Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 51. szám - Házassági vagyonjog. Irta: Dr. Jékey Dániel [könyvismertetés]

ErdéZyrészi Jogi Közlöny 355. oldal. ]ogiFGdflIom Házassági vagyonjog. (Jegyzetek, az optkv. 121ő—1266. §§-aihoz.) Irta: Dr. Jékey Dániel kolozsvári kir. Ítélőtáblai biró. 109. L Ara 2 kor. 50 fill. Abból az alkalomból, hogy a képviselőház külön bizottsága a polgári törvénykönyv javaslatának tárgyalását befejezte, a „Jogtudományi Közlöny," ehhez a következő megjegyzéseket fűzi : „Bármennyire sürgősnek tartjuk a polgári törvénykönyv mielőbbi tető alá hozását, mégis feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az igazságügyi kormány hosszabb időt adjon az ország jogász közvéleményének, hoyy a bizottság szövegezésével meg- j ismerkedjék és véleményét nyilváníthassa. A mig a háború be nem fejeződik, a mig ;iz állam élete nem tér vissza a rendes kerékvágásba, a képviselőház úgy sem tárgyalhatja a polgári törvénykönyv javaslatát." Csak a Pp.-re kell gondolnunk, hogy eu'ész határozottsággal állithassuk a polgári törvénykönyv tervezetére is, miszerint igen sok idő kell ahhoz, hogy abból törvény legyen és életbe lépjen. Az utóbbi évek izgalmasan gyors törvényhozását tekintve — nem kételkedtünk soha abban, hogy — ha közbe nem jönnek a mai nehéz állapotok — a polgári törvénykönyv ugyancsak rövid időn belül törvénnyé lesz. És éppen ez a hiedelem volt — talán egyik legfőbb oka annak, hogy az optkv-nck nagy ambiczióval tervezett és kizá­' róan praktikus célokat szolgálni hivatott — jegyzetes kiadása éppen a megvalósulás stádiumában akadt meg. Azóta azonban a viszonyok persze megváltoztak. Kezdtünk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az öreg optkv.-re még szükségünk lesz, hogy azzal még kell foglalkozni és alkalmazni. A munkatársak némelyike tehát — sajnálva a hangyaszorga­lommal összegyűjtött joganyagot -- kezdte azt közzétenni. Egyes részletek lapunkban jelentek meg, egy része pedig külön is megjelent füzetalakban. (Dr. Tóth György: Az örökség birtokbavétele az optkv. szerint.) S aki ezeket a töredékeket elolvasta és figyelemmel kisérte — bizonnyára fájdalommal vette tudomásul, hogy milyen értékes anyag van veszendőben. Dr. Jékey Dániel kir. Ítélőtáblai birónak „Házassági vagyon­joga" szintén az optkv. jegyzetes kiadásának egyik, a szerző . által kidolgozás végett választott része volt. S aki a könyvet figyelemmé! forgatja — csak hálával tar­tozhatik a szerzőnek hogy nem engedte elkallódni a kéziratot. Szerző munkájában az optkv. 1215—1266. §-aihoz füz komm^n­társzerüen — jegyzeteket, de minden egyes szakasznál feldol­gozza a joggyakorlatot is. A szakaszok külön szószerint is vannak i idézve, a mi szintén nagy előnye a könyvnek. A könyv egyéb­ként kiválóan gyakorlati irányú, és ezért elsősorban a praktikus jogászságnak igényeit van hivatva kielégíteni, de azért az elmé­letre is súlyt fektet. Ebben a tekintetben a szerzőnek az elméletet a gyakor­lattal olyan szépen sikerült összeegyeztetnie és olyan beállítás­ban tudta elénk állítani, hogy észre sem vesszük, a mikor az elmélet határait átlépve már a praxis terén mozgunk és viszont. Szerzőnek munkája ebben a tekintetben oly sikerült, hogy ilyen vágású jogi munkát rég olvastunk a magyar jogi irodalomban. Ugyszólva észrevétlenül sajátítjuk el az egész anyagot. Persze mindezt elősegíti szerzőnek világos, tiszta stilusa, amely hasonl > a Szladits dr. munkáiban találhatóhoz. Az egyes szakaszokon átmenve, részletes ismertetést adnunk nem szükséges, eleg ha kifejezést adunk ama véleményünknek, hogy a munka figyelmes átolvasása után, az optkv. házassági vagyonjogi intézménye keretében nem fordulhat elő kérdés, a melyre világos feleletet, biztos útmutatást ne kapjunk. Különösen kiemeljük, mint legsikerültebbet a könyből, a hozományra vonatkozó részt. Részletesen kifejti annak jogi miségét és mint sui generis ügyletet definiálja, amelyre tehát az optkv. 943. §-a alkalmazást nem nyerhet. És e vonatkozás­ban ismerteti a Guriának ebben a kérdésben foglalt jogi állás­pontját is. A hozományadás kötelezettségét illetően kifejti, hogy az a férjhezmenetellel keletkezik és akkor esedékes. Mértéke a férj­nek akkor fenálló társadalmi állása. (Optkv. 