Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 44. szám - Birák és birósági szakértők

VIII. évfolyam. 44. szám. Kolozsvár, 1915. október 31. I KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd. Dr. Hatiegán Emil kir. tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Fercncz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intéz endők. TARTALOMJEGYZÉK: Birák ós bírósági szakértők. — Ideiglenes nőtartás. — Háborús rendeletek. — Adalékok a Házassági Törvény 81—103. §§• joggyakorlatához. Gyűjti: Dr. H. E. (Folytatás.) MELLEKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. KÜLÖNFÉLÉK. Bírák ÉS bírósági szahértőb. A szakértő sem tanúnak, sem a bírói hatáskör részesének nem tekinthető s véleménye nem helyezhető egy vonalba sem a tanúvallomással, sem a birói észleléssel, hanem egészen önálló és sajátos bizonyítékot képez. A szakértő véleménye a bíróság tájékoztatására, felvilágosításra szolgál. A bíró szakértőhöz akkor fordul, midőn maga nem képes bizonyos kérdésben állást foglalni, mert hiányzik tudása, melY___a_kérdés elásmié^séhez s zükséges. A hjrrj ílypn knr tehát gegiteégérr-ibrdul a szakértőhöz. Ez a kényszerhelyzete a bírónak adja meg aztán a szakértői véleménynek rendkívüli fontosságát és a szakértőnek a kényes helyzetét. Itt — mi türés-tagadás — a helyzet képe megváltozik, a szerepek kicserélődnek. A biró puszta szemlélő lesz s a mérleg átmegy a szakértő kezébe, az ő véleményén fordul a per mikénti eldőlte. Elvként fel van ugyan állítva a tétel, hogy a szakértő is ép oly bizonyító egyén, mint a tanú, akinek véleményét a biró ép ugy mérlegeli, mint a tanúvallomást, azonban a dolgokat valódi mibenlétükben vizsgálva és észlelve — lényeges a különbség mégis a tanú vallomása és a szakértő véleménye között. Előbbi esetben a biró valóban szabadon mérlegel, az utóbbi esetben már mérlegelésről szólani nem igen lehet. Utóbbi esetben a biró a szakértő véleményét el kell hogy fogadja. Felülbírálni nem igen tudja, amennyiben olyan kérdésről van szó, amihez a biró nem ért. Mérlegelni csak azTléhet, amit a helyesség szempontjából meg tudunk bírálni, aminek a helyességét a logika és a tudomány szabályainak útmutatása mellett az ember ellenőrizni képes. Nehéz a szakértő helyzete is, mert ő az a központ, amelyhez az ellentétes érdekek ülődnek. A biró ítélkezésének egyik láncszemét várja tőle, a felek ellentétes érdekeiket akarják vele eldöntetni, mindenik persze a maga javára. Innen a különböző kérdések egész özöne, amelyekkel biró és felek a szakértőt megrohanják. E nehéz helyzetben a szakértőnek higgadtnak kel lennie. Feleljen minden kérdésre nyugodtan, legjobb tudásának teljes latba vetésével. Amint Brouardel tanítja az orvosszakértőket: „Ha az ügyvéd indulatba jön is, önök maradjanak nyugodtak; kissé hozzátartozik a védő szerepéhez, hogy megfélemlíteni akarjon és ekkép védence számára kedvezőbbé tegye a helyzetet." És bizonyos életbölcs humor nyilatkozik meg annak az angol orvosnak a tanácsában is, ki szakértő társainak azt ajánlja, hogy ily működések alkalmával viselendő kabátjokba két zsebet csináltassanak: egyet, természetesen a kisebbet, a szakértő díj és egy nagyobbat a bezsebelendő gorombaságok számára. Szerintünk a baj mindig az emberekben van. A biró, a fél, a szakértő, ha valóban átérti és átérzi hivatását, ilyen kellemetlen helyzetekre sor nem kerülhet. Ha pedig a baj kútforrása nem mindenikben, hanem csak némelyikben van meg, a másik igyekezzék, hogy hidegvérét megőrizze, akkor kizárt dolog, hogy a helyzet elmérgesedjék. Mert az tapasztalati tény, hogy a tárgyilagos, jó száudéktól vezérelt tisztességes bánásmód mindenkit lefegyverez. // Persze az ideális állapot az, amikor a bíróság, szakt/értő kéz-kézbe munkálkodnak az igazság kiderítésében. J Az ideális állapot feltételei közül a legelső — a kölcsönös megbecsülés. Ennek szülője pedig az, hogy a bíróság tudja és érezze a szakértőnek alapos tudását és lelkiismeretességét. A szakértőnek ez adja meg a tekintélyt. Minden szakértő tehát igyekezzék a fennforgó ügyben alaposan tanulmányozni a vitás kérdést és törekedjék lelkiismeretesnek lenni. A bíróságnak a hivatal adja meg a tekintélyt. A szakértő helyzete nehezebb. Neki a tekintélyt ki keli küzdeni alapos munkával, lelkiismeretességgel. Ha a szakértő a lehető legjobbat igyekszik produkálni, akkor a bíróság ezt honorálja. Az ilyen szakértő munkája mindig megnyugvást kelt, véleménye a helyzet zavarában tisztitólag hat. A biró, az ideális biró a szakértőt mindig tiszteli, becsüli. Az ilyen biró nem zaklatja a szakértőt minden az ügyhez nem tartozó kérdéssel, mert tudja, mi a perben a döntő. Vannak u. n. lehetetlen kérdések is. Ilyeneket is szoktak intézni a szakértőkhöz. Ezeknek a kérdéseknek alapoka — a nemtudás, a teljes bizonytalanság. A szakértő azonban ezekre a kérdésekre is feleljen és vessen