Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 40. szám - Moratorium és az ügyvédek sorsa

294. oldal. Erdélyrészi Jogi üözlfiwy. 40. szam rel egyetértve tiz évről tiz évre akként állapítja meg, hogy az ilyen módon kiszámítható becsérték az átlagos forgalmi értéket lehetőleg megközelítse. Ha az igazságügyminiszter annak a tiz évnek leteltével, a melyre a megállapítás történt, nem intézkedik, a megállapítás mindaddig hatályban marad, amig az igazságügyminiszter az előbbi bekezdésnek megfelelően ujabb kulcsot nem állapit meg. Ezúttal a kulcs a következőképen állapittatik meg: 1. földadó alá esö ingatlanoknál a kataszteri tiszta jöve­delemnek a) általában huszonhatszoros összege; b) szőlőknél ötvenkétszeres összege ; 2. házbéradó alá esö ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek: a) Budapest székesfővárosban tizennyolcszoros összege ; b) általánosházbéradó alá esö helyeken tizenötszörös összege; c) másutt tizenkétszeres összege: 3. házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadónak kétszázszoros összege. A részint földadó, részint házbéradó vagy házosztályadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztályadó alá esö ingat­lanoknak az 1., 2. és 3. pont szerint együttesen kell az értékét kiszámítani. Együttesen kell az értéket kiszámitani akkor is, ha az ingatlanok között olyanok is vannak, amelyek sem földadó, sem házadó alá nem esnek. A most említett ingatlanok értékét a 12. §-ban szabályozott módon kell megállapítani. 6. §. Az adó- és becslési bizonyítványt kelettel, a kiállító községi vagy körjegyző (városi adóhivatali tiszt és az adóhivatal főnöke, Budapest székesfővárosban az iüctö kerület adószámviteli osztályának közege és a hivatal főnöke), továbbá a községi biró (városokban a polgármester. Budapest székesfővárosban a kerületi előljáró) aláírásával s a hivatal pecsétjével kell ellátni. 7. §. A bizonyítvány szabályszerűségéért és helyességeért az aláiró közegek egyetemlegesen felelősek. 8. §. Amennyiben a léi az adó- és becslési bizonyítványt bíróság előtt használja, a bíróság megvizsgálhatja, hogy a bizo­nyítvány és adatai (a kiszámítás módja, a becslés kulcsa stb.) a jelen rendeletnek megfelelnek-e. Ha a bíróság azt látjn. hogy a bizonyítvány a jelen ren­deletnek megfelelnek-e. Ha a bíróság azt látja, hogy a bizonyítvány a jelen ren­deletnek nem felel meg, vagy ha abban más hibát vagy hiányt észlel, amelyet maga el nem oszlathat, a felet ezeknek a meg­jelölésével a bizonyítvány kiigaziltatásara vagy hiányainak pót­lására és esetleg uj bizonyítvány bemutatására utasítja, vagy ez iránt a hibák és hiányok közlésével a szabálytalan bizonyít­ványt kiállító hatóságot,- esetleg annak felettes hatóságát meg­keresi. A szabálytalan bizonyítványt bélyeg- és díjmentesen kell kiigazítani vagy pótolni, esetleg helyette az előbbi bizonyítványra hivatkozással uj bizonyítványt kiállítani. Ha a bíróság az ügyek intézése során azt tapasztalhatja, hogy a bizonyítvány kiállítására hivatott közegek ebbeli köteles­ségüket általában hanyagul, késedelmesen vagy hibásan teljesítik, megfelelő intézkedés végett a kiállító közegek felettes hatóságá­hoz (járási főszolgabíró, alispán, Budapest székesfőváros polgár­mestere) forduljon, ha pedig ez nem vezetne kellő eredményre, az igazságügyminiszternek tegyen jelentést. A bizonyítvány kiállítását kérő felet is megilleti az a jog, hogy az előbbi bekezdésben jelzett intézkedés végett a bizo­nyítvány kiállítására hivatott közeg felettes hatóságához forduljon. 9. §. A 2—8. §-ok megfelelő alkalmazást nyernek akkor is, ha az adó- és becslési bizonyítvány kiállítását bíróság vagy más közhatóság, hagyatékot leltározó vagy tárgyaló személy hivatalból kéri. 3. Adó- és becslési bizonyítvány szakértői becslés alapján. 10. §. Amennyiben azt kérik, hogy az ingatlan értékét szakértői beedés alapján állapítsák meg s az adó- és becslési bizonvitványt ezen az alapon állítsák ki, az erre irányuló kérel­met a község elöljáróságánál (város polgármesterénél, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróságnál) kell előterjeszteni. A kérelmet szóval is elő lehet terjeszteni s az igy előter­jesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelemben meg kell jelölni a 2. §. 