Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 50. szám - Enquéte. A perbeli járulékok meghatározása. (Folytatás és vége.)

50. szám. 251 oldal. jelentette, hogy az emiitett rendelet alkalmazása szempontjából nem a szegénységi jog megadására irányuló kérelem előterjesztésének, hanem az ügy íolyamatbatételének időpontja irányadó ugyan, de ha a Pp. hatálybalépte előtt megindított valamely ügyben (például a Pp. 59. vagy 60. §-a alapján) a Pp. szabályait kell alkalmazni, velük együtt alkalmazni kell a íentemlitett rendelet intézkedéseit is. Az irodaátalányból előlegezett költségek behajtására az említett rendelet szabályait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amelyekben a behajtási eljárást 1914. évi december hó 31-ike után teszik folyamatba (47.506/1915. I. M. sz.). = A csődön kiviili kényszeregyességi eljárásról szélé 4.079/1915. M. E. számú rendelet végrehajtása. A m. kir. igazságügyminiszternek 61.000/1915. I. M. számu rendelete. A csődön kívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 4070/1915. M. E. sz. rendelet 72. §-a alapján a következőket rendelem : 1. §. A csődön kívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 4070/1915. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében az egyességi eljárásban a kir. törvényszéknél egyesbiró jár el. Az egyesbirót a törvényszék elnöke minden év végén rendszerint a következő egész évre kiterjedő hatálylyal jelöli ki. (Tüsz. 2. §.). 2. §. A vagyonfelügyelő fogadalmának (4070/1915. M. E. sz. rendelet 8. §-ának 3. bekezdése) szövege a következő: „Én N. N. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy vagyonfelügyelői tisztemben hiven járok el, a bíróság részére szükséges tájékozódásokat alapos utánjárással szerzem meg, jelentéseimet a valóságnak megfelelően készítem el, lelkiismeretesen gondoskodom arról, hogy az adós üzlete (gazdasága, kenyérkeresete) a lehetőséghez képest tovább folytatható legyen és felügyelek arra, hogy az adós vagyonából semmit el ne vonjanak.'' 3. §. A hirdetményeknek a hivatalos lapban vagy más lapban való közzétételéről a bírósági iroda gondoskodik. Az egyességi eljárás megindításának feljegyzése (4070/1915. M. E. sz. rendelet 13. §-a) iránti megkeresést az eljárás megindításakor azonnal ki kell adni. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének napját és a megkereséskez mellékelni kell a hirdetmény egy példányát. 4. §. Á 4070/1915. M. E. sz. rendelet 10. §-a értelmében kitűzött tárgyalási határnap előtt a vagyonfelügyelő közreműködésével az I. szám alatt mellékelt minta szerint táblás kimutatást és a bejelentő hitelezőkről betüsoros jegyzéket kell késziteni, amely utóbbi mindegyik hitelező neve mellett feltünteti bejelentésének ügyszámát. A táblás kimutatást a tárgyalás berekesztése után a biró és az adós írják alá. A táblás kimutatásba aláirás után a bejegyzéseket a bíró vörös tintával teljesítse és azt, hogy e bejegyzések tőle származnak, a táblás kimutatásra vezetett és keltezéssel ellátott záradékban tanúsítsa. Ha a 4070/1915. M. E. sz. rendelet 62. §-a értelmében valamelyik hitelező a táblás kimutatásból kivonatot kért és azt neki kiadták, ezt a táblás kimutatás 11. rovatában a bírósági iroda jegyzi fel. 5. §. Ha a biró az eljárást megszüntette, az iratokat a megszüntető határozat jogerőre emelkedése és a 4070/1915. M. E. sz. rendelet 57. §-nak 1. bek. értelmében szükséges intézkedések megtétele után haladéktalanul bemutatja a bíróságnak oly célból, hogy az a 4070/1915. M. E. rendelet 57. §-ának 3. bekezdése értelmében intézkedhessék. 6. §. A 4070/1915. M. E. sz. rendelet hatálya alá tartozó ügyeket, mint „kényszeregyességi ügyek"-et a Tüsz. értelmében kell kezelni. Az iratboritékot a II. szám alatt mellékelt minta szerint kell készíteni. A kényszeregyességi ügyekről a III. szám alatt mellékelt minta szerint Ke. jelzéssel külön ügykönyvet kell vezetni (Tüsz. 45. §.). Ebbe az ügykönyvbe tartoznak a 4070 1915. M. E. számu rendelet hatálya alá eső összes ügyek. 