Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 47. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451 - 1502. §-aihoz

47. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 335. oldal. akkor a házasulási egyczvények, amennyiben azok iránt egyezség nem történik {177. §.), mindkét félre nézve elenyésznek. Ha a házasság felbontása itélet által rendeltetik, akkor a vétlen házastársat nemcsak teljes elégtétel, hanem a megrendelt elválás időpontjától fogva mindaz illeti, mi a házasulási egyezvényékben számára, a túlélés esetére, kiköttetett. Az érték, mely iránt vagyonközösség létezett, felosztatik, mint halálkor, és az örökszer zödésbeli jog a vétlennek a halál esetére fenmarad: a törvényes örökösödésre (757—759. §.) az elválasztott, habár vétlen házastárs, igényt nem tarthat. V. ö. 1263—1265. §-t is. A házassági köteléknek végleg megtörtént felbontása folytán -felperesnek megnyílt az a joga, hogy a hozományi ingatlanokat, mint az optkv. 1227., 1228, §-ai értelmében s az J218. §. szerint is őt illető, a 366. §. alapján visszakövetelhessze; amennyiben pedig az ingatlanokat a többi alperesek annak hozományi minőségét tudva szerezték meg, ezektől is, mint rosszhiszemű szerzőktől, az optkv. 1500. §-ában foglalt jogelv alapján szintén sikeresen követelhesse. (Mv. 1910. G. 139/3. szám. E. R. J. K. 1910. 180 oldal.) Ha a nő a hozományt visszaadja s arról lemond s később a házasság jogérvényesen felbontatik, azon az alapon, hogy utóbb újra érvényesen egybekeltek, a hozomány újbóli visszaadását sem a nő, sem a férj nem követelheti, mivel az a nő előzetes lemondásától el is tekintve, az első házasság felbontása folytán célját érte s többé a korábbi alapon fel nem éled. (Ko. 1110. G. 408. Tfi XV. 564. lap.) Amint a házasság megszűnik, a hozomány létalapja is megszűnik s rendszerint beáll a visszaadási kötelezettség, akár megvan a férj birtokában, akár elhasználta azt. (N. Tfi XIII. k. 693). KÜLÖNFÉLÉK. XEÍÉI 2»ii!es ÉS elbirtoklás, X(Jegyzetek az °Ptk- 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. járásbirósági albiró. (Folytatás.) m A kártérítési követelésekre az 1489. §. arra való tekintet nélkül alkalmazandó, hogy szándékosan vagy vétkes gondatlanságból s hogy szerződés- vagy törvényellenes magatartással okoztatott-e a kár (1294., 1295. §§.). Ez esetekben az elévülés kezdete a tudomásrajutástól számítandó, szemben a bűntettből eredett kártalanítási s az ezektől lényegükben különböző, másnak hasznára szolgáló költségek megtérítésére (331., 332. §.), szerződésteljesítésre (99. §.), másért tett költekezésre (1042. §.), vagy fizetésre (1358. §.) irányuló keresetekből, melyekre szintén a 30, illetve 40 évi elévülés áll. Hasonló szabályok nyernek alkalmazást a bánta!mákból eredő anyagi kár megtérítésére irányuló keresetekre (1493. §.). Ezekre is áll az, hogy a rövidebb : (1 illetve 3 évi) elévülési idő csak akkor alkalmazandó, ha a kártételek, illetve a bántalmazó személyéről a bántalmazott tudomással bir, cllenesetben és ha bűntett forog fenn, az elévülés 30 évig tart. Kezdőpont a rövidebb elévülési idő esetében a tudomásrajutásnak, a rendes elévülés esetében pedig a megbántásnak időpontja. Jogok érvényesítésének megszorítását: (1491. §.) a 158— 159. (gyermekek törvényessége kérdésében), 862. (ígéret elfogadása), *933. (szavatosság), 936. (jövőben kötendő szerződés iránti megállapodás), 976. (letéti szerződésből eredő igény), 982. (haszonkölcsön), 1075. (elővételi jog), 1082. (próbára vétel), 1084. (eladás jobb vevő fentartásával), 1097. (haszonbérlő igénye beruházásért), 1111. (haszonbérbeadó kártérítési igénye), 1141. (örökhaszonbérlet). 13P>7. (kezességi szerződés) §§. tartalmazzák. A váltótörvényben (1876 : XXvlI. t.-c.) foglalt elévülési időket (84—90. §§.) fentebb már ismertettük. II. Az 1874: XVIII. t.-c. 9. §-ának az általános magánjogi elévülési időnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelke .ése, mkíffelelö törvényhozási rendelkezés hiányában a villamos vasJiJAk által okozott balesetekből származó kártérítési jog elévülésre nem alkalmazható. (C. 19/1905.) Midőn a kár büntetendő cselekményből is származott, a kárigény 3 év alatt évül el, ha a büntető eljárás nem a kártérítésre kötelezett ellen folyt. (Ko. 1909. G. 151.) Addig, mig sem felperes a dolog birtokáért nem indított \armadik személy tulajdonjoga birói elismerése folytán u^L az ingatlantól el nem ütötték, vagy a harmadik szeáítal indított tulajdoni pert el nem vesztette: kárának felkerültéről, tehát kárának perre) érvényesithetéséről és igy elévülés folyásának megkezdéséről jogszerűen szólni nem lehet. (Mv. 1909. G. 310.) (Folytatjuk.) i V\ f folyí = Törvényszéki tanácsvezetők a kolozsvári Ítélőtábla területén. Az igazságügyminiszt -r 191"). január 1-től kezdődő hatálylyal a tanácsvezetés jogával ruházta fel a kolozsvári Ítélőtábla kerületében a kolozsvári törvényszéknél: Végh Ferenc Ítélőtáblai címmel és jelleggel felruházott, dr. Tóth György, dr. Grandpierre Emil, Petheö János, dr. Hatiegan Emil királyi törvényszéki bírákat; a besztercei törvényszéknél: Bisze Alajos Ítélőtáblai cimmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírót; a dési törvényszéknél: Nagy Imre, Pisztory Zoltán és Balázs Sándor törvényszéki bírákat; a dévai törvényszéknél: Wildt József és Foris Gábor Ítélőtáblai cimmel és jelleggel, valamint Fodor Ferenc törvényszéki bírákat; a gyulafehérvári törvényszéknél: Héjjá Kálmán törvényszéki bírót; a nagyszebeni törvényszéknél: Haupt Frigyes Ítélőtáblai cimmel és jelleggel felruházott, valamint dr. Miksa Pompejus és Lakner Géza törvényszéki bírákat; a tordai törvényszéknél: dr. Dézsi Ferenc törvényszéki birót. = Dr. Jékey Dániel kir. ítélőtáblai biró könyve. A beállott háborús állapotok — a magyar polgári törvénykönyv tervezetének rövid időn belül remélt képviselőházi tárgyalását — egyelőre lehetetlenné tették. Ennélfogva az erdélyi részekben az optkv. lesz érvényben jó időn át, továbbra is. Ily körülmények között az optkv.-re vonatkozó minden jogi munka, gyűjtemény — tekintve, hogy ebben amúgy is mindig nagyon érezhető volt a hiány — még mindig fölötte megbecsülhetetlen szolgálatára van a gyakorlati jogászoknak. Dr. Jékey Dániel kir. Ítélőtáblai bírónak tehát hálával tartozik a jogászközönség, amiért kiadta az optk. házassági vagyonjogához készített és összeállított jegyzeteit. Müvéből mutatványul hozunk egy kiszakított részt a mai számunkban. Minden egyes szakaszhoz magyarázat van fűzve és tel van egyben dolgozva részletesen a joggyakorlat is. A szerzőnek stílusa jogaszias, amellett világos és élvezetes. A munkát szívesen ajánljuk előfizetőinknek és olvasóinknak. Megrendelhető az „Erd. Jogi Közlöny" utján. = Uj igazságügyi törvényjavaslatok. A képviselőház f. hó 25. és köv. napjain tartandó ülésében tárgyalni fogja: I. az 1912 : LXIII. tc. kiegészítéséről rendelkező, II. az Ausztriát és Magyarországot közösen érintő moratóriumi intézkedésekről és III. az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetet érintő javaslatokat. Előreláthatóan vita nem lesz. = A kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1008. évi ÍJVIi. tc.-ben meghatározott felelősség azt éri, aki az üzletet szerződés utján veszi át. A kolozsvári kir. Ítélőtábla előfordult esetben következőleg határozott: A kir. Ítélőtábla alperes felülvizsgálati kérésének helyet ad, a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908. évi LVII. tc.-ben meghatározott felelősség azt éri, aki az üzletet szerződés utján veszi át. Szerződő felek pedig a törvény 1. §-a értelmében a kereskedelmi üzlet tulajdonosa, mint átruházó s annak uj tulajdonosa, mint a kereskedelmi üzlet átvevője. Ha tehát ily személyek között kötött szerződés sincs, ezen törvényben meghatározott felelősség alkalmazást nem nyerhet. A felebbezési bíróság nyilván a törvény rendelkezését sértette meg, amikor ama megállapított tényállásból, hogy id. F. I. szabóüzlete bírói árverésen eladatván, annak egy részét V. M. megvette s az igy meg és átvett árukat és berendezési tárgyakat ajándékozási szerződéssel id. F. I. fiának, ifj. F. I.-nak átadta s ez ugyanazon üzlethelyiségben szabóüzletet nyitott, oly üzletátruházást állapított meg, melyre a fennebb hivatkozott törvényszabályai alkalmazhatók. A törvényes felelősség a törvény indokolása szerint sudesció gondolatán alapszik. A kereskedelmi üzlet nem pusztán egyes vagyontárgyak foglalatának, hanem aktívákból és passzívákból álló oly vagyon összességnek tekintendő, mely önálló gazdasági rendeltetésénél és a forgalmi életben való szerepénél fogva a kereskedő egyéb vagyonától, sőt egy másik üzletétől tényleg elkülönítő szerves egységként jelentkezik. A kereskedelmi üzletben az aktívák, mint pozitív vagyonelemek, a passzívák mint negatív vagyonelemekkel egybekapcsolódnak, annyiban] amennyiben normális viszonyok között ez utóbbiak az előbbiekben találják fedezetüket. A törvény rendelkezése tehát azt célozza, hogy az üzlet mint fogalmi egész, ne idegenittethessék el, anélkül, hogy az átvevő a passzívákat is át ne vegye vagyis az üzlet ' átruházásánál a tartozások átszállítását illetőleg azok a szabályok nyernek alkalmazást, amelyek az egyetemes jogutódlás esetébea állanak.