Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 51. szám - Döntvény-birálat. Jelzálog jog törlése

51. szám. Erdéljrészi Jogi Közlöny közül egyesek absolut lehetetlennek és a Pp. és egyáltalában a peres eljárás szellemét sérti, mások pedig annyira messzenyulnak és annyira erőszakolt logikával dolgoznak, hogy azok tarthatatlansága körül vita alig lehet. Az eset nyugodt megfontolásánál is áll az a közmondás, hogy a jó mindig az egyszerű. A Pp.-nak a váltóeljárásra vonatkozó részében positiv intézkedés a íennt emiitett esetre nem található és a fizetési meghagyásra vonatkozó eljárásban is hiányzik positiv intézkedés arra az esetre, hogy ha az ellentmondásra keletkezett per felvételnél az ellentmondó alperes ellenfele, a felperes nem jelenik meg. A Pp. 619. §. csakis az általános elvekre, vagyis a törvényszék és illetve a járásbirósági eljárásra utal és különösen a Pp. 439. §-ára. Nem kell itt szem elől eltéveszteni, hogy a kifogás folytán rendes polg. per keletkezik és hogy ennek nemcsak érdemleges tárgyalására, hanem a Pp. 615. §-a értelmében a p?r felvételére is tűzetik ki tárgyalás és tisztázni kell azt is, hogy a kifogásoló íél ebben a perben felperes-e, vagy még mindig alperes marad-é ? Fölösleges és nem komoly okoskodások elkerültetnek, ha továbbra is alperesnek tekintetik a kifogással élő és ezen szempontból alkalmaztatnak a jogszabályok is. így tehát a kifogási tárgyaláson a váltókeresettel élő felperes elmaradása esetében egyedül a Pp. 439. §. első bekezdése jöhet figyelembe és alkalmazásba. Ez kétségtelen. De ennek magyarázata fontos. Nem szabad itt teljesen elfelejteni az eddigi peres eljárásnak azon elveit, amelyeket a gyakorló jogász könnyen kezel és a kereskedelmi és váltójognak a gyors lebonyolításra fektetett elvei sem és akkor aztán tudjuk, hogy a váltókeresetre a bíróság azért bocsáthat ki egyenesen fizetési meghagyást és mellőzheti a perfelvételre való megidézést, mert a keresethez csatolt eredeti váltó megállapítja már azt a vélelmet, hogy a felperesnek követelése jogos; és konsekvens a?, hogy ezen vélelmet csak az ellenkezőnek a bizonyításával lehet megdönteni, a kifogás beadásával. Világos tehát — és ebben rejlik a kérdés helyes megoldásának lehetősége — hogy a váltókeresetro kibocsátott váltófizetési meghagyás nem egyéb, mint az idézések egy speciális formája, amely a rendes idézéstől csak abban különbözik, hogy feltételes marasztalást tartalmaz és az alperest nem idézi meg a per felvételére, hanem felhívja arra, hogy az esetleges védekezését váltókifogás alakjában terjessze elő. Az az egyedüli helyes és egyszersmind egyedül lehetséges alkalmazása a törvénynek, mely szerint a kifogási tárgyalásra megjelent kifogásoló alperes a meg nem jelent felperessel szemben a Pp. 439. §-a alapján csakis a fizetési meghagyásnak végzéssel való feloldását kérheti és a bíróság a meghagyást f -toldja és a mulasztó felperest a váltó eljárás szerint a perköltségek megfizetésére kötelezi. Ilyen eljárás mellett azután lehetséges a Pp. 439. §. második bekezdésének az alkalmazása is és felperes kérheti a fizetési meghagyás újból való kibocsátását — „az idézés ismétlését". Absurdum volna a Pp. 439. §. első bekezdését jelen kérdéses esetben akként értelmezni és alkalmazni, hogy a kifogásra kibocsátott és a per felvételére és illetve tárgyalására idéző végzés oldandó fel — mert az hasonló volna ahhoz, mintha a bíróság a rendes polgári per felvételének, illetve érdemleges tárgyalásának határnapján megjelent felperes részére a bíróság a mulasztó alperessel szemben az idéző végzést feloldaná — és akkor azon helyzet állana elő, hogy a fizetési meghagyás hatályban maradna, a kifogásoló alperesnek megerőltetései hiába volnának, ha a felperes és a felperes tetszésére volna bízva a törvény kijátszása azáltal, hogy a kifogási tárgyalásra való meg nem jelenése nem az ellenfelének, hanem neki biztosit előnyt és illuzoriussá teheti bármelyik esetben a kifogás intézményét. Helytelenül magyarázza a Pp. 439. §. utolsó bekezdését az is, aki a tárgyalt jelen kérdéses esetnél a megállapítási pert akarja érvényesíteni és nem látja be, hogy az alperes részéről beadott kifogás nem céloz egyebet, mint a kötelezettség fennállásának eldöntése és ez egyszerűbb is annál. Rövidesen: ha