3. és 4. bekezdésé­ben emiitett adatokat és amennyiben a helyi viszonyok indo­kolják, hiteles másolatban be kel) szolgáltatni azokat a katasz­teri és telekkönyvi adatokat is, amelyek avégből szükségesek, hogy az ingatlan azonossága a helyszínén megállapítható legyen. Icty a kataszteri birtokivnek kivonatos másolatát; a telekkönyvi betét (t*.'lekjegyzőkönyv) birtok- és tulajdoni lapjának (A) és B) lap) kivonatos másolatát (1880 : XLVI. t.-c. 6. §. b) pontja); a kataszteri és a telekkönyvi térképről készült olyan vázrajzot, a mely a szomszédos részleteket és tényleges birtokosaikat is fel­tünteti ; ha pedig a tagosítás eredménye a földadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben még keresztülvezetve nincs, a tagositási térképről a fentiek értelmében készült vázrajzot. (Folytatjuk.) )C Moratórium és az iigpédeis sorsa* Irta: Dr. Rónai János balázsfalvi ügyvéd. Hiába titkolóznánk. Tudja a nagyközönség nemcsak a hír­lapokból, hanem közvetlen szemléletből is, hogy az ügyvédi kar túlnyomó és nagytömegű hányada a szó természetes értelmében ínségre jutott — a moratórium következtében. Az itthon mara­dottak irigylik a hadba vonult kartarsakat, mert ezeknek családjai az állam és társadalom támogatásában részesülnek. A falusi gazdák, kik a vidéki ügyvédek klientelájának zömét képezik, eddig a háború nyomasztó gnzdasági hatását nem érez­ték, mert termésük jó volt, azt be is takarították és a piacon könyörtelenül drága árakon pénzzé teszik, hitelezőiknek azonban nem fizetnek és az ügyvédi karból valóságos gúnyt űznek, sőt azt a magyarázatot terjesztik, hogy a moratórium minden adós­ságot örökre megszüntetett. A kereskedő jövedelme némileg csökkent ugyan, de meg­maradott mindenesetre annyi, hogy abból legalább szerényen és gond nélkül megélhet. Az iparostól a kalapácsot, gyalut, ollót, tüt nem vették el, őt a munkától el nem tiltották; megrendeléseket elfogadhat és teljesíthet. Ha tehát a múltból való jövedelmeit ezidő szerint nem érvényesítheti is, meghagyták neki a jelent. Csak az ügyvéd az a hadifoglya saját hazájának, akitől elvették a multat is, a jelent is. Belátjuk mi a moratóriumi intéz­mény jogosultságát. Hogy azonban ne legyen az orvosság vesze­delmesebb a betegségnél, szükséges abból az ölő higredienciákat eltávolítani. Az „Erdélyrészi Jogi Közlöny "-bői értesültünk, hogy a kor­mány jó indulattal tervezi az ügyvédi kar helyzetének orvoslá­sát vagy legalább enyhítését. Ezt hál is elismeréssel vesszük tudo­másul, de emellett legüdvösebbnek tartanám azt, ha a tőlünk egyidőre elkobzott (bár salus rei publicae szempontjából elkob­zott) jogaink egy részét visszakapnék. Ilyen volna elsősorban az a jogosítvány, hogy saját ügyvédi díj- és költségköveteléseinkéi korlátlanul perelhessük és teljes hatályú végrehajtással behajthassuk. Támogatja ezt a gondolatot egyebeken kivül a második moratóriumot létesítő 6045/1914. S2. rendelet 4. §-a 10. pontjának analógiája. Nem lényeges kü­lömbség választja azt el az ügyvédi működéstől, hanem csupán a decorum fogalma, melyből kifolyólag a megbízónk nem patró­nusunk nekünk, hanem ellenkezőleg védencünk. Rést üt ezen kiváltságos viszonyunkon oly helyzet, mikor nagyobb uradalom jogtanácsosa — az ügyvéd szabad gyakorlatának épségben tar­tásával — évi (nagyobb) fizetést huz a megbízójától, kit az illető gazdakörökben az ügyvéd „principálisának" tekintenek, az ügy­védet viszont az uradalom szolgálatában álló tisztviselőnek. Ha ehhez képest ilyen ügyvéd a fizetéseért a gazdát perelni volna kénytelen, azt az idézett rendeleti §. 10. pontja szerint sikerrel tehetné jelenleq is. Hasonló kedvezményre — bár nem az emiitett analógia, hanem társadalmi szükség és méltányosság szempontjából — kellene engedélyezni a kisipar körét meg nem haladó élelmiszer és ruhanemüek készítésével, illetve árusításával foglalkozó üzle­tek tulajdonosai javára. Viszont ilyen esetekben az adósok javára azt a kedvez­ményt lehetne megállapítani, hogy száz koronát meghaladó köve­teléseknél is a végrehajtási közbej öretel költségeit a moratórium hatályossága idején az acl ts terhére megállapítani ne lehessen. Minden egyéb ügyekben pedig az 1914. augusztus hó elseje előtt keletkezett i:életek, peregyezségek és végrehajtható egyéb közokiratok alapján biztosítást kellene engedélyezni a fentirt értelemben mind ingók, mind ingatlanokra. KÜLÖNFÉLEK. = A m. kir. Curia III. jogegységi tanácsának 1. számú polgári döntvénye. „A/. 1875: XXXVII. t.-c. 198. §-a értelmeben köteles-e a részvénytársaság igazgatósága, * Az uj moratórium-rendelet kibocsátása előtt küldetett be. Az uj ren­delet csekély mértékben már javított a helyzeten.

Next

/
Thumbnails
Contents