1218. §.) A később beállott változás nem irányadó. Mindazonáltal a hozomány­adásra kötelezetteknek teljesítési képessége az igény érvénye­sítése idejében való állapot szerint bírálandó el. Részletesen fejtegeti továbbá a joggyakorlat közlésével kapcsolatosan, a férj­nek jogállását, a hozománnyal szemben. Ez a része is a könyv­nek igen sikerültnek mondható, mert a joggyakorlat oly prak­tikusan van kiválogatva, hogy minden esetre kaphatni biztos feleletet. Különös gonddal tárgyalja a házassági vagyonjog többi részeit is s általában, az egész munkán meglátszik az a sze­retet, a mellyel a szerző összeállította a joganyagot. Ho^y meddig fogjuk a jövőben még az optkv.-et alkal­mazni, azt nem tudhatjuk, de akármikor is lépjen életbe az uj polgári törvénykönyv, addig e munka közkezén fog for°gm» mert közhiányt pótol és mert minden kvalitása megvan ahhoz, hogy mindnyájan tanulhassuk és okuljunk belőle. -A. KÜLÖNFÉLÉK. = Kérés előf izetőinkhez ! Közeledik az év vége. Számot kell tehát vetnünk azzal, hogy vájjon képesek leszünk-e a lapot továbbra, az 1915. évben is fentartani. Az uj Pp. életbe lép 1915. január elsejével. Ezzel kapcsola­tosan a vitás kérdéseknek egész tömege fog felvetődni. Ezeket meg kell vitatni, a mire legalkalmasabb tér a jogi lap. A készülőben levő polgári törvénykönyvnek is ezer meg ezer kérdése vár megvitatásra. Lapunk fennállása tehát közérdeket szolgál. Az 1914. év második fele azonban nehéz megpróbáltatásnak tette ki lapunkat, mivel az előfizetők százai késedelmeskedtek és vannak most is késedelemben a dijak beküldésével. Ezért ezzel a tünettel nekünk számolnunk kell. Azzal a kollegiális kéréssel fordulunk ennélfogva előfizetőink­hez, hogy az év végével szíveskedjenek értesíteni, hogy szándékuk van-é a lapot továbbra is megtartani és arra pontosam előfizetni, vagy nem ? Mi a kapott válaszok alapján — számvetésünket megtesszük és az eredményhez képest fogunk dönteni a lap léte fölött. Reméljük azonban, hogy előfizetőink támogatni fognak és mi friss erővel fogjuk lapunk VIII. évfolyamát megkezdeni. A szerkesztőség* = A kolozsvári kár. ítélőtábla tanácsának be­osztása az 1015. évre. A) I. sz. polgári tanács (egyszers­mind II. fokban a váltó, keresk., csőd., urb. és bányaügyek szaktanácsa). Elnök : Fekete Gábor b. t. t. kir. Ítélőtáblai elnök. Birák: 1. Dr. Ákontz János polg., váltó, keresk., csőd. 2. Dr. Jékey Dániel polg., váltó, keresk., csőd és bánya. 3. Bella János polg., váltó, keresk. és bánya. 4. Szálé János polg. (dologi). 5. Haupt Gusztáv polg. 6. Újonnan kinevezendő biró. 7. Dr. Ujvá­rossy Miklós úrbéri előadó. Tanácsjegyzők: 1. Dr. Farkas Béla jegyző, segédkezik: dr. Ákontz János. dr. Jékey Dániel, dr. Bella János és Szálé János táblabíró urak mellett. 2. Dr. Poszler Gyula jegyző, segédkezik: Haupt Gusztáv, dr. Nyisztor Adorján, dr. Ternovszky Béla és az újonnan kinevezendő táblabíró urak mellett. Szükség esetén a többi tanácsokban is résztvesznek. II. sz. polgári tanács (egyszersmind felülvizsgálati tanács.) Elnök: Hamsa Géza kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: 1. Po­zsoni Antal curiai biró polg. (kötelmi és örök.), szükség esetén tanácsvezető. 2. Dr. Borbély Sándor polg. (statusperek.) 3. Dr. Schartner Sándor polg. (kötelmi.) 4. Dr. Nyisztor Adorján polg. (dologi, örök.) 5. Dózsa Ferenc polg. (dologi, örök.) 6. Dr. Ter­novszky Béla polg. váltó, keresk. Tanácsjegyzők: 1. Dr. Vékás Lajos, segédkezik: Pozsoni Antal, dr. Borbély Sándor, dr. Schart­ner Sándor és Dózsa Ferenc táblabíró urak mellett. Kisegítők: 2. Dr. Farkas Béla. 3. Dr. Poszler Gyula. Szükség esetén a többi tanácsokban is résztvesznek. Büntető tanács (egyszersmind pénzügyi kihágási ügyek tanácsa.) Elnök: Gál Jenő kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák: 1. Nyirő Géza, szükség esetén tanácsvezetö. 2. Dr. Ujvárossy Miklós. 3. Dr. Diószeghy Gábor. 4. Szabó Jenő. 5. Budovszky János. 6. Kisegítő előadó: Szálé János. Tanácsjegyzők: 1. Dr. Seszták Lajos, segédkezik: dr. Ujvárossy Miklós és dr. Diószeghy Gábor táblabíró urak mellett. 2. Dr. Demeter Attila, segédkezik: Nyirő Géza, Szabó Jenő és Budovszky János táblabíró urak mellett. Szükség esetén a többi tanácsokban is résztvosznek. Az egyes tanácsok tagjai szükség esetén kisegítők a többi tanácsokban. B) Tanácsülési és tárgyalási napok: 1. Rendes (régi) perek és a Pp. szerinti felebbezések nyilvános előadása: kedden és a következő napokon. 2. A Pp. sze.inti felebbezési tárgyalások­kedden és a következő napokon. 3. Felülvizsgálati tárgyalások • hétfőn és a következő napokon. 4. Felülvizsgálatok nyilvános

Next

/
Thumbnails
Contents