Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 3. szám - A logikai kétségtelen figurációkról

14. oldal. Erdélyréizi Jogi Közlöny 3. szára eddigi csonka épületét. A magyar ügyvédség hálás köszönettel fogadja a kormánynak azt, hogy az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézetnek évi 500.000 korona állami állandó segélyt nyújt. A budapesti ügyvédi kamara felterjesztésében hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar ügyvédi kar évtizedeken át küzdött, hogy céljait megértse és törekvéseit méltányolja az igazságügyi kormányzat. Amióta dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter áll az igazságügy élén, akit odaadóan támogat lelkes munkatársa, dr. Vadász Lipót államtitkár, örvendetes változás állott be az igazságügyi politikában, főleg az ügyvédi érdekek szempontjából. = A marosvásárhelyi birói és ügyvédvizsgáló bizottság 1914. évi működéséről szóló jelentés szerint az 1914. év folyamán a bizottság előtt 191 vizsga tartatott. Ebből képesittetett 152, visszautasittatott 4, pótvizsgára utasíttatott 35. A 191 vizsgázó közül első izben jelentkező volt 148, kik közül 114 képesittetett, 4 utasíttatott vissza s 30 pedig pótvizsgára utasíttatott. A vizsgát ismételte 4, ezek közül 3 képesittetett, 1 pedig pótvizsgára utasíttatott. Pótvizsgát 39 tett s ezek közül csupán 4 utasíttatott ujabb pótvizsgára, 35 pedig képesittetett. — Régi perekben fizetendő halasztások után illeték? Erre az ügyvédi körökben sokat vitatott kérdésre dr. Újlaki József bpesti ügyvéd az Ü. L. f. évi 2-ik számában a következőket irja: A törvény 1912 : XLIII.) 2. §-a szinguláris jogot statuál, amely körülmény a kiterjesztést önmagában kizárja. Azonkívül a 2. §. 1. pontja taxatíve és pedig a Pp. §-aira való hivatkozással sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben kétszeres illeték rorandó le. Minthogy azonban a rendes perekben, ideértve a kereskedelmi és váltópereket is, a halasztásoknak nem a Pp. valamely rendelkezése, hanem a régi eljárási rendelkezések alapján van helye, amelyek, szemben a Pp.-nek a halasztást kizárni törekvő rendelkezéseivel, bizonyos esetekben egyenesen a halasztásra való igényt statuálják, az illet. törv. 2. §-ának alkalmazása pertári halasztásoknál, legyenek azok törvényes, birói vagy közös halasztások, be nem következhetik — nézete szerint — minthogy a törvény (91. §.) kifejezetten hatilyon kivül helyezi az i!J. dijj. 40. t. a halasztásokra vonatkozó részét és az 52. t. B. I. pontját, a rendes perbeli halasztások, mint halasztások után illeték nem követelhető. A helyzet tehát ez: Periratváltással tárgyalt pereknél a períelvételi jkvre jár az 1. §. 1. b) illeték. A törvényes és a közös halasztás után, amelyek a perfelvételi jkvre vétetnek fel, külön illeték nem jár. A birói halasztás iránti jkvre ismét az 1. §. 1. b) pont szerinti illeték jár. A jkvileg tárgyalt ügyeknél a halasztási kérelem vagy megegyezés a 4. §. szerint illetékezendő tárgyalási jkvbe iktatandó. Ez a jkvönyv nem tekinthető olyannak, amelyre az 1. §. utolsó bekezdése vonatkoznék. A halasztási kérelem tehát nem „uj jkvbe" foglalt kérelem s igy rendelkezés híján, nem esik illeték alá. = A néphivatal a háború alatt. Az egész világ bámulattal adózik a német nemzet hadi erényeivel szemben s még az entente hatalmai is kénytelenek a sok jóból valamit beismerni. A németeknek nemcsak hadi erényei, hanem polgári erényei is fölülmúlnak minden várakozást és elképzelhető lehetőséget. A német társadalom egész belső rendje oly szilárdnak és annyira egységesm k mutatkozott, hogy e nagy világ kataklizma sem tudta észrevehetően megrázkódtatni. Minden a legnagyobb rendben halad a kijelölt uton és meghatározott irányban. Mondhatnók német pedanteriával foly minden. A jogélet is sokkal kevesebb korlátozást szenvedett, mint nálunk s nehogy a legtájékozatlanabb alsóbb népréteg tanácstalanul álljon a felmerülő kérdésekkel szemben: a néphivatalok működésüket a legszélesebb keretekre terjesztették ki A gyakorlati jogélet szócsövei a legnagyobb részletességgel tárgyaltak minden jogi kérdést és igyekeztek minden megoldást a nép között minél gyorsabban elterjeszteni. Ebben a tekintetben elől járt a Deutsche Richter Zeitung. A toll emberei a szaksajtóban, a munka emberei a néphivatalokban (Auskunftbureau) fejtették ki összhangzatos tevékenységöket s ezért olvashatjuk azokat a jóleső sorokat, amelyek megnyugtatnak, hogy a legnagyobb íelfordulásban is még él a jogrend. Amidőn ezeket előre bocsátjuk, nem lehet panaszunk nekünk se. Hü szövetségesünk sajtója a legnagyobb