7. §. Ha az egyesség jóváhagyása tárgyában hozott határozat ellen beadott felfolyamodás az eljárás menetére vonatkozó és az iratokból ki nem tünő tényállításokat tartalmaz, az iratokat jelentésssl kell felterjeszteni és abban e tényállításokra nyilatkozni kell. Ugyanez áll akkor is, ha a biró hivatalos tudomásának körébe eső más felvilágosítások adása szükséges vagy célszerű. A felterjesztő jelentést minden esetben a biró irja alá. 8. §. Ez a rendelet az 1915. évi december hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1915. évi november hó 22. napján. Balor/h Jenő s. k., m. kir. igazságügyminiszter. = 4z í gyvédhelycUesek és Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége folyó hó 5-én tartotta meg évi rendes közgyűlését dr. Kemény Arnold elnöklete mellett az ügyvédi kamara tanácstermében. A dr. Kóródy István főtitkár által előterjesztett évi jelentés részletesen beszámol a Szövetség intenzív működéséről, amelyet az ügyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek érdekében a háborút megelőzőleg és a háború kitörése utan kitejtett. A Szövetség legnagyobb sikere a szervezeti novella által okozott sérelem törvényhozási orvoslása volt, amelynek utján az ügyvédhelyettesi utógyakorlat alól felmentést nyertek azok, akik a régi törvény uralma alatt léptek az ügyvédjelölti pályára. A törvény szociális feladatait az állásközvetítés, a háború folytán állásnélkül maradt kartársak, valamint a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezése, a betegsegélyezés kérdéseinek megoldása által igyekezett teljesíteni. A jelölti kar továbbképzését a háború kitörése előtt nagy számban rendezett felolvasó és vitaülések szolgálták. Kivette részét a Szövetség az önkéntes őrsereg alakításában és a hadikölcsön jegyzésben is. Külön akciót készit elő a Szövetség a kötelezővé tett bírósági joggyakorlaton lévők fizetésrendezésének kérdésében. A közgyűlés a jelentés tudomásul vétele után és hosszabb vita eredményeként két határozati javaslatot fogadott el, amelyek közül az első az ügyvédjelölteknek a társasbiróság előtti képviseleti jogkörének visszaállitására, a másik a katonai szolgálatot teljesítő ügyvéd* helyetteseknek és ügyvédjelölteknek joggyakorlati idejére vonatkozik. Az egyhangúan elfogadott határozati javaslatok értelmében a Szövetség kívánja, hogy a kormány a háború tartamára rendeleti uton függessze fel az uj perrendtartás életbelépésével kapcsolatos azon intézkedést, hogy az ügyvédjelöltek a társasbiróságok előtt nem tárgyalhatnak. Kívánja másrészt, hogy az erre vonatkozólag kiadott rendelet kiegészítésével, illetve módosításával mondassék ki, hogy a katonai szolgálatban eltöltött idő, amennyiben bármily oknál fogva a jelölti joggyakorlat idejébe be nem számitható, az ügyvédhelyettesi joggyakorlatba teljes mértékben számittassék be. Végül a tisztújítást ejtették meg; elnök lett: dr. Görög Frigyes, társelnökök: dr. Madarász Imre és dr. Feleky László, főtitkár: dr. Sebes Dezső, főjegyző: dr. Telek György, főpénztáros: dr. Hechter Rezső. Táblai Értesítő. I. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 1915. évi dec. hó 6-án és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 2435. Zaffó Dániel — Duma Gusztáv örökösei 1675 kor. — megv. it. 2390. Id. Grossmann Károly — Gambos József ingó kiad. — f. o. v. 2519. Löw Vilmos — Kaváltsik Leopoldné 734*81 f. — hh. it. 1743. Bilegán László — Rogazi gör. kath. egyház 16443 K — r. megv. it. 2632. Blaz István — Kolozsvári keresk. bank szerz. telj. — felébb, visszavontak. 2500. Mázsa Ferenc — Panajoth Ferenc 6341 kor. 44 fill. — megv. v. 2502-Prláth politikai község — Gyulafehérvári népbank 4130 kor. 09 fill. — megv. it. oonnn8,21, Kol°zsvármegyei tak.-pénztár r. t. — dr. Vári Tibor óz.UUO kor. — hh. v. 2651. Barabás Sándor — Baga Lajos s 1.15 000 K — hh v 2652. Ugyanaz — hh. v. 2605. Lőrincz József csődügye — megv. v. Felülvizsgálati tanácsban. P. 2478. Fried Albert — Szászvárosi előleg egylet 1860 K — r. megv. it. hhV521' SZabÓ J6zSetné ~~ Szabó József idei«l nőtartás II. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1915. évi november hó 30 es következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 1806. Goldberger Dávid és fia cég — székelv ^azdák s7r, vetkezete alperes ellen 11466 K 02 f. s jár. tpew^tfffS