Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 8. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Befejező közlemény
8. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 6& oldal. KÜLÖNFÉLÉK. I A kolozsvári ügyvédi kamara közgyűlése. A kolozsvári ügyvédi kamara 1914. évi rendes közgyűlését tegnap, | szombaton d. e. 9 órakor tartotta meg a kolozsvári esküdtszéki , teremben. A közgyűlésen az általános tisztújítás is tárgysorozaton szerepelvén, a kamara tagjai nagyszámban vettek részt. } Lapunk zártakor a közgyűlés még befejezést nem nyervén, annak lefolyásáról részletes tudósítást jövő számunkban fogunk közölni. J •>r. Tóth Györgv törvényszéki bíróról, lapunk főmunkatársáról, mult számunkban a kinevezések között megírtuk, hogy ö felsége a VII. fiz. osztályba sorozott törvényszéki biróvá nevezte ki. A kinevezés alkalmából kötelességünknek tartjuk megemlíteni azt, hogy Tóth György nemcsak érdekes birói munkásságával szerzett a jogász közönségünk előtt elévülhetetlen érdemeket, hanem lapunknak is, alapításától kezdve, egyik érdemes munkatársa volt s emellett más szaklapokban is tevékenyen j dolgozott. Ha még rámutatunk arra is, hogy mint az Erdélyi Múzeum-egylet jog- és társadalomtudományi szakosztályának és a szakosztály által alapított tüdőbeteggondozó-intézet dispensair bizottságának fáradhatatlan titkára is rendkívüli nagy szolgálatot lett, valóban önkénytelenül felmerül a lelkünkben a gondolat, váljon helyes-e a ma divó automatikus előléptetési rendszer s nem helyesebb az általunk is mindig hangoztatott selectios kinevezési rendszer, mely mellett a valódi érdem kellő honorálás- 1 bau részesülhetne. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter : Gakovich Ernő nilondai kir. jbirósági jegyzőt mostani alkalmazása | helyén a IX. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzővé, Szopós Gáspár csíkszeredai kir. tvszéki, Márton Sándor csikszentmártoni jbirósági és dr. Kiczkó Lajos kolozsvári tvszéki joggyakornokokat a besztercei kir. tvszékhez, dr. Baranyay Károly kolozsvári gyakorló ügyvédet a kőhalmi és dr. Molnár Gyula papai ügyvédjelöltet a bánffyhunyadi kir. jbirósághoz jegyzőkké nevezte ki, továbbá dr. Schuller Frigyes kőrösbányai ibirósági jegyzőt a dévai jbirósághoz és dr. Kállay György bánffyhunyadi jbirósági jegyzőt a nagyváradi tvszékhez helyezte át. Ügyvédjelöltek gyakorló érái. Az egységes ügyvédi és birói vizsgáról való 1913. évi LIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 67400/913. sz. I. M. rendelet értelmében az ügyvédjelöltek részére — tudvalevőleg — hetenként 2 órában gyakorló órák tartatnak, amelyeken a kamara elnökének ellenőrzése s a kijelölt vezetők irányítása mellett, az ügyvédjelöltek ; egyes fontosabb birói határozatot, ismeretlenebb törvények, jog- 1 szabályok, kiválóbb irodalmi müvek stb. ismertetése alapján hozzászólások alakjában gyakorlati továbbképzésben részesülnek. ! böző cimen tartanak igényt az öröklésre : bármelyikük kérheti az örökösödési eljárás megindítását. Az 1894. XVI. tc. szerint az eljárás megindításának kimondása a leltározást föltétlenül maga után vonja. A 36. §. kifejezetten rendeli azonban, hogy a leltározás külön is elrendelendő, ha annak elrendelését kéri: a) a 3. §. értelmében az örökösödési eljárás megindításának kérésére jogosított személy; b) az örökösödési eljárás mogindításának kérésére nem jogosított olyan hagyományos vagy utó hagyományos, aki hagyományát törvényszabta i alaki kellékekkel ellátott végrendelettel vagy öröklési szerződéssel igazolja; c) az örökhagyónak olyan hitelezője, aki követelését okirattal, avagy belföldön szabályszerűen vezetett kereskedelmi könyvből készített és hite- j lesített könyvkivonattal igazolja. Annak a hitelezőnek kérelmére, aki követelését külföldön vezetett kereskedelmi könyvből készített hiteles könyvkivonattal igazolja, a leltározás j csak akkor rendelendő el, ha az illető külföldi államban a hitelező bizto- | sitására szolgáló intézkedéseknél a magyar állam területén vezetett kereskedelmi könyvekkel egyenlőknek tekintetnek. A hagyaték-leltározás elrendelésének nincs helye azon hitelező vagy i hagyományos kérelmére, akinek követelése vagy hagyománya kellően biztosítva van. vagy az örökös által biztosíttatik. A leltározás költségét az azt kérő hagyományos vagy hitelező tar- \ tozik előlegezni, s a hagyatékból annak megtérítését csak akkor és annyi- | ban követelheti, ha és amennyiben e leltározás a különben is szükséges leltározás költségeinek megtakarításával járt. E tárgyban a hagyatéki bíróság határoz. Ha kiskorú vagy az 1877. törvénycikk XX : t.-c. 28. §-ának alapján gondnokság alá helyezett vagy gondnokság alá helyezendőnek mutatkozó elmebeteg, siketnéma, gyenge elméjű avagy távollevő egyénre hagyomány háramlott: a leltározás elrendelendő, ha a gyámhatóság a hagyomány biztosítására szükségesnek tartja s a leltározás iránt a hagyatéki bíróságot megkeresi. A leltározás azonban mellőzendő, ha az örökösök kimutatják, hogy a hagyományt a gyámhatóság részéről elfogadott módon biztosították. Elrendelendő a gyámhatóság megkeresésére a leltározás akkor is, ha az 1877: XX. t.