Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 49. szám - Enquéte. A perbeli járulékok meghatározása

244 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny val megterhelni lenne kénytelen. Javaslatunk tehát az, hogy a kir. kormány ily irányú törvényhozási intézkedés megtételére Kéressék fel. Az Ügyvédszövetség az egyes kamaráktól beszerzett statisztikából meggyőződött, hogy a magyar ügyvédi karnak több mint fele irodájától és családjától távol szolgálja hazáját. Jelentékeny része legénységi (altiszti) sorban teljesít katonai szolgálatot, mert diplomáját a fegyveres erő kötelékében nem képes ugy hasznosítani, ahogy ezt az orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és hadmérnökök teszik. Az eddig történt bevonulások csak a 42 éves életkort meg nem haladott kartársakat érdekelték. Küszöbön van azonban idősebb kartársaink fegyverbe szólítása is, akiknek bevonulása számos exisztenciát dönt nyomorba. A hadviselés érdeke azt is megköveteli, hogy a mögöttes •országrész gazdasági élete csak akkora mértékű rázkódásnak tétessék ki, amekkorát a hadviselés érdeke feltétlen megkövetel. Ha tehát e két ellentétes érdeket egyáltalában ki lehet egyeztetni, ezt az idősebb népfölkelésre kötelezett kartársak szolgálati beosztásának kijelölésével kétség kívül meg lehet tenni. Tapasztalati tény, hogy katonai intézetekben és hivatalokban a hadvezetőség az ügyvédi munkaerőnek kiváló hasznát veszi. Ilynemű hivatali és segédszolgálatokra az ügyvéd tudásánál és tapasztalatainál fogva elsősorban hivatott. Véleményünk szerint a hadviselés érdeke nem szenved sérelmet azáltal, ha a korosabb — mondjuk negyven éven felüli — népfölkelésrc kötelezett kartársak irodájuk székhelyén működő katonai intézetekbe és hivatalokba vezényéltetnének ki katonai közigazgatási szolgálatokra. E kívánságunk teljesítésének előnye, hogy a katonai közigazgatási szolgálatra kivezényelt kartársak irodájuk működését irányithatják, felügyelhetik és s?gédszemélyzetükkel irodájuk jövedelmét megmenthetik. Javasoljuk tehát az igazságügyminiszterhez ily irányú memorandum készítését. Perjogi és illetékjogi reformunk az ügyvédi kar gazdasági helyzetét lényegesen megváltoztatta. Az illetékességi korlátozások, a jelentékenyen felemelt illeték, mind oly tényezők, melyek a pereskedési kedvet és képességet lényegesen csökkentették. Az ügyvédi kar kereseti alkalmai tehát, melyet társadalmunk létszámának túltengése miatt korábban sem volt képes eléggé foglalkoztatni, a per- és illetékjogi reform folytán még jobban megcsappantak. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a háborús állapot által gazdaságilag megviselt s anyagilag kimerült társadalom még a régi per- és illetékjog mellett sem lenne képes a számban túltengő kart eltartani, elképzelhető karunk kétségbeejtő jövője, melynek túlnyomó része a háború befejeztével súlyos gazdasági helyzetben irodájának újjáépítésével kénytelen exisztenciáját újra megalapítani. Ebben a küzdelemben igen sok kartársunk fog elvérezni, különösen a városokban, melyekben helyi túlzsúfoltság miatt a kartársak elete eddigelé is küzdelmes volt. Szövetségünk kötelességének tartja a szerencsés béke bekövetkezése előtt karunk előrelátható jövőjére kartársaink figyelmét felhívni és pedig azért, hogy eddigelé is megélhetési gondokkal küzdött kartársaink figyelmét a pálya-változtatás lehetőségéi e és szükségességére felhívja. Szövetségünk viszont kötelességének tartja azoknak a kartársainknak ily irányú törekvését előmozdítani, kik maguk és családjuk jobb jövője érdekében pályájukat változtatni készek. Az ügyvédi kar intelligenciája nemzeti töke, melyet a határtalan mértékben vérvesztéssel járó világháborúnk erősen megcsapol, megtépáz. Hogy az államnak az ügyvédi intelligenciára a megváltozott viszonyok következtében milyen mértékben és mily pozíciókban lesz szüksége, a kir. kormány kormányzati bölcsessége állapítja meg. Az Országos Ügyvédszövetség kötelességének tartja, hogy azokat a kartársainkat, kik már a rendszeresített vagy még rendszeresítendő közhivatalokra pályáznak, a maga erkölcsi súlyával törekvésükben a kir. kormánynál támogassa. Javasoljuk tehát az igazgatótanácsnak, hogy az elnökség által itt felvetett eszmét az osztályok körében népszerűvé tegye: javasoljuk tovább, hogy az egyes osztályok a most