Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 35. szám - Vis maior és a háború

VII. évfolyam. 35. szám. Kolozsvár, 1914. augusztus 30. ERDELYRESZI JOGI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL %A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ES AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. iörv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozs7>árf Deák Ferencz-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. i Elöfizetési-dij: Egész évre 16 K \ Félévre Negyedéért.... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. [ÁRTALOMJEGYZÉK : Vis maior és a háború. — A m. kir. igazságügyminiszternek 13.300—1914 M. E. számú rendelete a moratórium következtében a polgári és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában. KÜLÖNFÉLÉK. HIRDETÉSEK. x maior es a naoaru. A Pester Lloyd egyik minapi számában c cim alatt dr. Gaár Vilmos budapesti kir. Ítélőtáblai biró ur cikkei közölt, melyben azon kérdés fejtegetésével és megoldásával foglalkozik, hogy a háború vis maior-e ? Fejtegetései főként az eladók szállítási kötelezettségének kérdésére vonatkoznak. A cikkíró megállapítja, hogy abban az esetben, ha az adás vétel tárgyát alkotó áru megvan s illetve az beszerezhető, avagy előállítható, vis maior nem forog fenn. Majd a szállítási kötelezettségnek kérdését gyakorlati szempontból fejtegetve, azt a kérdést taglalja, hogy a háború előidézte nagyobb üzemköltség az eladó szállítási kötelezettségét befolyásolhatja-e ? S itt arra a konklúzióra jut, hogy a háború okozta jelenlegi rendkiviili (árués munkáshiány előidézte drágulás) s előre nem láthatott viszonyok megszüntetik a háború előtt kötött szállítási szerződéseket' Véleménye szerint ugyanis a háború folytán változott helyzet oly rendkiviili és előre nem láthatott állapotot teremtett, amely vis maiornak minősítendő (die vvahre vis maior). Hatálytalanulnia kell az adásvételi ügyletnek, mert különben az eladóra neki fel nem róható veszteség háramolnék. E véleménnyel szemben dr. Hollósi Aladár egyik napilapban érdekesen fejti ki az ellenkezőjét. Szerinte a vis maior fogalmának Gaár szerinti megállapítása azonban helytelen s így helyt nem álló az ahhoz fűződő jogkövetkeztetés is. Kereskedelmi törvényünk az erőhatalmat (vis maior-t) csupán két helyen említi, u. m. a 398. §-ban és a 437. § ban; előbbinél kimondja, hogy a fuvarozó, utóbbinál, hogy a közraktári vállalat felelőssége erőhatalom fenforgása esetén megszűnik. Másutt a törvény erőhatalomról nem intézkedik, sem annak fogalmát meg nem határozza. A kereskedelmi jogot kiegészítő általános magánjoghoz, mint írott jogforráshoz szintén nem fordulhatunk, mert magánjogi kódexünk nincs. Törvény hiányában a jogtudomány foglalkozik azzal, hogy mit kell erőhatalom alatt érteni ? S a három osztályba csoportosítható különböző nézetek közül a vis maior-nak (vis divina, vis naturális) u. n. tárgyilagos fogalmát fogadta el helyesnek. E szerint pedig erőhatalom alatt valamely kötelezettség teljesítését lehetetlenné tevő oly külső, előre nem láthatott rendkívüli eseményt kell érteni, melyet a kötelezett fél sem elő nem idézett, sem el nem háríthatott. Ebből a fogalommeghatározásból azonnal kiviláglik, hogy vis maior csak maga valamely esemény lehet, nem pedig az illető esemény előidézte változott helyzet, az okozat. A háború adott esetben lehet erőhatalom, de a háború okozta rendkívüli körülmény pl. nehezebb, terhesebb teljesítmény már nem lehet. Az üzembeli költségek tetemes változása — ugy emelkedése, mint olcsóbbodása — vis maiort fogalmilag nem jelenthet. Szerződéstől egyoldalúan elállani csak szerződéses kikötés esetében lehet vagy ha a szerződés teljesítését a másik fél jogellenes ténykedése hiúsította meg, avagy ha a teljesítés jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. Ezen lehetetlenülés fizikai értelemben lehetetlenséget, természeti lehetetlenülést jelent. Ami nem vált lehetetlenné, csak megnehezült, vagy ami az adós vétkéből lehetetlenült, az jogi számításba nem vehető, arra tehát nem mondható ki a vis maior. Az üzemköltségek felszökkenését .relatív lehetetlenülés4*-nek minősíteni nem lehet. Erre semmi törvényes alap, semmi jogi bázis nincs. De hogy mennyire téves ez a nézet, mennyire ingadozó ez az alap és hogy ennek a hamis theoriának a gyakorlatba való átültetése a szerződések egyoldalú felbontásának és illetve a netán terhes szerződések alól való kibúvásnak minő tág teret nyitna, elég rámutatni arra, hogv ezen elmélet szerint a szerződés teljesítése alól való mentesüléshez már az is elegendő, ha a szállitandó áru előállítása a külső behatás folytán a nyersanyag vagy a munkaerő megdrágulása ré^én nem haszonhajtó többé. Az eladó tehát a szállítás kötelezettsége alól csupán akkor szabadul, ha a szolgáltatás lehetetlenné válik. Ha ezt a lehetetlenülést oly esemény okozza, mely a fenti meghatározás szerint a vis maior fogalma alá esik (pl. az eladott árut a forgalomból kivonták), ugy ezért az eladó nem felelős, s ez esetben a kötelem megszűnik. Egyéb esetekben azonban meg nem szűnik. A kérdés helyes elbírálásánál egyedül az a döntő szempont, hogy a szolgáltatás természetileg lehetséges-e, vagy sem ? Előbbi esetben igenis az eladó szállítani köteles, s ha nem szállít, kártérítéssel tartozik. Az üzembeli költségek emelkedése, vagy olcsóbbodása a vis maior fennforgásának szempontjából a kifejtettek szerint közömbös. E költségek megváltozása tehát sem pro, sem kontra vis maiort nem jelenthet. Mindenki, aki hónapokra előre elad vagy vesz, az időközben bekövetkezhető áralakulás rizikóját tekintet nélkül arra, hogy az árváltozás előre volt-e látható, vagy sem — viselni tartozik. Az áremelkedés hozhat meglepetést, s e meglepetéssel járhat haszon vagy kár, de vis maiort nem eredményezhet. Egyébként alig van manapság olyan cikk, amelynek az előállítása meg ne drágult volna, vagy amelynek termelése, gyártása, beszerzése vagy szállítása, ez vagy amaz, a háború okozta körülménynél fogva nagyobb teljesítményt nem jelentene a szállítóra nézve.