Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 34. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás szabályai. A m. kir. minisztériumnak 2060/1915. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészitett szabályainak életbeléptetéséről

34. szám. Erdély részi Jogi KSzISny 179. oldal. A telekkönyvi hatóság az előterjesztés felől a telek és az előterjesztést tevő meghallgatásával határoz. Az 1. és 2. pontban emiitett körülményeket elég valószínűvé tenni. A telekkönyvi hatóság, ha az előterjesztésnek helyt ad, az árverést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi, ha pedig az árverést megtartandónak találja vagy ha előterjesztést nem adtak be, árverési hirdetménvt bocsát ki. Az árverés időpontját az 1915. évi okt. hó 1. napja előtti időre nem lehet kitűzni. 19. §. A végrehajtási törvénynek a csatlakozásra vonatkozó rendelkezései a 17. §. 1. pontja alapján elrendelt árverés esetére nem nyernek alkalmazást. 20. §. Ha a végrehajtást szenvedett a 17. §. 1. pontja alapján elrendelt árverés határnapja előtt legalább nyolc nappal hiteltérdemlően kimutatja, hogy lejárt tartozásának hátraléka két tőketörlesztő részletre apadt, vagy hogy az árverési kérelmet megelőző év folyamán legalább két ily részletet fizetett, kérelmére a telekkönyvi hatóság az árverést megszünteti s a végrehajtást szenvedettet az okozott költségben elmarasztalja. Az ingatlant a 17. §. 1. pontja alapján elrendelt árverésen a jelzálogilag bekebelezett törlesztcses záloglevélkölcsön megadásának alapjául szolgált intézeti becslésben megállapított becsértéknél, ha pedig a kikiáltási ár ezt az összeget meghaladja, a kikiáltási árnál alacsonyabb áron nem lehet eladni. Az intézeti becslésről készült iratot az árverési kérvényhez kell csatolni. Az árverés megsemmisítésének kérelemre azon az alapon is helye van, hogy a jelen rendelet szabályait nem tartották meg (1881. LX. t. c. 178. §.). 21. §. Bármelyik érdekelt fél az árverésen megvett ingatlanra, amelyet a vevő vételi bizonyítvány alapján birtokba vett, zárlat elrendelését kérheti, ha: 1. az árvi rési vevőnek oly cselekményét vagy mulasztását bizonyítja, amely ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy értekcsonkulását eredményezi; vagy ha : 2. az árverési vevő a vételari részlet után járó kamat megfizetése iránti kötelezettségének a telekkönyvi hatóság felhívására a felhívásban megszabott határidőben eleget nem tesz; a hátralékos kamat lefizetésével az elrendelt zárlatot kérelemre meg kell szüntetni. Erre a zárlatra az 1881. XL. törvénycikknek az o törvénycikk 237. §-ának f) pontja alapján elrendelhető zárlatra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 22. §. Ingatlannak a 17. §. alapján elárverezése esetében, úgyszintén ingatlannak haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében az ingatlant közvetlenül terhelő adók és más köztartozá-ok elsőbbségére né/.ve az 1881. XL. t.-c. 189. §-ában és az 1912. Lili. t.-c. 35. és 36. §-ában megállapított három évi időtartam abban az esetben, ha a jogerőre emelkedett árverést az 1915. évi október hó 1. napján vagy e nap utan három év alatt tartották meg, vagy az ingatlannak végrehajtási zár alá vételét ez alatt az idő alatt rendeltek el, az 1914. evi augusztus hó 5-étől 1915. évi szeptember hó 30-áig terjedő idővel meghosszabbittatik. Külföldi bíróság végrehajtás iránti megkeresése. 23. §. Ha a külföldi bíróságtól végrehajtásra irányuló megkeresés érkezik, a magyar bíróság a végrehajtás elrendelésének kérdéseben a felek meghallgatása nélkül határoz, d'^ a végrehajtás elrendelése előtt hivatalból vizsgálni köteles különösen azt, vájjon a külföldi kö/.okirat, amely a végrehajtási kérelem alapjául szolgál, nem olyan-e, hogy érvényességének elismerése az adóst a magyar szent korona országaiban a megkeresés elintézésekor irányadó fizetési határidőktől vagy a fennállott moratóriummal kapcsolatos jogoktól — ideértve a fennállott moratóriumi rendeletek értelmében gyakorolt elállási jogot is — akaraia ellenére megfosztaná. Igenlő esetben a végrehajtást meg kell tagadni, még ha a külföldi bíróság ki is mondotta, hogy a végrehajtás utján kielégít, ndő követelés nem esik halasztás alá. A magyar bíróság határozatának meghozatala előtt az 1. bekezdésben tárgyalt körülményekre nézve felvilágosításokat kérhet, ha e körülmények tekintetében kétsége van és a kétséget a megkeresésnek vagy mellékleteinek adatai el nem oszlatják. 24. §. Kii földi birói határozat alapján végrehajtást elrendelő végzés ellen a végrehajtást szenvedő, az 1912. LIV. t.