a felperes n 'm jelenik meg a kifogási tárgyaláson és ezt szándékosan teszi, akkor a bíróság igaz-ágosan oldja fel a fizetési meghagyást és a felperes sérelme nélkül, ha pedig a felperes véletlenül nem jelenik meg, akkor is a fizetési meghagyásának feloldása a felperes további sérelmével nem jár, mert módjában van a meghagyás kibontásának ismétlését kérni, az alperes pedig ezáltal további zaklatástól meg van ova és az eljárás célszerű. Minden más érvelés és következtetés, illetve magyarázat nern hel?es' Dr. Munteán, ügyvéd. DöntuÉny-birálaf. Jelzálog jog törlése. I. Valamely ingatlanra bejegyzett, de időközben megszűnt jelzálogi teher törlésének kötelezettsége hitelezőt egész követelése és adóst egész tartozása erejéig terheli: előbbit törvényes felelőssége utalja rá a tkvi hitel megőrzése céljából (megszűnt tehertétel ne figuráljon a tkvben), utóbbit szerződése és saját érdeke. II. Ha ügyleti jogalanyokon kívül álló harmadik személy kötelme valamely jelzálogi teher törlése, akkor a) vagy szerződése kötelezi erre, vagy b) a törvény. Első esetben kötelme addig terjed, ameddig azt szerződésében magára vállalta ; köteles a jelzálogjogot töröltetni az egész követelés erejéig, vagy csak a követelés bizonyos hányada erejéig, amint elvállalta. Második esetben (ha meghatározott összeg nélkül lehet és kell kötelmét megállapítani) csak olyan összeg erejéig felelős, mint a terhelt ingatlan becsértéke. Ha a bíróság Ítéletében fölcseréli az eseteket, határozata sérelmes és jogtalan. Olyan Ítélet kihirdetéséről van tudomásom, melyben az ügyfelek a perben álló jogviszonynak közvetlen jogalanyai (I. eset) és amelyben a törlési kötelem szerződésileg lett elvállalva az egész összegre (II. a) eset), mégis a bíróság csak a követelés részösszege, vagyis az ingatlan becsértéke erejéig rendelte el a törlést, a követelés 'többi részét fönhagyta teherként az ingatlanon. Mi az eredmény? A tulajdonos 1000 K-t érő ngatlanán bejegyzett 2000 K jelzálogteherből töröltet a bíróság 1000 K-t, de 1000 K még olt marad, mely az egész ingatlant fölemészti — aránylag nagy összegével — mit ért el a pernyertes tulajdonos ? Áz Ítélet jogtalan, mert a rendezés alatt álló jogviszony aktái közt szerződés van, melyben alperes ellenében az ingatlan összes terheinek átvállalása és töröltetése van igazolva és ennek a kötelemnek megítélése mellőztetett; másfelől semmis eljárás, mert az ingatlan teljes fedezetét biztosító összeg (1003 K) törlése elrendeltetvén, az ingatlan hivatalból is tehermentesítendő (ugyanazon személyek közt), az ezen összeget haladó jelzálogtehertől ez is törlendő, mint fedezetlen követelés (épen mint árverési eljáráskor). Teher egyik esetben se maradhat az ingatlanon, csak akkor, ha a törlési kötelem összege szerződés szerint kisebb az ingatlan becsértékét kitevő összegnél. (II. a) eset.) (Érdekes, hogy cseréről van szó az ügyletben, két egyenértékű ingatlan cseréjéről; egyik fél átadta a cseretárgyát tehermentesen s most azt követeli, hogy a másik e is tehermentes ingatlant adjon át és jogszerű követelése me :Iendö a „do ut des" elvénél, a kölcsönösség erejénél fogva e.j.szben még akkor is, ha a másik fél erre nem kötelezte volna magát világos szerződésben. Érdekes az is, hogy a kérdéses ingatlan becsértéke nyilt árverésen történt adásvétellel van igazolva és a bíróság ennek a becsértéknek csak felét vette számításba s eként hagyta meg a terhet az ingatlanon.) Az 1911. évi I. tc. 6. §. 4. pontja a követelés érvényesítése esetében veszi föi a becsérték szerinti megkülönböztetést, de a követelés törlése más dolog, ide az a §. nem tartozik; tévedett az ítélet, midőn a jog érvényesítésére tartozó §-t a jog törlésére alkalmazta. (Ez a §. különben is csak a birói hatás" kör és bélyegilleték kérdésére vonatkozik.) Öreg jog áss. KÜLÖNFÉLÉK. = A m. kir. Curia tanácsainak beosztása az 1916-ik évre. a) Polgári szakosztály. L Elnök: Günther Antal elnök. Birák: Lallos=evits János, Pap István, Plopu György Dániel Lajos, Rácz Lajos. II. Elnök: Hava s Károly tanácselnök' Bírák: Avedik Simon, Nyeviczkey Antal, Hokkes József Both Miklós, Sereghy Mihály. III. (egyszersmind úrbéri.) ElnökSomogyi Mihály tanácselnök. Bírák: Zsíros Kálmán, Hrehuss Viktor, Pap Móric, Wesztermayer Vidor, Geiger Dezső, Bocskor i