Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 38. szám - Az ujabb moratorium-rendelet

VII. évfolyan. 38. szám Kolozsvár, 1914. szeptember 20. ERDELYRESZ130GI KÖZLÖNY R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRURRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr* Pordea Gyula, ügyvéd, Dn Tóth György, kir. törr.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: /Kolozsvár^ Deák Í Fwvncz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfizeiési-dif: Egész évre 16 K. 1 Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Az ujabb moratoriam-rendelet. ÍÜLüiNFÜ'.LEK. X flz ujabb raaFafoFium-FEndBlBf. E nagyfontosságú rendeletet szöszei inti szövegében közöljük. A m. kii, minisztériumnak 1914. évi szeptember 11-én kelt 67^6/1914. M. E. számú rendelete, a magánjogi kötelezettségek teljesítésére halasztás engedése (moratórium) tárgyában 1914. évi. augusztus 12. napján 6045/1914. M E. szám alatt kiadott rendelet kiegészítéséről. A magyar királyi minisztérium a magánjogi kötelezettségek teljesítésére halasztás engedése (moratórium) tárgyáhan 1914. évi auguxztus 12. napján 6045/19J4. M. E. szám alatt kiadott rendeletet a háború esőiére szóló,kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIIL í.-c. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következő rendelkezésekké: egésziti ki: 1. §. Az .1914. évi augusztusi, napja előtt kötött kétoldalú szerzőtés alapján pénztartozással terhelt íél a nempénzbeli szolgáltatásra kötelezett főitől a moratórium -tárgyában kiadott rendelet fennállásának ideje alatt-csak ugy követelhet teljesítést, Jia sajáí tartozását már teljesítette, vagy a nempénzbeli szolgál-tatással • egyidöhon teljesíti, vagy ^pedig — amennyiben a nempéiizbeli szolgáltatásra kötelezett .félnek a szerződés szerint előre iell teljesítenie — lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe. 2. §. Ha az 1914. évi augusztus L napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapj&n pénztartozással terhelt fél a másik féltől neki íf elajánlott ^teljesítéssel szemben saját tartozására nézve moratóriumot kíván idénybe venni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak lujy hatályos, ha azt a pénztartozással terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélkül) kijelenti. Ugyanígy elállhat ra szerződéstől -a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a lejáraidkor csak az esetre hajlandó teljesíteni, ha ÍI pénztartozással terhelt fél lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe. Ha a nem pénzbeli szolgáltatásnak részletekben kell történnie, az 1. és 2. bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződés tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltass oszthatatlan. 3. §. A 2. §. 1. bekezdésében meghatározott elállás joga a nempénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesítés felajánlása előtt nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel aziránt, hogy hajlandó-e tartozását moratórium igénybe vétele nélkül teljesíteni, a határidő pedig sikertelenül telt el. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel aziránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe, a határidő pedig sikertelenül telt el. Az elállást az 1. és a 2. bekezdés eseteiben magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolc napi határidő alatt postára adta. Az 1. és a 2. bekezdésben emiitett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nempénzbeli szolgáltatás csak 1914. évi szeptember 30- napja után válik esedékessé. A 2. §. 3. bekezdésének szabályát ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell, azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 4. §. Ha az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nempénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesiti, ha pénztartartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe, a szerződés érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tartozására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha a pénztartozás lejáratakor már nem esnék a jelenleg fennálló moratórium alá, de a moratórium esetleges meghosszabbítása folytán vagy a 6045—1914. M. E. számú rendelet 13. §-a értelmében kiadandó rendelet értelmében halasztásban részesül. 5. §. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítését a jelen rendelet szabályai nem érintik; az ilyen kötelezettséget a fél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles teljesíteni. Nem terjed ki a jelen rendelet az olyan kétoldalú szerződésekre sem, amelyeknél a pénztartozás a 6045—1914. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében lejáratára való tekintet nélkül* nem esik moratórium alá. 6. §. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött de a moratórium tárgyában kiadott rendelet fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés nem teljesítéséből vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénztartozások nem esnek moratórium alá. Az a körülmény, hogy valamely követelés moratórium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 7. §. A lejáratkor való nem teljesítés esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a szolgáltatást a lejáratkor azért nem teljesítették, mert a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igénybe. 8. g. Azt, hogy a háború okozta rendkívüli helyzet mint erőhatalom (vís major) a jogügyletek teljesítésére egyébként mily hatást gyakorol, e rendelet szabályai nem érintik. 9. §. Bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanokon jelzáloggal biztosított tartozások kamatai és az igy biztosított törlesztéses kölcsönök tőketörlesztő részletei akkor sem esnek a 6045 —1914. M. E. számú rendelettel engedett halasztás alá. ha nem tartoznak az idézett rendelet 4. §-ának 3. pontjában említett tartozások köze; kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg befolyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő s az illető bérlet i vagy haszonbérleti időszakra eső köztartozásoknak és az idézet rendelet .4. §-ának 3. pontja értelmében esetleg fizetendő s'az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra eső kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek levonása után a jelen §-ban említett többi kamat- és tőketörlesztő tartozást nem fedezi. Amennyiben az így kiszámított összeg az utóbb említett kamat- és tőketör lesztó tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen rész