Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 39. szám - Nemzetközi fuvarozás. A mozgósitás - vis maior

39. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 291. oldal. rész (12—36. §§.) az ügykezelést, a harmadik rész (37—40. §§.) az ügyek elintézését, a negyedik rész (41—43. §§.) a zárórendelkezéseket tárgyalja. Azonkívül tartalmaz a rendelet 15 mintát is. = Büntetőjogi határozatok. 1. Hatóság előtti rágalmazás vétsége megállapítható oly esetben is, mikor az alapfeljelentés folytán sem bűnvádi, sem fegyelmi eljárást nem indítanak. (Curia 2387/1914.) 2. Bűnsegéd a Btkv. 386. §-a alá eső bűncselekménynél, aki az adós vagyonát a károsító célzat tudatában megveszi. (Curia 2025/1914.) 3. Királysértés vétségének tényálladékához a vádlott részéről külön sértő szándék nem szükséges, elég annak a felismerése, hogy a nyilatkozat sértő. (Curia 4464/1914.) 4. Bármily címen jut a védő megbízásához, egyazonos hatásköre van a vádlott érdekében szükségesnek tartott jogcselekmények teljesítésére; ennek folytán a közvédőt megilleti az a jog (Bp. 388. §.), hogy felebbezésének vagy semmiségi panaszának indokolását az Ítéletnek vele történt kézbesítésétől számított nyolc nap alatt nyújthassa be. (Curia 762/i914.) = Uj arcképes igazolványok. A m. kir. államvasutak igazgatósága a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványok kérelmezésére, engedélyezésére, valamint az utazási kedvezmények igénybevételét illetően az állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak részére 1915. január hó 1-töl kezdődő hatállyal uj eljárást léptetett életbe, amelyet a jövő számunkban e rovat alatt részletesen fogunk ismertetni. = Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Gamauf István dr. eperjesi ügyvédeta sepsi jbirósághoz jegyzővé nevezte ki. = Áthelyezés. A m. kir. Igazságügyminiszter dr. Boga Bálint körösbányai kir. jbírósági jegyzőt a dévai kir. törvszhez áthelyezte. = Pályázatok. A debreceni ügyészségnél alügyészi. a mezőkászonyi jbiróságnál (beregszászi törvszék) jegyzői állás 1914. október hó 5-ig, — az aranyosmaróti kir. torvszéknél jegyzői, a zólyomi (besztercebanyai kir. törvszék) jbiróságnál albirói állás 1914. okt. 10 ig. X^= Nemzetközi fuvarozás. A mozgósítás — vis malőr. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt: A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokolás: A felebbezési bíróság peres feleknek a felebbezési tárgyaláson tett egyező előadása alapján állapította meg azt az Ítéleti tényállását, hogy a felperes álíal S.-na romániai állomáson feladott árunak L állomáson a romániai általános mozgósítás következtében a szabad ég alá történt kirakása és annak 3 hét múlva történt továbbszállítása közötti idő alatt a vasút az áru elraktározásáról nem gondoskodott s hogy ennek következtében felperesnek a romlott állapotban megérkezett és átvett áru 500 korona éri ékének levonása után a kéréseiben igényelt kára tényleg felmerült. Minden elfogadható alap nélkül való tehát alperesnek az a felülvizsgálati támadása, hogy a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása iratellenes, amennyiben az alperes által tagadott kereseti tényállításokat minden bizonyítás néliuil valóknak fogadta el; mert a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-c. 121. §. 6. pontja és a 130. §. érteiméhen a feleknek szóbeli előadásaiból oly ténykörülményekre is hivalkozhatik, amelyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincsenek felvéve; abban a tekintetben pedig, hogy a felebbezési bíróságnak a peres felek egyező előadására való hivatkozása jogszabálysértéssel történt, maga alperes sem á'ütja, sem annak iratellenessége a tárgyalási jegyzőkönyvből nem állapitható meg. De alaptalan a bizonyítási teher szabályainak megsértését tárgyazó felülvizsgálati panasz is. A jogszabálysértés nélkül megállapított s az 1893 : XVIII. t.