Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 27. szám - Szóbeli felebbezési tárgyalás a kir. ítélőtáblán

VII. évfolyam. 27. szám. Kolozsvár, 1915. július 4. RQELYRESZI30GI KÖZLÖNY R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emil kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42, szám. Meg jelen minden vasárnapon. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: Szóbeli felebbezési tárgyalás a kir. Ítélőtáblán. — Az uj perrend a kolozsvári táblán. — A revisio a polgári perben. Irta: Dr. Tóth György tanácsvezető tszéki biró. — Enquete a perbeli járulékok meghatározása kérdésében. (Folyt.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. X Szóbeli felebbezési tárgyalás a kir. iféioísMófi. 1915 június 28 án volt a kolozsvári kir. ítélőtáblán az első szóbeli felebbezési tárgyalás. Jogszolgáltatásunk fejlődésében fordulópontot képez ez a dátum. Uj határkő — a mult határán. A mult határán, annak a múltnak a határán, amelyet mi — ócsárolni nem fogunk. Mert a magyar bíróság azzal a régi eljárással is mindig az igazságot kutatta, az igazságot hirdette. Hogy az uj eljárás — jobb a réginél, fejlődés eredménye, amely mindig tökéletesebbre törekszik. A mult is azonban a fejlődésnek egyik szükségszerű lépcsője, amely nélkül előre, felfelé nem léphetünk. Az írásbeliséggel megszoktuk a fontolgatást, a lelkiismeretességet, s amikor megedzőttünk; felvehetjük a harcot az igazságért, a szóbeliség mellett is. Most már a biróra többet bizhatunk. A dominus litis már nem csupán a fél. Az igazság keresésében már szabadabb kezet nyer a bíró is. A valóság körülményeit szabadon gyüjtheti s nincs kényszerülve automata szerepre. A biró a Pp.-ben már él és mozog, nincs tehát múmia szerepre kárhoztatva. De éppen ezen uj szerepe folytán vállaira el sem képzelhető súlyos feladatok nehezednek. Egész emberekre van szükség. Tudásra, emlékezőtehetségre, emberismeretre. A magyár biró ezeknek birtokában van, mert a magyar biró — különösen a régi jó időkbeu — benne élt az élet kellőközepén és sohasem devalválódott szobatudóssá. Óvakodjunk is ezektől. Ezek nem az élet birái! A Pp. szóbelisége a kir. ítélőtáblákat uj, nehéz, de szép feladatok elé állítja. Bevonul a lármás élet a régi csendes termekbe. De ennek csak örvendjünk. A duzzadó élet, az ,,Uj-Magyarország" ez. Szemtöl-szembe látjuk biráinkat. Látjuk törekvéseiket az igazság keresésében. És még jobban fogjuk őket tisztelni, még jobban becsülni. A szóbeli felebbezési tárgyaláson a nagyszámban összegyűlt birói és ügyvédi kar jelenlétében : Fekete Gábor v. b. t. t., a kir. ítélőtábla nagytudásu elnöke, a helyzet fontosságát igazán átérző, magas szármulásu megnyitó beszédében a következőket mondotta: Mialatt fiaink és testvéreink páratlan hősi küzdelemben, fegyverrel kezükben vivják a nemzet élethalálharcát s vezetik Isten segedelmével diadalra igazságunkat, addig nekünk itthon kell hivatásunkat hazafias készséggel teljesítenünk s polgártársainknak igazságot szolgáitatntrfrk. Az uj Pp. a nemzetnek ezen hősi küzdelme alatt fegyverek zajában lépett életbe, bizonyságául az ország nagy erejének és belső szilárdságának, ezáltal is megmutatva azt, hogy itt a belső rend és a jogbiztonság, a jelenlegi nagy világháború folyása alatt is zavartalanul fennáll s amig kifelé ellenségeinkkel szemben diadalmas fegyvereink erejét éreztetjük, addig elég erőnk marad arra is, hogy az ország belsejében a nemzeti élet minden megnyilatkozását, az állami és társadalmi rend zavartalan fenntartását biztosítsuk. A tapasztalat be is bizonyította, hogy a Pp. nagy reformjának a háború által teremtett rendkívüli viszonyok között történt életbeléptetése helyes volt, hogy az minden zavar nélkül megtörténhetett. Igaz ugyan, hogy ugy a jogkereső felek, mint jogvédőik és a bíróságok tagjainak is egy tekintélyes része a harctéren teljesíti legszentebb hazafiúi kötelezettségét s hogy emiatt sok per folytatása felfüggesztetett s mások folyamatba sem tétethettek, de ezek a körülmények nem a Pp. életbeléptetésének, hanem a háborús helyzetnek a folyományai, amelyek bekövetkeztek volna a régi perrendtartás szerinti eljárás mellett is. Miután pedig épen annál fogva, hogy eme rendkívüli helyzetben kevesebb per folytatható s kevesebb uj per tehető folyamatba, ugy az ügyvédeknek, mint a bíróságoknak a törvény alapos tanulmányozására bővebb alkalmuk van és így a felmerülő jogesetek helyes eldöntésére nagyobb előkészületet s több időt fordíthatnak. Ebben biztosíték foglaltatik arra nézve, hogy az uj Pp. a törvényhozás intentiójának megfelelően helyes mederben indul meg s megnyugtató irányt fog követni s megkönnyíti a törvény megfelelő körültekintő alkalmazását a háború után kétségtelenül meginduló nagyobbszámu perekre nézve. * Az uj Pp. ben szabályozott felebbezési eljárás a kir. it. Táblákat egészen eltérő feladatok elé állítja, mint az eddigi írásbeli eljárás. Az írásbeli eljárás a pervita körét, a tényállítások felhozásának és a bizonyítékok egybehordásának terhét az elsőbirósági eljárásra utalta és szorította. A felsőbíróságnál uj tényeket és bizonyítékokat érvényesíteni nem lehetett. A felsőbíróságok csak ugyanazon peranyag felett dönthettek, amely már az efsőbiróság előtt is fennforgott. A felsőbíróság feladata tehát csak az lehetett, hogy megfontolja, miszerint a keresettárgyává tett jogigény az elsőbiróság által megállapított tényállás alapján helyesen lett-e elbírálva, megállható alappal bir-e vagy nem és hogy a megállapított tény' állás mellett alkalmas-e az érdemleges döntésre, ami ha nem találtatott alkalmasnak s a tényállás tisztázása megfelelően nem történt meg, a felsőbíróságnak az Ítéletet fel kellett oldania és uj eljárást rendelnie. Ily módon ha a felek védelmöket megfelelően nem hozták fel, a felebbezés rendén nem pótolhatták s igen gyakran, ahol feloldás nem történhetett, csak perújítással segíthettek az ügyön, ami sok költséggel és idővesztéssel járt,