Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 34. szám - A m. kir. igazságügyminiszterek 12.000-1915. I. M. E. számú rendelete a moratórium fokozatos megszüntetése következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapitása tárgyában. Folytatás

178 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 34. szám. Ma már nem anaekronizmus az, hogy a nép éppen olyan jól ismeri a jó birót, mint a jó ügyvédet. S a fél is mindent megtesz a végett, hogy ügye jó biró kezébe jusson. Ma már tehát, a mikor az Ítélkezés a nép szemei előtt, a teljes nyilvánosság előtt történik, azt, hogy ki a jó biró — a nép mondja meg. S a nép szava itt sem hoz csalódást. Ha tehát a kinevezés a társadalom Ítéletének megfelel — akkor azt mondhatjuk, hogy a kinevezés szerencsés volt. V. Mint örvendetes jelenséget konstatálhatjuk ennélfogva azt, hogy az utóbbi kinevezésekkel oly részletesen foglalkozott nemcsak a szaksajtó, hanem a napisajtó is. Ebben mi azt látjuk, hogy a társadalom figyelemmel kiséri a bíróságoknál történő változásokat és azokat helyesen értékeli. Különösen dicséretes ez-a napisajtót illetően, mert így megy a köztudatba az, hogy mily fontos a birói állások helyes betöltésének a kérdése. Az igazságügyi kormány szerencsés kezű volt az utóbbi kinevezéseknél. S ha ezen az uton halad és a selectiót is helyesen alkalmazza, a bíróságok tekintélyét minden egyes kinevezéssel még inkább emelni fogja. X. 9 m. hír. igazságügpiniszterneh ÍZ 000-1915.1. NI. E. számú rendelete, a moratórium fokozatos megszüntetése következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában. (Folytatás.) A kereskedelemügyi miniszter és a belügyminiszter az e §-ban említett bizonyítványt kérelemre általánosságban, egyes jogügyekre való vonatkozás nélkül is kiállíthatja. Ha az adós öröklési jogi cimen alapuló pénztartozását az öröklés útján reá szált vagyonból csak olyan vagyontárgyak értékesítése útján fedezhetné, amelyeknek értékesítése eseteben a fennálló körülmények folytán aránytalanul károsodnék: a bíróság az adós kérelmére a teljesítés határidejét — megfelelő dologi biztosíték adásától feltételezetten — oly időre halaszhatja, amikorra a vagyontárgyak kellő értékesítése remélhető, kivéve, ha a hitelezőn ezzel méltánytalan sérelem esnék. Ez a szabály megfelelően akkor is áll, ha tarsas igi, vagy más közös vagyonból a társaság tagjának, vagy a részesnek járó illetményt pénzben kellene kiszolgáltatni. A 9. §. 3—7. bekezdéseit az e §-ban emiitett esetekben is alkalmazni kell. Ha a bíróságtól e §. alapján engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a m. kir. minisztériumnak további rendelete meg fog állapítani, a halasztás a most emiitett napon megszűnik. II. Végrehajtási eljárási rendelkezések. Végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. 12. §. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtá-t a 11. §-ban említett tartozások tekintetében az ugyanott meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra felfüggesztheti. Az adós a végrehajtható közokirat tekintetében a végrehajtás elrendelése (-lőtt is kérheti, hogy a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság a közokirat végrehajthatóságát a 11. §-ban meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra függessze fel. Az első és a második bekezdés s/.abálya nem áll, ha a bíróság a teljesítési határidőt a 11. §. alapján meghosszabbította. 13. §. A végrehajtó, ha már foganatosíttatott végrehajtást olyan pénztartozásnak egy részére vagy kamatjára, amely a moratoriumfeloldó rendelet értelmében részletekben fizetendő, kérheti, ho^y a további rész vagy járulékai erejéig a kielégítési végrehajtást a biróság ugy rendelje el, hogy a kiküldött kirendelése nélkül a felültoglalásnak és keltének az alapvégrehajtási jegyzőkönyvre feljegyzésével foganatosittassék. A felülfoglalás keltere nézve a kielégítési végrehajtás elrendelésének a napja irányadó; ha a biróság ugyanaz nap több kielégítési végrehajtást rendelt el, ezeket úgy kell tekinteni, mintha egyidőben foganatosítottak volna. Ha a végrehajtó ily kérelmet nem terjeszt elő, a végrehajtásnak kiküldött útján történt foganatosításával felmerült költség a végrehajtást szenvedő fél ellen csak akkor állapitható meg, ha a végrehajtó kimutatja, hogy az 1881: LX. t.