Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 17. szám - A m kir. minisztériumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [4. r.]

17. szám. Erdélyréssi Jogi Közlöny 89. oldal. is áll, ha társasági vagy mis közös vagyonból a társaság tagjának vagy a részesének a járó illetményt pénzben kellene kiszolgáltatni. A jelen bekezdés szabályait az 1914. évi július hó 31. napja után keletkezett tartozásokra is alkalmazni kell. E §. szabályai az 1911: I. t.-c. értelmében elbírálandó ügyekben nem érintik az idézett t.-c. 397. §-ában foglalt azt a szabályt, hogy a bíróság rendkívüli körülmények között az aliteres kérelmére a rendesnél hosszabb teljesítési határidőt szabhat. 23. §. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtást a 22. § ban említett tartozások tekintetében az ugyanott meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra felfüggesztheti. Az adós a végrehajtható közokirat tekintetében a végrehajtás elrendelése előtt is kérheti, hogy a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság a közokirat végrehajthatóságát a 22. §-ban meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra függessze fel. Az első és a második bekezdés szabálya nem áll, ha a bíróság -a teljesítési határidőt a jelen rendelet 22. §-a alapján meghosszabbította. 24. §. A pénzügyminiszter a betéti üzlettel foglalkozó pénzintézet vagy más ily cég tekintetében, melynek székhelye az ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események által közvetlenül érintett vidéken van, a 6.—8. §-okban foglalt szabályok hatályosságát általában vagy esetről-esetre, előre meghatározott vagy bizonytalan időre egészen vagy részben felfüggesztheti. Ha a betevő az előbbi bekezdés értelmében tett intézkedés következtében betétéről nem rendelkezhetik, a 6. §. harmadik bekezdésében felsorolt tartozások teljesítését egészen vagy megfelelő részben megtagadhatja, amennyiben kimutatja, hogy e tartozásokat a betétéről való rendelkezés nélkül — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasági vállalata vagy üzeme folytai hatásának veszélyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes. (Folytatjuk ) KÜLÖNFÉLÉK. = Pactum reservati dominin. Próbavásár. (X. cikkíró megjegyzéseihez.) Bár a jogügylet egy rendezett jogviszony, azért mint jogügylet a jogviszony természetét nem vétkezi le mindaddig, mig az ügylet teljesítése és viszontteljesitóse meg nem történik a kölcsönösség alapján; vitás esetben a jogügylet ismét rendezendő jogviszonnyá alakul, mely birói határozatra vár. Próbavásár nem vásár csak kísérlete a vásárnak, csak próbavásár; tulajdonváltozást nem idéz elő, csak akkor, ha sikerül a próba, vagyis, ha a viszontteljesítés megtörténik a teljesítés mértéke és értéke szerint. Látnivaló, hogy nagy különbség van a próbavásár és rendes vásár közt, azért egészen helyes, ha a bíróság jogviszony rendezésekor minden egyes ügyletre, mely különböző időben jön létre, szigorúan megkívánja, hogy a kettő közti különbség külön-külön i:i legyen fejezve világosan, határozottan, különben az ügyletet rendes vásárnak fogja tekinteni. A kir. tábla határozata is szabatos e tekintetben. A tulajdonjog fenntartása mellett átadott dolgokat eladó mind visszakövetelheti egytől egyig, azokat is, melyeknek ára már kifizetve van a részletfizetésekkel, a részletfizetések vissza nem adandók; mert minden jogügylet egységesnek tekintendő és mert a részletfizetés elvesztése egyességileg kikötve lévén, az utóbb kötbér jellegűvé változott. Ez a határozat már nem helyes. Igaz, hogy a jogügylet egységes; de ez a körülmény sohase zárhatja ki a kölcsönös kötelem teljesítésének kölcsönösségét. Nincs szerződés, mely jogosan megállapíthassa, hogy adásvételkor az áru is, az áru értéke is egyik jogalany tulajdonában maradjon, csak — az ajándékozási szerződés. Jelen esetben kereskedelmi hitelről van szó és nem ajándékozásról. Szerződésben a kötbért épen olyan világosan és határozottan ki kell kötni, mint a próbavásárt, különben nincs kötbér az ügyletben. Tovább menve: Végrehajtató végrehajtást vezet azon dolgokra Pál ellen, melyeket Pál tulajdonjogfenntartással adott el Péternek. A kir. tábla helyesen határozott, midőn a feltételes tulajdon lefoglalását érvényben hagyta; cikkíró is helyesen érvel midőn azt állítja, hogy Pálnak a Péternél levő hátralékos követelését kellett volna lefoglaltatnia végrehajtatónak. Ha azonban én vagyok végrehajtató, lefoglaltatom