Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 37. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. (Befejező közlemény.) - Rendkívüli eljárási intézkedések

eső személyekre vonatkozó kivételes intézkedéseket hatályon kivül helyező rendelete meghatároz, a 6. §. 6. és 7. pontjában emiitett személyeket illetőleg pedig az akadály megszűntét követő harminc nap elteltével kérelmére megszünteti, hacsak az 1. vagy a 2. §-ban emiitett egyén kérelmére, vagy az 5. §. értelmében a felfüggesztést már előbb meg nem szüntette. 5. §. Az 1380/1915. M. E. számú rendelet 9. §-ának 4. bekezdésében előforduló következő szavak: „ezt a §-t" helyébe e szavakat kell tenni: „ennek a §-nak előbbi bekezdéseit0, mihezképest a 9. §. 4. bekezdésének uj szövege következőképen szól: Feleség, fel- vagy lemenő ágbeli rokon és törvénytelen gyermek javára megállapított tartás, továbbá a szolgálati szerződésből — ideértve a mezőgazdasági és ipari munkaviszonyt is — eredő követelés kielégítésére, úgyszintén bérelt lakás, más helyiség vagy terület átadására vagy visszabocsátására irányuló végrehajtásra ennek a §-nak előbbi bekezdéseit nem lehet alkalmazni. Az idézett rendelet 9. §-a a következő uj, 5. bekezdéssel egészíttetik ki: Ha a végrehajtást szenvedő katonai szolgálatot tel jesit, vagy az ily szolgálatot teljesítő személyekkel egy tekintet alá esik, végrehajtás alól ki van véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedő beleegyezésével sem foglalható le mezei gazdasággal foglalkozók részére az általuk mivelt vagy miveltetett szántóföld miveléséhez szükséges vetőmag, takarmány, szalma, alom és trágya, a most felsorolt ingóságok hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg. Az 1908: XLI. törvénycikk azokat a rendelkezéseit, amelyek az 1908: XLI. t.-c. 2. §-a 18. pontjának esetére vonatkoznak, a jelen bekezdés esetére megfelelően alkalmazni kell. 6. §. Az 1380/1915. M. E. számú rendelet 10. §-ának 4. pontjából kimaradnak ezek a szavak : „moratórium alá nem eső" és helyükbe „a" szót kell tenni, mihezképest ennek a pontnak uj szövege igy szól: 4. a követelés kifizetése céljából közpénz'árból vagy letétből felvehető követelésnek az utalványozását. 7. §. Az 1380/1915. M. E. számú rendelet 13. §-ából kimaradnak ezek a szavak: „a hatodik moratóriumi rendelet vagy", e szavaknak: „ezzel kapcsolatos későbbi rendelkezése" a helyébe pedig ezt a szót kell tenni: „moratóriumfeloldó rendelete"; mihezképest a 13. §. új szövege igy szól: Az 1881. LX. tc. 72. § ában meghatározott törvényes zálogjog a bérbeadót nemcsak félévi, hanem olyan időre járó bérösszeg erejéig illeti meg, amely idő aiatt bérkövetelését katonai szolgalatot teljesítő (3. §. 1. bekezdésének 1—3. pontjai) bérlőjével vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá eső (3. §. utolsó bekezdése) bérlőjével szemben a m. kir. minisztériumnak moratóriumfeloldó rendelete értelmében nem érvényesítheti. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésével lép életbe. Kelt Budapesten, 1915. évi augusztus hó 14. napján. Gróf Tisza István s. k.. m. kir. miniszterelnök. II. A részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének idejéről és a mérleg készítéséről szóló 130—I91r>. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztériumnak 3008—1915. M. E. számú rendelete. A m. kir. minisztérium az 1914. L. tc. 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján az 1915. évi január hó 14. napján 130— 1915. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletének kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §. Ha valamely részvénytársaság vagy szövetkezet az 1914. évi augusztus hő 1. napján vagy azután záródó üzleti évre vonatkozólag a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása végett tartandó közgyűlését az alapszabályokban vagy a 130—1915. M. E. számú rendeleiben megszabott határidőn belül a hadiállapot következtében előállott elháríthatatlan akadály miatt nem tartja vagy nem tan hattá meg vagy ha a közgyűlésnek az említett határidőn tul ha-asztasát a hadiállapottal összefüggő egyébb különös méltánylást érdemlő körölmenyek indokolják, a kereskedelemügyi mimszter a- igazgatóság kérelmére a közgyűlés megtartására megszabott határidőit az illető részvénytársaság vagy szövetkezet tekintetében — a szükséghez képest esetleg ismételten is — megfelelő határozott időtartamra meghosszabbíthatja. Az engedélyezett halasztásról a kereskedelemügyi miniszter az illetékes cégbíróságot egyidejűleg értesiti. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe es hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Budapest, 1915. évi augusztus hó 13. napján. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. KÜLÖNFÉLÉK. = Illetékügyi határozatok. A 0.7°/o-os bejegyzési illeték a 200 koronán felüli tőke után akkor is megfizetendő, ha a kiszabás alapjául kikerekités következtében csak 200 korona szolgál. Igy döntött a közigazgatási bíróság 15.999/1914. számú ítéletével, amelynek indokolása a következő: Nem lehetett a panasznak helyt adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is helyesnek elfogadott okokon felül azért sem, mert 1. a tőkén kivül a kamatok a bejegyzési illeték alapjának megállapításakor számításba veendők, ha ezekre vonatkozóan a zálogjog bekebelezése rendeltetett el: 2. ha a bekebelezett érték 200 koronát felülhalad, bár az illetéket az illetékszabályok 77. §-ában elrendelt kikerekités folytán csak 200 koronától szabják is ki, 0.7°/o-os illeték már fizetendő, mert nem az döntő, hogy mily értékalapon kell az illetéket kiszámítani, hanem az, hogy telekkönyvileg mily értéket biztosítottak. (Közig, bíróság 15.999— 1914. sz. Ítélete.) Ingatlant terhelő haszonélvezetről való lemondás illetéke. Gyakori eset, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezetről az ingatlan eladása alkalmával történt lemondás után az eladó terhére ajándékozási illetéket szabnak ki, a közig, bíróság 1914. évi 13.375. P. sz. ítélete ezt a visszás és semmikép meg nem okolható gyakorlatot előreláthatólag meg fogja szüntetni. Ennek az ítéletnek — amelyet az adóhivatalok szives figyelmébe ajánlunk — indokolása a következő: Tekintve, hogy a kiszabási iratok között levő s az 1913. évi december hó 30 ik napján kelt adás-vételi szerződésben panaszos édesanyja, K. Mártonné, beleegyezését adta ahhoz, hogy az adás-vételi jogügyletnek tárgyául szolgait ingatlanra javára bekebelezve volt haszonélvezeti jog töröltessék : tekintve, hogy a h vatkozott szerződést panaszos nevezett édesanyja szintén aláirta: s tekintve ebből kifolyólag, hogy a hivatkozott adás-vételi szerződésben foglalt jogügylet ugy veendő, mint amelyben panaszos tulajdonjogát, panaszosnak édesanyja pedig haszonélvezeti jogát ruházta at a vevőre, az z tehát egységesnek, t. i. olyannak, amelyet az adás-vételi jogügylet utan az illetéki díjjegyzék 1. tétele alapján kiszabott 4.3% illeték a maga egészében érintett, vagyis tehát amelyben külön ajándékozási jogügyletnek a fennforgása meg nem állapitható és pedig annál kevésbbé, mert i a meg nem cáfolt panaszbeli előadás szerint a haszonelvezeti | jogot is terhelő terheknek törlesztésére fordított vételár valóság! gal a haszonélvezeti jognak törlésébe beleegyező anya érdekében j is fölhaszn.iltnak veendő: a panaszolt ajándékozási illeték törI lését el kellett rendelni. = Az osztrák moratórium megszüntetése. Auszi triában a móratórium 1915. augusztus 31-en véget ért. A GaliI ciára, Bukovinára, Dalmáciára, a tengerparti tartományra, valamint a roveretoi és trienti bírósági kerületekre fennálló külön intézkedések továbbra is érvényben maradnak. Augusztus 28 án kormányrendelet jelent meg, mely aug. 31-ével az ugynezezett I bankmoratóriumot folyószámla, betétek és pénztári jegyek) is megszüntette. A birósági halasztá-ra vonatkozó szabályok továbbra | is joghatalyiyal b rnak. A májns végen kibocsátott osztrák hatodik moratóriumi rendelet tudvalevőleg a különböző tartozásokat augusztus végére m;ir fokozatosan 100°/o-ig feloldotta, a betétek tekintetében azo ban az emiitett rendelet augusztus végére nem mondta ki | a fennállott korlátozások megszüntetését, sőt hatodik szakaszá | ban augusztus 31. előt re egy olyan ujabb rendelkezést helyezett kilátásba, amely a betétek visszakövetelhetésére vonatkozó korlátozásokat augusztus 31. utan is fentartja. Igy némileg meglepetesszamba mehet és az osztrák gazdasági viszonyoknak igen kedvező fejlődését jelzi az osztrák összminiszterium mostani rendelete, amely — kétségtelenül a pénzintézeti érdekeltség | előzetes hozzájárulásával — a betéteket a hadviselés által köz°I vétlenül nem erintett területeken teljesen felszabadítja. Nálunk ; Magyarországon a moratórium-feloldó rendelet tudvalevően egy1 előre csak a folyószámlára elhelyezett betéteket vette ki teljesen