Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 52. szám - Az ötödik moratóriumi rendelet

862. oldal. Erdllyrésxi .Jogi Kftzlttny 52. szám. Bírák: Onáciu Lajos, Eördögh jbiró, Zachár 6j Büntető osztály. I (Sajtó). Elnök: Vavrik Béla másodelnök. Bírák: Szeghey Ignác, Deák Péter, Vaikó Pál, Huupt Albert. Tanáesjegyzök: Mariska István jbiró, Jánosy Aurél tsz. biró. II. Elnök: Khorcz Miklós tanácselnök. Birák : Weis Károly, Polgár József, Füzesséry Tibor, Balogh Samu, Sélley Barnabás. Tanácsjegyzők: Bogsch Árpád tsz. albiró, Németh Ödön tsz.jzö. III. Elnök: Tarnai János tanácselnök. Birák: Kibasy Kálmán, Búcz Lajos, Agorasztó Péter, Magyar István. Tanácsjegyzők: Kraner Viktor tsz. jzö, Hainiss Leó jb. jző. IV. Elnök: Var ha Ferenc tanácselnök. Sándor, Spóner Gyula, Tahy Mihály, Istvánffy András. Tanáesjegyzök: Hammersberg Mikhs Vilmos tsz. jző. Meyjegíjzés: A tanácsülések és tárgyalások kedden kezdődnek. A fölajstromirodában köznapon delelőtt 9 órától déli 1 óráig, vasárnapon és ünnepen pedig délelőtt 9 órától 11 óráig lehet értesítést kapni. A külön irodákban és az irat tarban köznapon délelőtt 9 órától 11 óráig, vasárnapon és ünnepen pedig délelőtt 9 órától 11 óráig lehet értesítést l<apni. = Telekkönyvi rendt. 150. §. Tényleges (birtoklás alapján bejegyzés. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1913. G. 563/5. sz. hat rozatában 1914. szept. 14-en a következőket mondta ki: A keresethez hit. alakban csatolt vona'kozó tjkvi másolat tanúságaként a peres ingatlanra vonatkozó tulajdonjog tényleges birtoklás alapján már 1909. ápgili- 9-ik napján lett Zs. L-né sz. B. M. Il-od rendű alperes javára bejegyezve, aki az 1912. május 25-én történt bekebelezés szerint a peres ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát ajándék cimén átruházta az I. ívndii alperes javára, tehát a keresetnek 1912. október 5-ik napj n történt benyújtása s ennek a pernek a tkvben történt f Ijegyzése előtt. A kir. ítélőtábla rendelvénye folytán beszerzett hirdetmény szerint G. községre nézve a tényleges birtokosok tulajdonjogának a tjkvben való bejegyzések helyesbítése iránti eljárásban a törlési kereset, illetően z ellentmondás és felszólalás benyújtására 1910. február hó 1-ső napjáig tüzetett ki a határidő. Ezek szerint az érvényteleníteni kivánt alap bejegyzéstől számítva, a törlési kereset beadásáig a 3 év már eltelt. A tkvi rdts. 150. § a értelmében olyan harmadik személy ellen, aki 3 évet meghaladó idö óta már megtámadhatatlanul f •nnálló bekebelezésre szerzett jóhiszeműen további nyilvánkönyvi jogot, az alapbekebelezés eredeti érvénytelensége miatt törlési kereset egyáltalán nem indítható s az ilyen harmadik jogszerzőnek az eredeiileg netáni érvénytelenül bekebelezett jogra szerzett további nyilvánkönyvi jogának kitörlése csak abban az esetben lenn^ itéletileg elrendelhető, ha a jog megszerzésénél az illető, tehát jelen esetben az I. r. alperes rosszhiszeműen járt volna el. A tényleges birtoklás alapján történt bejegyzés is, ha az a hirdetményi határidő alatt meg nem támadtatik, harmadik jóhiszemű nvilvánkönyvi jogszerző hátrányara nem válhat, annál kevésbbé akkor, amikor a bejegyzés 3 évig megtámadás nélkül állott fenn. Ha akárminö rokonsági viszonyban is áll az I. r. alperes a II. r. alperessel, ez a körülmény egymagában s a jelen esetben épen nem lehet ok annak megállapítására, h gy az I. r. alp res szerzése rosszhiszemű lenne, mert a felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy az alper sek es jogelődeik a peres ingatlant több, mint 3 évig birtokolták és birtokolják. Igaz ugyan, hogy a felpere- felülvizsgálati kérelmében megtámadta e vonatkozásban a tényállást, de nem döntő, hogy a kereset beadásáig tényleg épen 30 évig birtak-é az alperesek és jog lödeik a peres ingatlant, mert az 1913. D. 48/14. sz. k'ilönírataban maga a felperes a birtoklá i idö tekintetében elismer annyit, hogy az alperesek legfeljebb 29 evig bírták a peres ingatlant a kereset beadásáig. A perben felhozta u?yan a felperes az is, hogy a birtoklás, h lyesen birlalás csak zálo cimén törté 1, ámde az optkv. 