Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 18. szám - A m. kir. miniszteriumban 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Befejező közlemény - A m kir. minisztériumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [5. r.]

18. szám. Erdélyrésvi Jogi Közlöny 95. oldai. szabályoknak megfelelően leszállított összegét lehet tekinteni s hogy ennélfogva a zálogjoggal biztositott követeléseket — minden ujabb birói eljárás nélkül — az 1908: XLI. t.-c. 6. §-a értelmében csak ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül hagyásával lehet levonni. E határozmány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biztositott követelések, amelyeknél a levonás a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik, amelyeket tehát a fizetés természetével biró állandó illetményeknek csökkenése dacára továbbra is a bíróilag előjegvzett havi részletekben kell levonni, de az 1914: XVII. t.-c. 25. §. IV. pontjában megállapított korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914: XVII. t.-c. 22. §-ában nem említett jóléti intézmények, jótékonycélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tagsági dijainak (1914: XVII. t.-c. 25. §. III. 5. pontja) levonását be kell szüntetni. III. A jelen rendelet életbelépése előtt teljesített levonásokat visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre levoná-okat sem lehet utólag követelni. 32. §. A munkásbiztositó pénztáraknak és a bányatársládáknak járulékköveteléseire, valamint segély és járadéktartozásaira ez a rendelet nem terjed ki. 33. §. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vismajor) hatására vonatkozó jogszabályokat. 34. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy közterhek kivételére jogosított testületeknek a 4. §. I. 3. pontjában említett oiy tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást engedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére halásztás adatott. 35. §. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 36. Amennyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárainak, vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet, szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint ahogyan azt a jelen rendelet megállapítja, akkor az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha pedig á magyar szent korona országainak lakosa érvényesíthet más államban valamely magmjongi követelést csak kisebb mértékben vagy messzebbmenő korlátozásokkal, mint ahogyan azt a jelen rendelet megállapítja, akkor az ily államterületén lakó oly hitelezőnek követelései, aki valamely ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha a magyar állampolgárnak valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki, vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, akkor az ily állam kötelékébe tartozó adósnak tartozásai a magyar szert korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha pedig a magyar szent korona országai lakosának valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki, vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, akkor az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áll. a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Nem esnek a második és a harmadik bekezdésben foglalt megszorítások alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott kereskedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból származnak. A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 37. §. Minden oly birói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. 1 A jelen §. rendelkezései az 1914. évi szeptember hó 30. napján 7.2U5/1914. M. E. szám alatt kiadott — harmadik — moratóriumi rendelet 27. §-ának, az 1914. évi november hó 30. napján 8.680 1914. M. E. szám alatt kiadott — negyedik — moratóriumi rendelet 38. §-ának és az 1915. evi január hó 14-én 224/1915. M. E. szám alatt kiadott — ötödik — moratóriumi rendelet 36. §-ának rendelkezéseivel tartalmukban teljesen megegyeznek s azoktól csak a második és a harmadik bekezdés szövegezésében térnek el. 38. §. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszternek, Horváth-Szlavonországokban a bánnak külön rendelete állapítja meg. .39. §. A moratórium 1915. évi július hó 3L napján megszűnik. Az ezen nap után lejáró pénztartozások teljesítése, tekintet nélkül .keletkezésük idejére, lejáratukkor teljes összegükben követelhető, amennyiben a minisztériumnak a moratórium megszüntetése tárgyában kiadandó rendelete a tartozások bizonyos nemeire vagy bizonyos adósokra nézve kivételi nem tesz. A moratórium meqszüntével kapcsolatos rendelkezéseket kellő időben kiadandó külön rendelet fogja megállapítani. Ez a külön rendelet fogja különösen meghatározni azt is, hogy az 1915. évi június hó 31. napjáig már lejárt azok a tartozások, amelyek a jelen rendelet szerint moratórium alá esnek, az 1915. évi julms hó 31. napja után milyen részletekben törlesztendők. 40. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horváth-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Sziavonországok területére nézve a bán határozza meg. 41. §. Ez a rendelet — melyet hatodik moratóriumi rendeletként kell idézni — 1915. évi április hó 1 napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1915. évi január hó 14. napján 224—1915. M. E. szám alatt kiadott — ötödik — moratóriumi rendelet helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóriumi rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésénelv helyébe lépett. Budapest, 1915. évi március hó 24. napján. KÜLÖNFÉLÉK. BSB-. Illyés I^őrinc j a marosvásárhelyi kir. táblánál •m 1»-1 »-» I i i -1 i « i i l-\ Í »i y'x í A NT/I A! rtl- A AIT- >- ^ A ,1— JL ~ Ji működött m, kir. Cunai biró íolyó hó 25-én életének 54-ik évében szivszélhüdésben hiríelen elhunyt. Szomorúan adunk hirt a megdöbbentő fájdalmas gyászesetrőJ, mert az elhunytban egy értékes, igaz, melegszívű embert, kiváló jogtudóst és „jó birót" veszítettünk el. Emlékét kegyelettel őrizzük meg. Szabály az, hogy az igazgatóság tagjainak elmozdítását tárgyazó határozat, habár az ez iránt javaslat a közgyűlés tárgysorozatába előzetesen fel nem vétetett is, az alapszabályoknak megfelelően megtartott közgyűlésen érvényesen hozható. A kolozsvári kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság végzését megváltoztatja, a r. t. 1914. cvi március hó 4-én tartott rendkívüli közgyűlésén hozott határozatokat lényeges alakszerűségek meg nem tartása miatt, megsemmisithetőnek nem találja és az elsőfokú bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok; I. Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 177. §-ára, valamint az alapszabályok 14. §-ra való tekintettel elsősorban eldöntendő kérdés volt, hogy a közgyűlési meghívó az 1914. évi március hó 4-re kitűzött közgyűlési határnap előtt 8 nappal közzé lett-e téve. E tekintetben a kir. ítélőtábla a közgyűlési jegyzőkönyvhöz, valamint a felfolyamodáshoz mellékelt lappéldányból megállapítja, hogy a r. t. igazgatósága a közgyűlési meghívó 1914. évi febr. hó 24 én, tehát az alapszabályokban megkövetelt 8 napi határidőben a D. H.-ban valóban közzé tette. Ennélfogva az elsőfokú bíróság által a közgyűlési határozatok megsemmisítésére felvett egyik ok elesik. II. Az alapszabályok 19. §-ra fektetett megsemmisítési ok sem alapos. Való ugyan, hogy a most felhívott 19. §. szerint a r. t. közgyűlésének jegyzőkönyvét az elnök, jegyző, valamint az elnök által a részvényesek közül kijelölt három hitelesítő írja alá; s való tény, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlést megnyitó M. J. igazgatósági elnök nem' irta alá. B. N. egyik hitelesítő pedig a jegyzőkönyv végére vezetett nyilatkozatában kijelentette, hogy ő a közgyűlés egész folyama alatt nem volt jelen s igy a jegyzőkönyvet egész tartalmában nem hitelesítheti. Ez a tény azonban egymagában a megsemmisítés jogos indokául azért nem szolgálhatott, meri a közgyűlési jegvző-