-c. 197. §. értelmében itt is irányadó fenti tényállásból ugyanis kétségtelen, hogy a vis maiorként elfogadott mozgósítás a fuvarozás végett átadott árunak csupán továbbszállítását akadályozta, de nincsen adat arra, hogy az a kirakott árut illetően a vasutat terhelő rendes kereskedői gondosság kifejtésének is akadályul szolgált volna. Erre való tekintettel pedig a tényállásban a kárt okozó körülményként megállapított az a tény, hogy a vasút a szabadba kirakott árunak megfelelő elhelyezéséről hosszabb ideig egyáltalában nem gondoskodott, a kirakást eszközlö romániai vasútállomás vétkes gondatlanságának következményeként mutatkozik, ezzel szemben tehát alperesre hárult annak bizonyítása, hogy az emiitett vasútállomás a kirakott árura a rendes kereskedői gondosság szerint járt el s hogy tehát vétkes gondatlanság nem a 11 fenn. A felebbezési bíróságnak ebben a kérdésben a megállapított tényállás alapján, az alperes által bizonyítani kívánt tényekre való figyelemmel levont azt a jogi következtetését, hogy a kirakott áruban előállott kár a fuvarozó román vasút vétkes gondatlanságából, illetve abból származott, mert ez az árura a rendes kereskedő gondosságát nem fordította, a kir. Ítélőtábla a maga részéről is helyesnek fogadja el, s e ponton utalva a felebbezési bíróság ítéletében kifejtettekre, azokat még az alábbiakkal egészíti ki. A berni nemzetközi egyezmény 24. cikkét kiegészítő határozmányok 5. pontja szerint ugyanis a vasútnak jogában áll a 2. pontban említett azokat az árukat, amelyeknek kiszolgáltatása nem lehetséges, ha azokat a helyi viszonyoknál fogva sem beraktározni, sem szállítmányozónak átadni nem lehet, azonnal, minden további alakszerűség nélkül a legjobb áron eladni s a befolyt vételárat, a költségek levonása mellett a feladó rendelkezésére bocsátani. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a vasutat a 3. pont szerint terhelő rendes kereskedői gondosság nem csupán az árunak beraktározásában, vagy szállítmányozónál való letéteményezésében áll, hanem, amennyiben ezek az intézkedések nem foganatosíthatók, a vasút az árut épen e kötelezettségéből folyóan, az 5. pont értelmében értékesíteni is tartozik. Annak megállapithatása végett tehát, hogy a fuvarozás közben erőhatalom (vis maior) következtében kirakott árut illetően, a romániai vasút a rendes kereskedői gondosságot ugyancsak erőhatalom miatt, tehát hibáján kivül nem teljesíthette s beraktározásnak alperes által bizonyítani kivánt lehetetlensége még nem elégséges, hanem e ponton még azt is bizonyítania kellene, hogy a vasút az árunak az előbb jelzett módon való értékesitését is hibáján kivül nem foganatosíthatta; alperes azonban ez utóbbi körülményt illetően még tényállítást sem hozott fel. Az előadottak szerint a felebbezési biróság Ítéleti döntése, az erre vonatkozó s itt is elfogadott indokolásában felhívott anyagjogi szabályoknak megfelelvén, a felülvizsgálati panaszoknak idevágó részei sem birnak kellő alappal. (1914. G. 227. 1914. július 1.) I. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 1914. évi szept. hó 22-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 1186. Kisnyires község ált. határtagositása ügyében Hosszú Giigor és neje felebbezése — hh. v. 2388. Előbbi ügyben Vajda László és tsai felébb.— hh. v. 1272. Schunu Mihalyné — ilj. Schunu Mihály és t. ingók kiadása — hh. it. 1322. Nacsa András és t. — gr. Béldi Ferenc szerződés érvénytelenítés — rmv.it. 2969. Todika Ferenc — Todika Ferencné házas. felb. — hh.it. 3165. Deneszk János — Deneszk J.-né házas. felb. — hh. it. 3189. Groszek Ödönné — Groszek Ödön házasság felbontása — hh. it. 3200. Radutin Demeter — Radulin Demeterne házasság felbontása — emv. it. 3279. Krisán György — Krisán Györgyné házasság felbontása — nnv. it. 3359. Romanszky Géza — Romanszky Gézáné házasság felbontása — hh. it. o54G. Papp János — Papp Jánosné házas, felbon. — rmv. it. 3623. Albert Márton Gálé — Albert Mártonná házasság felbontása — hh. it. 3615. Drágán Longinusz — Drágán Longinuszné és társa törvénytelen szárm. megáll. — hh. it. 3616. Lál Tódor — Lál Tódorné és t. törvt. származás megáll. — rcndelv. 3623. Moldován Galiri — Sziiasi Miksa nötartás felemelése — hh. it. 1648. Petrutui Ádám — Voisián Nica 1. George 1900 K — hh. it. 1735. Gr. Zichy Istvánné — dr. Moráriu Gvula és neie ingatlanok teherm. — hh. it. " 1749. Knales Tamás — Steiner Tamás 1200 K — emv it 1877. Jalgocai Antal — özv. Buda Gézáné és t. 1500 K — hh. it.