elismeréssel adózik a mi társadalmi erőkifejtésünkről is. Amidőn az államhatalom vezetői a lehető legbölcsebb intézkedésekkel biztosították az államigazgatás zavartalan menetét és az adott viszonyok által korlátozott jog érvényesítését: a társadalom átvállalta mindazokat a tevékenységeket, amelyeket az állam kívánatosnak tartott. S a vállalt munkát becsületesen, erejét meghaladó arányban teljesítette is. Az E. M. E. jogi szakosztálya a háború előtt évekkel létesítette volt Néphivatalát s igen sok félreértés dacára éveken át fokozott sikerrel végezte feladatait. A nép jogi támogatásának üdvös voltát a közvélemény átlátta s a néphivatalok országos hálózata mind sürübb és sürübb lett. A háború ennek a nagyjelentőségű intézménynek is tüzpróbája volt. Az országban mindenütt, de különösen Kolozsvárt a néphivatal áldásos munkát végzett. A mult 1913. évben 345 ügy volt teljesen befejezve. Az 1914. év első felében már 476 ügy várt elintézésre. Az év végéig összesen 1345 ügy nyert befejezést, vagyis kereken 1000' ügygyei több. Ebből önkéntes tanácsadók 104 ügyet intéztek el, tehát nálunk e téren is megnyilvánult a német példa. Igaz, hogy az ügyvédi kar nehéz helyzetében nem fejthetett ki nagyobb támogatást, de hisszük, hogy az ügyvédi kamara elnöke és titkára, — akik minden közügy munkásai között az elsősorban vannak — megtalálják a módját, hogy az ügyvédek minél többen jelentkezzenek a szakosztály páratlan munkásságú elnökénél: Dr. Farkas Lajos urnái arra a szép és áldásos munkára, amely hivatva van a jogrendet a háborúban is megvalósítani, (t. gy.) Táblai értesíti. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1915. évi január hó 8-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Büntető szakosztályban. 1942. Hegyi Gáspár hamis tanuzás büntette — hh. it. 1984. Kalányos Teréz csalás bünt. kísér!. — msem. it. 2003. írj. Tamás Miklós lopás bünt. — mv. it. 1980. Kuku Illés magánokirat hamisítás bünt. — elnap. 1957. Veress Sándor sikkasztás bünt. — hh. it. 2021. Kurkó Péter királysértés véts. — hh. it. FI. 35. Kuku Illés magánokirat hamisítás — rend. 1944. Id. Lukács P. György magánokirat hamisítás — bir. íelv. 2002. dr. Elekes Béla sajtó utján elköv. rágalmazás — hh. it. 2039. Szabó Andrásné sz. Bálint Boris királysért. véts. — mv. v. 2001. Benedek Sándor súlyos testi sértés Yéts. — elut. v. tl* HfWOnOi Illfiíf! kézdivásárhelyi ügyvéd irodájában ÜL nKiKPel IVlIIl társas bíróság előtt is tárgyalni z=z jogosult jelölt azonnali belépésre" talál. z=z Sz. 20234—1914. tlkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A kolozsvári kir. törvényszék mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Albert Sándor kolozsvári ügyvéd által képviselt Bartha Ferenc raagyarvistai lakos végrehaj tatónak Bakó Albert kisbácsi lakós végrehajtást szenvedő elleni utóajánlati árverési ügyében a Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete kolozsvári bej. cég által 14201/914. sz. a. elfogadott utóajánlat jelen szám alatt beadott ujabb kérés folytán, végrehajtató 230 kor., valamint a csatlakozott dr. Klumák János ügyvéd által képviselt Donau Hypottveek bank hágai cég 1672 kor. 75 fill. ; a Népbank r.-t. bánffyhunyadi cég 1356 kor. és 1000 kor., a Dési hitelbank r.-t. 2300 kor., a Középszolnokmegye zilahi takarékpénztár 2800 kor. és a Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete kolozsvári cég 1600 kor. tőke s jár. iránti követelésének kielégítése végett ujabb árverést rendel a kolozsvári kir. tvszék területén levő Kisbács községben fekvő s a kisbácsi 38. sz. tjkvben foglalt A. I. 1—3. sz. 731. hrsz. rét, 732. hrsz. rét, 736. hrsz. szántó, 733. hrsz. rét, 734. hrsz szántóra 670 kor. ; a kisbácsi 359. sz. tjkvben foglalt A + 1. rsz. 737a. hrsz. szántóra 56 'kor. és a k sbácsi 567. sz. íjkvben foglalt A + 1. rsz. 301/1. 302/1. hrsz. szőlőknek B. 1. szerinti Bakó Albert Va jutalékárt 12 kor. utóajánlati kikiáltási árban. Az árverés megtartására határnapul 1915. év5 január htf 29. (huszonkilenc) napjának délelőtt 9 óráját Kisbács községházához tűzi ki. Az árverezni szándékozók tallóznak a kikiáltási ár lO°/o-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bánatpénznek ezen bíróságnál letétbe történt előzetes elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a bánatpénzt a kikiáltási áron felül igért összeg 10%-ával nyomban kiegészíteni, mert ellenesetben ajánlata figyelmen kivül marad. Kolozbvár, 1914. november hó 9-én. Bornemisza s. k. albiró. Nvomatott Gombos Ferenc .Lycemn*-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.