-c. 28. §-a a) vagy b) pontja alapján gondnokság alá helyezendőnek mutatkozó, avagy külföldön ismert helyen távollevő, gondnokság alá nem helyezett személy, mint örökös, utóörökös vagy kötelesrészre jogosított van érdekelve. A rendelet értelmében az első ilyen cyklus ez év március hó 1-ével veszi kezdetét. A részletkérdések megbeszélése végett a kamara vezetősége az elmúlt vasárnapon az ügyvédjelöltekkel értekezletet tartott, amelyen megállapodtak abban, hogy az összejövetelek minden hétfőn 4—0 óráig tartassanak s megállapították az első hónap programmpontjait is. E megállapodásokról a kamara az ügyvédjelölteket körlevélben fogja értesíteni. Baumgarteu Izidor kitüntetése. A király a nyugalomba vonult dr. Baumgarten Izidor kúriai tanácselnöknek sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréséül a II. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. A királyi kitüntetés méltó jutalma egy sikerekben és eredményekben egyaránt gazdag hivatali és tudományos pályának. Baumgarten Izidor ISSG-ban, mint a büntetőjog egyetemi magántanára kezdte pályáját. Gyorsan haladt előre. Előbb ügyészi hivatalt viselt, majd a minisztériumba került, hol különböző, nagyfontosságú büntetőtörvény és rendelet előkészítésében vett részt. 1901-ben az újonnan szervezett koronaügyész-helyettesi állásba, majd tíz évvel utóbb tanácselnökké neveztetett ki. Baumgarten irodalmi munkásságát külföldön is ismerik. A könnyelmii elválások. A Kálvin Szövetség a könnyelmű elválások ellen mozgalmat indított. Ebben a kérdésben tartalmas eszmecsere volt, amelyen a kérdést Bernát István ismertetic s az idevonatkozó statisztikai adatokat dr. Bud János adta elő. A vita folyamán többen felszólaltak. Az értekezleten elhatározták, hogy az igazságügyi miniszterhez memorandumot terjesztenek fel, s felkérik azokat az egyesületeket, amelyek e kérdés iránt érdeklődnek, hogy azt saját körükben vegyék tárgyalás alá s külön-külön tegyenek felterjesztést az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszterhez intézendő felterjesztésben azt kérik, hogy szigorítsa meg a hűtlen elhagyásos válásokat és állítsa vissza a felsöbirósági felülvizsgálatot. Az országos ügyvédi díjszabás. Az egész ország ügyvédi közvéleménye nagy érdeklődéssel kiséri a megalkotandó országos ügyvédi díjszabás ügyét. Az Országos Ügyvédszövetség ősszel tartott temesvári közgyűlése dr. Blauner Mór ügyvédet bizta meg a fölterjesztés és egy részletes javaslat elkészítésével. Mind a két munkálat elkészült és azokat az Ügyvédszövetségi Közlöny, a szövetség hivatalos lapja, legközelebbi száma már közölni fogja. Azokat mi is ismertetni fogjuk részletesen. Az Országos Birói Egyesület is foglalkozik e nagyfontosságú kérdéssel és javaslatának kidolgozásával Juhász Andor budapesti törvényszéki elnököt és Szentirmay Ödön budapesti törvényszéki bírót bizta meg. A birói és ügyvédi szervezetek javaslatainak beérkezte után fogja az igazságügyminiszterium tervezetét az ügyvédi kamarákkal közölni és a vélemények meghallgatása után a rendeleti szabályozást még olyan időben eszközölni, hogy az országos ügyvédi díjszabás a perrendtartással egyidejűleg 1914. szeptember 1-én életbeléphessen. = Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete által saját helyiségében Budapesten rendezett szemináriumban, e hónap 10-én K ain Albert dr. ügyvédjelölt a birói határozatokról, pénteken pedig Szérgay Béla dr. ügyvéd a perköltség az uj polgári pörrendben cimen tartottak nagy gonddal összeállított és az egész kérdést a régi pörrenddel összehasonlító előadást. Az uj polgári pörrendtartás befejezésével az egyesület az uj polgári törvénykönyv törvényjavaslatának ismertetésére is rendszeres szemináriumi előadásokat fog tartani. Pünkösdkor pedig Zágrábba és a magyar tengerpartra társaskirándulást rendez. = A házasságon kivül született gyermekek jogai. Szilágyvármegye árvaszékének elnöke, ugy tapasztalta, hogy a házasságon kivül születelt gyermekek tartási pöreit az anyák vagy gyámok általánosságban sok idővel a gyermek születése után teszik folyamatba, ami azt idézi elő, hogy a természetes atyaként pörbe fogott egyén sokszor puszta tagadással is menekedhetik az elitéltetéstöl s ezáltal a gyermek jogai csorbulást szenvednek. Hogy ez a jövőben meg ne történhessék, elrendelte az elnök, hogy a házasságon kivül született gyermek anyakönyvezése után nyomban tegyék az elöljáróságok folyamatba a természetes atya kipuhatolására irányuló eljárást és nyomban hallgassák ki jegyzőkönyvileg azokat az egyéneket, akik a természetes atyára nézve felvilágosítást adhatnak. Ezek a puhatolási iratok késedelem nélkül a megyei árvaszékhez küldendők be, amely a továbbiak iránt intézkedik. Az a véleménye az elnöknek, hogy a természetes apaság és a tartási ügy körül használatba veendő szigorúság nemcsak a gyermek érdekeit mozdítja elő, de csökkenteni fogja a házasságon kivüli születések számát is. = Meghívó. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudemányi Szakosztálya f. évi február hó 23. napján