tárgyalt eszme megvalósítását célzó felterjesztéseket minél előbb a központhoz felterjesszék. A háború csapásai természetszerűleg az ügyvédi kar egyedeit sem kímélik meg. Számos kartársunk vált mar rokkanttá, számos kart irsunk családja jutott kenyérkeresőjének elvesztése folytán kétségbeesett helyzetbe. Az ügyvédi árvák számát a háború erősen megnövesztette. Azokat a sebeket, amelyeket a háború okozott, kari szolidaritásunk mellett sem hagyhatjuk i gyógyitatlanul. Nekünk ép ugy, mint a többi társadalmi osztályoknak, kötelességünk országos segélyezési akciót megindítani s nélkülözhető filléreinkből a háború folytán nyomorba jutott, rokkantságba esett kartársaink, elesett kartársaink árvái részére alapot létesíteni. Indokolja tervünket az a tény is, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet által nyújtott ellátás, ha az érdekelt kartárs a karenciát túlélte, igen csekély s az egyes kamarák segélyalapja országos akció hiányában sokkal j gyengébb, semhogy a mai viszonyok mellett, amidőn majdntm | minden kamara háztartása megingott, segélyezési kötelezettségéI nek eleget tenni képes lenne. Az elnökség felhívja az igazgatótanács vidéki tagjait, hogy a körzetükben működő ügyvédi karnak állapotáról a kitűzött igazgatótanácsi ülésen jelentést tenni szíveskedjenek azokkal a kivánságokkal együtt, melyeket a kar jövője érdekében megválósitandónak és megvalósíthatónak tartanak. Segítsük a kart ott és ugy, ahol és ahogy ezt a létező állapotok megengedik. J)r. Havlik János, ügyvezető titkár. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. A jogi szakosztály ismeretterjesztő előadásai. Az E. M. E. Jog- és Társadalomtudományi Szakosztálya az 1916. év folyamán a Ferencz József Tudomány-egyetem IV. sz." termében (Farkas-u. főkapu I. emelet) a következő ismeretterjesztő előadásokat tartja : 1910. jan. 14—15. Dr. Cholnoky Jenő egy. ny. r. tanár: A Balkánfélsziget államalakulásai. (Vetitéssel). 1916. jan. 21—22. Dr. Genersich Gusztáv egyetemi ny. rk. tanár: Tennivalók a hadi árvák egészségügyi ellátása körül. 1916. jan. 28—29. Dr. Konrádi Dániel egy. m. tanár: Védőoltások fertőző betegségeknél. 1916. febr. 4—5. Dr. Vince Frigyes keresk. akad. tanár: A török nemzeti törekvések. 1910. febr. 11—12. Dr. Huber Imre kegyesrendi tanár: Az ércek a háborúban. (Vetitéssel). 1916. febr. 19. Dr. Menyhárt Gáspár egy. ny. rendes tanár: A jog és a háború. = A jogi szakosztály tudományos előadásai. A tudományos előadások sorozatában Dr. Réz Mihály egyetemi ny. r. tanár ur 3 előadása előre nem várt módon elmaradt s igy erre az időre más előadók nem voltak felkérhetők. Ez az oka annak, hogy a tudományos előadások szünetelnek. A karácsony utáni időre jelentkezett előadók: Dr. Bedő Sándor marosvásárhelyi kamarai elnök, dr. Jckey Dániel it. táblai bíró, dr. Deák Albert ügyvéd, dr. Endes Miklós táblabíró (Bpest), dr. Judik József táblai tanácsjegyző. A felolvasások beosztását a megállapítás szerint legközelebb szintén közöljük. = A leltárak bélyegilletéke tárgyában a m. kir. pénzügyminister felmerült kételyek eloszlatása céljából hivatalos közleményében kijelenti, hogy a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLTII. t.-c. rendelkezései a vagyonleltárakra nem vonatkoznak, minélfogva az örökösödési eljárás során felvett hagyatéki leltárak, valamint egyéb vagyonleltárak továbbra is a §. ill. dijj. 65. tét. .,Leltárak, bíróságiak'' vezérszó alatt felvett rendelkezések érteimében bélyegzrndök. (1915. évi április hó 7-én 30.886 szám.) = Mi lesz az ügyvédi kar feladata a háború utáu ? E cim alatt Dr. Edmund Bencdikt, a kiváló bécsi ügyvéd a Jogállam októberi füzetébe igen érdekes tanulmányt irt, l. melyben az ügyvédség háború utáni tevékenységi körét a követ| kezőkben jelöli meg: „Az összességnek és az egyesnek érdekében az ügyvédi hivatásos tevékenység erejének nem szabad elernyednie, hane m még fokozódni kell. Még nehezebb s valósággal kényes hivatás vár majd az ügyvédre a büntető jogszolgáltatás mezején. A büntethetőség körét uj — katonai és politikai, s ami még fontosabb, gazdasági vonatkozású — bűncselekmények felállítása rendkívül kiterjesztette. Az az irtózatos szigor, aminek a hábor u során uralkodni kellett, helyt fog ugyan adni a magyar me g osztrák bíró megszokott könyörületességnek. De nem volt elke -