mind a kettőt; mivel feltételes jogügyletről lévén szó, egyik vagy másik részről a feltétel teljesítése vagy nem teljesítése kapcsolatos ügylet, csak kapcsolatos foglalás utján juthatok bizonyosan eredményhez. A vidéki ügyvéd felelős. Meg volt bizva, hogy foganatosítsa a végrehajtást és nem foganatosította 30 napig se, ezalatt az adós elmenekült. Az ügyvédi rts szerint kell a megbízást azonnal teljesíteni vagy megbízónak visszaküldeni. Ezt a vidéki ügyvéd elmulasztotta. Azonban az ügyvédnek ezen mulasztása—jelen esetben — csak alanvi felelősséggel jár, alakilag a kamara esetleg fegyelmi alá vonhatná, de tárgyi felelősség alatt az ügyvéd nem áll, sem anyagi kártérítéssel nem tartozik, mivel igazolva van, hogy a végrehajtás foganatosításának elmulasztásával végrehajtatónak kárt nem tett, sőt hasznot okozott, megkímélvén öt a haszontalan végrehajtás foganatosításának költségétől, minthogy adós teljesen vagyontalan volt, a mi vagyona volt, azt pedig törvény szerint a korábbi jogosulthoz fizette egészen helyesen, vagyis a lefoglalható tulajdont visszaadta tulajdonosának, a mi különben se lett volna szabály szerint lefoglalható adós vagyontalansága (fizetőképtelensége) miatt. A bíróság teljesen igazságtalanul marasztalta el kártérítésben az ügyvédet. Öreg jogász. = Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet közgyűlése. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet Budapesten f. hó 18-án az ügyvédi kamara dísztermében tartotta meg ezévi közgyűlését, amelyen dr. Pa}) József udvari tanácsos elnökölt. Az elnök megnyitójában első sorban azokról a kartársakról emlékezett meg, akik a harctéren elestek. Majd arról szólt, hogy az 1914. évi 52. törvénycikk, amely az ügyvédek aggkori ellátását biztosítja, már törvénybe van iktatva. Ezzel teljesült az ügyvédek vágya, kik azt óhajtották, hogy ez az intézet necsak gyámintézet legyen, hanem felölelje a nyugdíj és a rokkantak segélyezésének kérdését is. Azt indítványozta, hogy a képviselőházhoz és a főrendiházhoz intézzenek köszönő feliratot s a miniszterelnöknek s az igazságügyminiszternek pedig küldöttségileg fejezze ki a közgyűlés köszönetét, kérve tőlük a törvénynek 1915. január 1-sei joghatállyal leendő életbeléptetését. Az indítványok elfogadása után dr. Zakariás János (Brassó) ük. elnök indítványára a közgyűlés dr. Pap József elnöknek is köszönetét fejezte ki a törvény megalkotása körüli fáradhatatlan munkásságáért s a kari érdekek lankadatlan támogatásáért. Több felszólalás után az igazgatóság jelentését, a mérleget s költségvetést a közgyűlés változatlanul elfogadta. Ekkor elnök az ülést felfüggesztvén a közgyűlésből kiküldött tagok tisztelegtek a miniszterelnöknél, az igazságügyminiszternél s államtitkáránál. A délután folytatott közgyűlésen megválasztattak az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai. = Adó- és Illetékügy! Szemle. A dr. Klug Emil budapesti ügyvéd által szerkesztett kiváló pénzügyi jogi folyóiratnak áprilisi füzete a következő változatos és magas színvonalú tartalommal jelent meg: Fellner Frigyes dr.: Az egyenes adók reformja Magyarországon; Kiss Géza dr. és Mayer Ernő dr.: A hadi jövedelmi adó-összeiró bizottságok működéséről; Nádas László dr.: Németország hadi intézkedései a szeszjövedék körül ; Újlaki József dr.: Az uj illetéktörvény átmeneti intézkedéseiről; Klug Emil dr.: Bosznia és Hercegovina államgazdasági és pénzügyi helyzete. A legújabb adó- és illetékügyi joggyakorlatnak közlésén felül kisebb gyakorlati cikkek és érdekes közlemények foglaltatnak a füzetben a pénzügyörségnek feladatáról a gabonakészletek biztosítása körül, a háborús veszteségek adómentességéről a második német hadikölcsönről, a gabonamonopoliumról és a legújabb szakirodalomról. — A Szemle megrendelhető annak kiadóhivatalában (Budapest, V., Falk Miksa-utca 7. sz.). TíMai Éríssiíö. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1915. évi ápr. hó 19-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 4710. Buda Gézáné szül. Mara Ágnes — S'ruhl Mór és társa 1121 K 80 f. — hh. it. 4878. Szabó Sámuelné szül. Szabó Eszter — Torda város 6382 K 98 f. — hh. it. 4389. Túrós József — gróf Teleki Imre 3440 K — hh. it 1001. Sütő Manoilla — Betinár György ingatlan tehermentesítése — hh. it. 1002. Zélig Samu — Kozma Ferencz s t. injailan tehermentesítése — f. o. v. 427. Steiner Vilmos — Steiner Ferenc dévai cég csődtömege 32.000 kor. — rmv. it.