Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 14. szám - A járulékok értékszámítása a Pp.-ban

VII. évfolyam. 14. szám Kolozsvár, 1915. április 4. ERDELYRESZI10GI KÖZLÖNY R KOLOZSVRR! ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emii kir, tszéld biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz iniézendök. TARTALOMJEGYZÉK: A járulékok értékszámitása a Pp.-ban. Irta: Dr. Tóth György, kolozsvári kir. tszéki biró. — A pactum reservati dominii néhány esetéről. — Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Összeállította: Dr. Szitás Jenő kir. aljárásbiró. (Folyt.). — A m. kir. minisztériumnak 1040—1915. xM. E. számú rendelete. SÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. jániléfeoh értéiisáiíÉsii o Pp.-bnn. Irta: Dr. Tóth György kolozsvári kir. tszéki biró. A Pp. az értékhalárok felemelésével a társas és fölülvizsgálati bíróságok tehermentesítését célozta. A pénzérték általános irányzata következtében a 400 K fölemelése 500 K-ra helyes volt. A 2500 K-ás értékhatár is helyesnek fog bizonyulni. Eme perjogi intézkedés rendszerébe azonban a felebbvitel szempontjából ötletszerűen lett beillesztve a járulékok értékének figyelembe vétele (Pp. 476. §.). A gondolat helyes, de a szabályozás nem szabatos. Ezokból a gyakorlat igen szétágazó irányban fog megindulni, mert a magyarázásnak tul széles alapja van. Az értékszámitás helyessége szempontjából vitás kérdés, hogy a) mit kell érteni a figyolembe veendő járulékok (különösen költség) alatt; l) hogy mi értendő ezalatt: „a járulékok ha magukban véve ötven korona értéket meghaladnak, figyelembe veendők. I. Az osztrák Jurisdictionsnorm 54. §-a a Pp. 8. § sal azonos értelemben rendelte: Zuvachs, Früchte, Zinsen, Scháden und Kosten, die als Nebenforderungen geltend gemacht werden, bleiben bei der Wertberechnung unberücksichtigt.1 A német perrend a járulékoknak a felebbvitel szempontjából a Pp. 476. §-ban szabályozott jelentőséget nem tulajdonit, de ha a járulékokra szállíttatott le a kereset, akkor a német perrend szerint is a jogorvoslat a járulékok értéke után igazodik. A Pp. 8. §-ban meghatározott: haszon és kár fogalma a magánjogi értelemben veendő. Ez nem lesz vitás.2 A költség 1 A Pp. valóságos mintaképe : a német perrend, 4. §-a igy rendelkezik : „Für die Wertsberechnung ist der Zeitpunkt der Erhebung der Klage entscheidt nd; Früchte, Nutzungen, Zinzen, Sckaden und Kosten bleiben unberücksichtigt, vvenn sie als Nebenforderungen geltend gemacht werden. Bei Anspruchen aus Welchseln im Sinne der Wechselordnung sind Zinsen, Kosten und Provision, welche ausser der Wechselsumme gefordert werden, als Nebenforderungen anzuschen." A Pp. 8. §-a a 2. bekezdésben Dem öt (5), hanem (3) három járulékot nevez meg: haszon, kár, költség. A törvény a kamatot és gyümölcsöt a haszonhoz tartozónak érti, • A törvény indokolása a 8. §-nál ezek helyes értelmére reá is mutat: A 8. §. második bekezdésében előforduló felsorolás kimerítő (taxativ), vagyis nem minden járulék (mellékkövetelés) marad az érték megállapításában számításon kivül, hanem csak azok a járulékok, amelyeket ez a bekezdés tüzetesen felsorol, t. i. a haszon, ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is, fogalma azonban vitára fog alkalmat adni, mert a törvény indokolása ezt nem irja körül. A német judicaturában a költség (Kosten) fogalma nem vitás. Költség alatt értik általában a perbeli igény érvényesítésével felmerült költségeket, tehát nem pusztán a perköltségeket, hanem a per megindítása előtt szükséges bíróságon kivüli és a per alatt felmerült költségeket is.3 Azt, hogy a magyar judicatura a költség fogalmát mikép fogja értelmezni, ma még sejteni sem lehet. Ez pedig a biróságok ítéletei szempontjából nagy horderejű és gyakorlatilag nagy jelentőségű (50 K, 100 K, 500 K, 1000 K és 2500 K értékhatáron alóli perek). A gyakorlati jelentőség a legnagyobb számban a községi bíróság hatáskörébe tartozó s a járásbiróság elé vitt perekben lép előtérbe (758. és 764. §-qk), mert a járulékok, ha 50 K értéket meghaladnak — felebbezést biztosítanak e perekben is. (764. §. 2. pont). A német perrend csak az 546. §-ban rendelkezik a felebbviteli értékről. Eszerint: In betreff des Werts des Beschwerdegegenstandes kommen die Vorschriften der §§. 3—9. zur Anwendung. A Pp. 476. §-a a felebbezés szempontjából a járulékok értékének felebbviteli hatáskört megállapító jelentőséget tulajdonit. A Pp. 521. §-a a felülvizsgálat szempontjából azt rendeli, hogy: az érték valószínűvé tételére és megállapítására a 476. §. megfelelően alkalmazandó. Eme szabályoknak a helyes alkalmazásánál nem szabad egy pillanatra is szem elől téveszteni ezt a tételt: A felebbezési érték kiszámitása a felebbvitel (felebbezés és revisio) beadásának napján létező kérelmek és határosatok szerint igazodik} A felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyó ítélete, vagy Ítéletének helybenhagyó része ellen az a fél, aki az elsőbiróság Ítéletét, illetőleg Ítéletének helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. (Pp. 523. §.). A költség szempontjából tehát a felebbezés beadása napa kár és a költség. A dolog alkotó része, növedéke, tartozéka, a foglaló e szempontból nem járulék. Mit kell haszon, gyümölcs stb. alatt érteni, azt a magánjog határozza meg. A járulékok azonban csak akkor maradnak számításon kivül, ha a főköveteléssel egyidejűleg, ugyanabban a perben mellékkövetelés gyanánt érvényesittetnek. A fellebbviteli értékhatár megállapítása szempontjából a 8. §-ban foglalt szabályoktól több tekintetben eltérésnek van helye; ezeket és indokolásukat a negyedik cím tárgyalja. 3 L. részletesen Gaupp—Stein (V. kiadás I. 34., 35. lap.) útbaigazítását, akiknek értékes rendszerét nagy gonddal, szorgalommal és szerencsés időben Dr. Kovács M. értékesítette gyakorlati munkájában. A mindig casuistikára vágyódó lelkek megnyugtatására győri kir. it. tábla 11. sz. határozatában a folyamatban levő per költségét is járuléknak ismerte el igy: A perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kártérítés, kamat, valamint a vonatkozó per költsége iránt támasztott követelés mindig a pertárgy járulékának tekintendő, ha a felsorolt mellékköveteléseket a felperes az alapjoggal vagy alapköveteléssel együtt egy perben érvényesítheti (Gy. 96. szept. 10. G. II. 46. 11. polg. hat. T. II. 419.). i Nem nyer tehát a felebbezési érték megállapításánál alkalmazást a 8. §. ama rendelkezése, hogy a kereset beadása napján fennállott érték az irányadó. Hevesi e kérdésben — csodálatos módon — polemizál is a helves és általános tanításokkal szemben. J, K. 11. sz,