Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 1. szám - A meghagyás és a halál okából való ajándékozás a Pts. javaslatában

9 i 6/ t J ti VIII. évfolyam. 1. szám. Kolozsvár, 1915. janii ERDELYRESZI3061 KÖZLÖNY n KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVASRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Haticgán Emil kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. ttirv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp Jótzsef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város ib. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás yeuá és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-nt^za 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfizetési-di J: Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok fjérmenive a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő);. Dr. H. /:. KÜLÖNFÉLÉK. 1915 'fAKiALOMJE(iYZl\K : 1915. A meghagyás és a halál okából való , Belöh1 merítettünk útbaigazítást, szent könyveiből ajándékozás a Pt*. javaslatában. Irta: dr. Menyhárth Gáspár ML. , i .. , . , • ^ . . , egyetemi tanár. — Adalékok az 1894 : XXXI. t.-c. 1-5. §§-aihoz. táplálkoztunk lelkileg szazadokon at. S utolsó csepp vérünkig voltunk a kereszténységnek <jrös bástyája. Második vezérlő gondolatunk a szabadság és igazságosság szeretete. A szabadság és igazság mindenek fölött. A történelem hü tanuja ennek. IV. Az 11)14. esztendő — nehéz megpróbáltatások esztendeje. Megindult a zivatar, mely ;iz egész világot mozgásba hozta. Nincs a íöldriek része, amelyen emberi lény létezik, liog$ né érezné ;iz(. A történelem kerekei megindullak s haladnak útjukon. A nemzetek sorskönyvébe meg van irva a jövő. Mi az igazságnak és a szabadságszeretetnek jegyében keltünk útra. Ennek a jegyében lépünk az uj esztendőbe is. S igazunk tudatában megvívjuk a legnagyobb küzdelmet. Ezer év alatti harcainknak — synthezisét. Végeredményben mindig a mienk volt a győzelem pálmája. így lesz ez az uj esztendőben is, mert vezérig gondolataink tündöklőn fénylenek nemzetünk egén! Minden nemzetnek megvannak a maga vezérlő gondola íai. Kiapadhatlan forrásai ezek a sikernek és boldogságnak, annál bizonyosabban. minél inkább áthatják azok a nemzetnek összes, fiait, az egyazon országnak testvéreit. Kaptuk ezeket a vezériö gondolatokat apáinktól, mini csillámló drágaköveket, az önfeláldozás színtiszta aranyával átfuttatva. És tartozunk tovább adni a jövő nemzedéknek — menten az elhanyagolás homályától. Minél inkább fénylőbbek voltak ezek. annál kevésbé tévesztettük el az egyenes utat. Kevesebb veszélynek voltunk kitéve. Gyorsabban és biztosabban haladtunk azokon az idakon. amelyeken sok vihar köz! és sok ezer veszélyben halad az emberek élete. Amikor fényük hibáink folytán elhomályosult, sokan közülünk hátramaradtak, más mezökre tévedtek vagy áldozatul estek azoknak, kik utunkat állották. II. Volt idő, mikor országunk rabiga alatt görnyedt. S akkor elhallgatott a dal. Ólomsúllyal nehezedett ránk a gond, hogy miképpen hatolhatnánk át azon a halálsötétségen. És ha újból felemelkedtünk, ha újból biztosnak éreztük fáradt lábaink alatt a talajt, ezt egyedül vezérlő gondolataink ujraébredésének köszönhettük. Némelyik szerencsétlen vándorutas megtalálta, hogy hol van a drágakő, megtakarította és kezével áhítattal és szeretettel millió szerencsétlen feje fölé emelte. ni. olatunk a kereszténység, ^(államnak. Ez legjobb biztositéka Un eghagyas ÉS a halál okából való ajándékozás a Pts. javaslatában. Irta: dr. Menyhárth Gáspár píryoíomi tanár A meghagyásnak az irodalomban, de némely törvénybe;) is (pl. német polg. tvkönyv) szerintem elmosódó és más rokon intézményektől (hagyomány, harmadik javára szóló szerződés) kellően el nem határolt fogalmat megkíséreltem egy régebbi dolgozatomban1 az optv. alapján és később is2 tisztázni s mint önálló és használható s másoktól elkülönülő intézményi beállítani. Akár volt e dolgozatomra figyelemmel a Jav. öröklési jogának szerkesztője, akár nem (mely utóbbi esetben külön-külön jutottunk el azonos eredményre, ami felfogásaink helyességének látszatát csak erősiti): annyi bizonyos, ho^v a Jav. 1701. §-ából kiolvasható fogalma a meghagyásnak, valamint az 1702—176'). §§ rendelkezései helyesen szabályozzák a meghagyást, min! a h'.' 1 Követelhető-e a meghagyás (raorfu*) teljesítése ? Erd Jn#-' Közlöuv 1911. 40. sz. 2 Menyhárth : As osztrák álí. polg. törvénykönyv : ~12.