tárgyban folytatott eszmecseréiből tudjuk, hogy Méltóságod e kérdés késedelem nélküli rendezésének híve, * A budapesti ügyvédi kamara beadványa a budapesti kir. törvényszék, elnökéhez.