-c. 117. §-ának a)—c) pontjaiban meghatározott esetek valamelyike forog fenn. 14. §. A végrehajtásnak törlesztéses záloglevélkölcsön vagy a moratóriumfeloldó rendelet 2. § ának 1. és 3. bekezdésében meghatározott más követelés kamataira és tőketörlesztő részleteire közjegyzői okirat alapján elrendelése szempontjából az idézett §. 4. bekezdésében megkívánt felhívás bizonyítására elegendő (1874: XXXV. t.-c. 111. §-ának 2. bekezdése), ha a hitelező póstai igazolványnyal bizonyítja, hogy az adós részére levelet adott fel, amelynek feladásától legalább húsz nap már eltelt. 15. §. Ha a biróság a hatodik vagy a korábbi moratóriumi rendelet értelmében moratórium alá eső pénztartozás tekinteteben marasztaló határozatot hozott és ez a pénztartozás a határozat meghozatala után a moratórium alól egészen vagy részben kivétetett, a moratórium alól kivett pénztartozás vagy a pénztartozásnak a moratórium alól kivett része tekintetében a kielégítési vagy a biztosítási végrehajtást a marasztaló határozat alapján a minisztériumnak moratóriumfeloldó rendeletében a részletfizetésekre megállapított időpontban el kell rendelni, jóllehet a biróság határozatában a teljesítési határidő felöl másként rendelkezett és nem mondotta ki, hogy a határozat moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. Ha a végrehajtás elrendelésének az előbbi bekezdésben meghatározott előfeltételei az iratokból meg nem állapithatók, a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt a feleket meg kell hallgatni. Árverésre vonatkozó rendelkezések. 16. §. Végrehajtási árverést ingóra csak akkor lehet foganatosítani, ha az árverést az 1881: LX. t.-c. 104. vagy 233. § ának esetében vagy az összes körülmények szorgos méltatásával más esetben a biróság kérelemre elrendelte. A biróság ne rendelje el ingóra az árverést akkor, ha azt találja, hogy az árveréstől kellő eredményt nem várhat. 17. §. Végrehajtási árverést ingatlanra csak akkor lehet elrendelni s az elrendelt árverést csak akkor lehet foganatosítani: 1. ha az árverést törlesztéses záloglevélkölcsönügylet alapján jogosított végrehajtató kéri, az adós pedig az árverési kérelem előterjesztésekor kettőnél több tőketörlesztő részlettel hátralékban van és az árverési kérelmet megelőző egy év alatt legalább két ily részletet nem fizetett; 2. ha utóajánlatot adtak be; 3. ha az árverési vevő, tekintet nélkül az árverés időpontjára, a bármelyik telekkönyvi érdekelt kérelmére újonnan megállapítandó fizetési határidőknek a kitűzött időben eleget nem tett; a telekkönyvi hatóság a fizetési határidőket az eredeti árverési feltételek figyelembevételével állapítja meg, a határidőket meg is hosszabbilhatja, ugy azonban, hogy a meghosszabbiiás az utolsó részletre nézve se terjedjen túl 1916. évi július hó 1. napján. Házadó alá eső ingatlanra, amennyiben az ily ingatlan nem gazdasági mívelés céljára szolgáló ingatlannal egy birtoktest, csak a 2. pont esetében és e pont esetében is csak az 1914. évi augusztus hó 5. napja előtt megtartott árverésre beadott utóajanlat következtében lehet árverést rendelni vagy foganatosítani. A jelen § 2. és 3. pontja és utolsó bekezdése végrehaj tási árverés hatályával biró önkéntes árverésre (1881. LX. t.-c. 205. §.) is alkalmazást nyer. 18. §. A telekkönyvi hatóság, ha a 17. §. 1. pontjára alapított árverési kérvényben előadottakból megállapítja, hogy a végrehajtást szenvedett kettőnél több töketörlesztő részlettel hátralékban van és hogy az árverési kérelmet megelőző év folyamán legalább két ily részletet nem fizetett, az árverés megtanás.it a felek meghallgatása nélkül elrendeli s végzé.-ét — amely az elárverezendő ingatlannak, a feleknek és a behajtandó követelés tőkeösszegének megjelölését, valamint a kikiáltási árt tartalmazza — kézbesitteti a tudott lakhellyel biró telekkönyvi érdekelteknek, ha pedig a végrehajtást szenvedő lakhelye ismeretlen, a részére kinevezett ügygondnoknak. Az árerés elrendelése ellen ilyen esetben a végzés kézhezvételétől nyolc nap alatt előterjesztést adhat be: 1. a végrehajtást szenvedő azon az alapon, hogy tartozását saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasága, gazdasági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése nélkül nem volt képes teljesíteni; 2. mind a végrehajtást szenvedő, mind más telekkönyvi érdekelt azon az alapon, hogy a helyi viszonyokra tekintettel az árverésre kielégítő eredmény (20. §.) nem várható.