-c. 40. § a szerint megengedett felfolyamodáson felül, az elrendelő bíróságnál a végzés kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt kifogást terjeszthet elő amiatt, hogy a végrehajtást a jelen rendelet 23. §-a ellenére rendelték el. Kifogás előterjesztésének esetében a mar foganatosított végrehajtási cselekmények hatályban maradnak, de a végrehajtási eljárás nem folytatható. A birósag a kifogás következtében a végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása után végzéssel határoz. Egyebekben a kifogásra az 1911: I. t.-c. 129., 134., 135., 140., 141. § ai megfelelően alkalmazandók; az 1911:1. t-a 141. §-át akkor is alkalmazni kell, ha a fél a kifogást elkésetten terjesztette elő. Amennviben nemzetközi szerződés másként intézkedik, a jelen rendelet 23. és 24. §-a nem nyer alkalmazást. III. Csődeljárást rendelkezések. 25. §. A minisztérium további rendelkezéséig hitelező kérelmére csődnyitást elrendelni nem lehet. Az 19i4. évi augusztus hó 15. napja előtt csődnyitás iránt hitelező részéről beadott kérelem tárgyában az eljárást a panaszlott kérelmére folytatni kell; ha a bíróság ebben az esetben csődnyitásnak helyét látja, az eljárást félbeszakítja, ha pedig csődnyitásnak nem latja helyét, a csődkérvényt elutasítja. Félbeszakítás esetében a bíróság a netán előbb elrendelt biztosítási intézkedések (1881 : XVII. t.-c. 86. §. 2. bek.) fenntartása vagy megszüntetése felől — szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után — határoz. A csődtörvény (1881 : XVII. t. c.) 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe, úgyszintén a csődtörvény 28. §-ában megszabott két évi határidőbe nem számitható be az 1914. évi augusztus hó 1. napjától a minisztérium további rendelkezésében meghatározandó időpontig terjedő idő. (Folytatjuk ) 8 gyorsított bűnvádi eljárás szabályai. A m. kir. minisztériumnak 2060/1915. M. E. számú rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészitett szabályainak életbeléptetéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 12. §-ának 4. pontjában nyert felhatalmazás alapján, továbbá az 1915: XIX. t.-c. 15. és 16. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásául a következőket rendeli: I. A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. 1. §. Amennyiben a/. 1912: XXXIII. t.-c. 14. §-a alapján — az 5 491/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet, továbbá az 5.735/1914. M. E. szám alatt kiadott rendeletnek 12. pontja értelmében — a katonai büntetőbíráskodás alá nem esnek, tekintet nélkül a terhelt korára, a gyorsított bűnvádi eljárásnak az igazságügyminiszter által megállapított rendes szabályai nyernek alkalmazást: 1. valamennyi kir. törvényszéknél az 1915: XIX. t.-c. 16. §-ában felsorolt bűncselekmények eseteiben; 2. az aranyosmaróti, beregszászi, besztercei, besztercebányai, brassói, csíkszeredai, dési, dévai, eperjesi, erzsébetvárosi, fehértemplomi, fiumei, gyulafehérvári, karánsebesi, kassai, kézdivásárhelyi, kolozsvári, lőcsei, lugosi, marosvásárhelyi, máramarosszigeti, nagybec-kereki, nagykikindai, nagyszebeni, nyitrai, pancsovai, pécsi, pozsonyi, rózsahegyi, sátoraljaújhelyi, szabadkai, szegedi, székelyudvarhelyi, temesvári, tordai, trencséni, újvidéki, zilahi és zombori kir. törvényszékek területén lévő polgári büntetőbíróságoknál a 2. § ban felsorolt bűncselekmények eseteiben. A gyorsított bűnvádi eljárásnak rendes szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt a jelen rendelet életbelépésének napja előtt követték el, kivéve, ha a bűncselekmény miatt rendes eljárást indítottak és ennek során a főtárgyalást (járásbirósági ügyben a tárgyalást) már kitűzték. 2. §. Az 1. §. 2. pontja értelmében a gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai alá tartoznak a következő bűncselekmények : I. A felségsértés (Btk. 126., 127., 130—135. §-ok); a király és a királyi ház tagjainak bántalmazása (Btk. 139—141. §-ok); a király megsértése (1913: XXXIV. t.-c. 2. §.); a hűtlenség (Btk. 142-149. § ok, 1912: LXIII. t.-c. 18. §.); a lázadás (Btk. 152—158., 161. §ok); a hatóságok vagy országgyűlési tagok elleni erőszak (1914: XL. t.-c. 2. és 11. §-ok); az alkotmány, a torvény vagy a hatóságok elleni izgatás (Btk. 172., 173. §-ok, 1912: LXIII. t.-c. 19. §.); a királyság intézményének megtámadása (1913: XXXIV. t.-c. 3. §.); az 1912: LXIII. t,c. 20. §-ában meghatározott bűncselekmények ; a vaspályákon, távirdákon (távbeszélőkön) va<ry tengeralatti kábelen elkövetett közveszélyü cselekmények (Btk. 434—441. §-ok, 1912: LXIII. t.-c. 21 § 1888: XXXI. t.-c. 12. §., 1888 : XII. t.-c. 5. és 6. §.); a fegyveres erő elleni büntettek és vétségek (Btk. 453 454 455 456. §-ok, 1912: XXX. t,c. 66., 67., 69. §-ok, 1912: LXIII. te.