1371. §-a értelmeben tiltott zálogszerződés létrejötte nem vélelmezhető. teh.it a felperesnek kellett volna bizonyít, ni a tét yek tüzetes előadása mellett a zálogos viszony létrejöttének körülményeit. Ezt nem tette. E jogviszony Megállapításainak hiánya miatt az ítélet megtámadva nem leven, arról sem lehet tehát szó hogy HZ alpere sek, helyesen csak a Il-od r. alperes és jogelődei csak zálog cimén birlalták v- Ina a peres ingatlant, sőt a b-lebbezési biróság Ítéletében nem vitás tényként jelentkezik, ho-y az alperesek a peres ingatlanon hazat is építettek és egyál alában nincsen oly tény megállapítva, amelyből az '. r. alperes rosszhiszemű szerzését lehetne megállapítani, a mi különben is csak akkor forogna fenn, h« a netán létezett zálogos viszonyró tudott volna. Ennek hiány miatt sincsen megtámadva az ítélet. Habár az nincs is megállapítva az ítéletben, hogy a II. r. alperes (előbbi tulajdonos) az ingatlant vételi ügylet folytán szerezte volna meg, ez az L r. alperes (utóbbi szerző) rosszhiszeműségének megállapítására egyáltalában nem bírhat befolyással, mert az optkv. 326. §-a értelmében rosszhiszeműség csak akkor foroghatna fenn az I. r. alperessel szemben, ha bizonyítva lenne, hogy ö tudta vagy a körülményekből vélelmeznie kellett volna, hogy az általa szerzett dolog nem az átadóé. Ámde a fenn kiemeltekre is tekintettel az L r. alperes a hosszú éveken át (felperes szerint is ez ?,9 évre felmehet) való birtoklásb >\ nyilván ép arra következtethetett, hogy ez a birtoklás a tulajdonjog szerzésre alapitottnak tekinthető. = Adalék az optkv. 1397. §-ához. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati biróság 1914. G. 199. számú határozatában a következőket mondta ki: A felebbezési biróság által megállapított és e helyütt is irányadó tényállás szerint a kereset tárgya bíróilag már érvényesített követelés, amely a kötelezvényből megállapíthatóan a megítélt töke, kamat, perköltség és megállapított végrehajtási költség összeszámítása folytán alakult ki s az okiratban alperesek csupán a teljesítés idejét s a követelés bizonyítását illetőleg létesítettek uj megállapodást anélkül, hogy a követelés jogalapja vagy tárgya változást szenvedett volna. Ilyen tényállás mellett helyes az optkv. 1379. §-ának alkalmazása, amely szerint újítási szerződésnek nem tekinthetők valamely már létező kötelezettségnek hol, mikor és mikép leendő teljesítésére vonatkozó oly határozatok, melyek által a főtárgyra vagy jogalapra nézve semmi változás sem történik s ennélfogva nincs alapja az anyagi tjog helytelen alkalmazására alapított felülvizsgálati panasznak, valamint nem alapos az optk. 1375. §-ában foglalt jogszabály helytelen mellőzése miatt felhozott panasz sem, mert a felebbezési bíróságnak nem az a döntése, hogy a feleknek a kötelezvény intézkedéseiben megnyilatkozó akarata nem volna hatályos, hanem csupán az, hogy ebben az akaratkijelentésben nem foglaltatik a kötelezettség megújítása. Nem sérti tehát a felebbezési biróság döntése az optk. 1375. §-ának azt a rendelkezését, hogy a hitelező és az adós akaratától függő kölcsönös önkényü jogaikat és kötelezettségeiket megváltoztatni. Minthogy pedig a megálllapitott tényállás szerint felperes az alperesek ellen követelését biróiiag már érvényesítette s uiitás esete fenn nem forogván, ez a követelés, mert már itélt dolog, újból nem érvényesíthető. A KOLOZSVÁR! taztúr és Hitelbank Részvénytársaság. Kolozsvár, Mátyás király-tér 7. (saját házában). Erdély legnngyoöö salát \Mw\ renűelKezo magyar pénzintézete. • Alaptőkéje 2,000.000 K teljesen befizetve. Egyéb alapjai 1,387.150 K 33 fillér. Igazgatóság és központi irodák: Mátyás király-tér 7. szám »latt az emeleten. Váltóüzlete: ugyanott a földszinten. Áruraktárai: a pályaudvar mellett Baross-tér 3. szám. Zálogházai: Király-utca 3. szám alatt. Betétek elhelyezése takarékpénztári könyvecskére vagy folyószámlára, előnyös kamatozás mellett, a központnál (emeleten), valamint a váltóüzletnél (földszinten) is eszközölhetők. A betéteket az intézet felmondás nélkül fizeti vissza. Leszámítol váltókat bel- és külföldi utalványokat, járadékokat, kisorsolt értékpapírokat és egyéb értékeket. Folyósít türlesztéses kölcsönöket 10—50 évig terjedő időre, már meglevő kölcsönöket előnyösen konvertál. Vesz és elad értékpapírokat és idegen pénznemeket vagy azok vételét és eladását közvetíti. Sorsjegyek részletiv ellenében is beszerezhetők. Előleget nyújt értékpapírokra folyószámlán vagy meghatározott lejárattal. Díjmentesen bevált szelvényeket és átvesz megőrzés végett értékpapírokat, betéti könyvecskéket és egyéb értékeket nyitott letétként, esetleg lezárt és lepecsételt csomagban is. Utalványokat, hitelleveleket állit ki bármely külföldi piacra. Arukra előleget ad, ha azok áruraktáraiba be vannak tárolva,. Áruraktáraiba áruk betárolását, kezelését és eladását elvállalja előnyös feltételek mellett és azokat szakszerűen kezelteti. NJvomHtotl Gombos Ferenc iA< MIm"-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.