Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 27. szám - Kérdések és feleletek

230. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 27. szám. X Kérdések és feleletek. Kérdés. Az eset a következő: Egy városi belsőség a B. J. nevére helyszineltetett. B. J. ezt a belsőséget eladta az 1895. évben M. E.-nek. M. E. az 1912. évben eladta T. L.-nak. T. L.-tól a házat egy M. A. nevü kereskedő vette bérbe. Ezzel a belsőséggel szomszédos másik belsőségen egy ház áll, amelynek két ablaka talán 40 év óta is a T. L. belsőségére néz. M. A.-nek kellemetlen volt az, hogy a szomszédok belássanak az udvarára és ezért kérdést intézett T. L.-hoz, a bérbeadóhoz és beleegyezését kérte ahoz, hogy az ablakok elé kerítést emeljen. T. L. ezt neki megengedte és M. a kerítést felállította, olyan módon, hogy az ablakok világosságot sem kaptak. A szomszéd ekkor birtokháboritás miatt perelt. A keresetben csak azt adta elő, hogy neki szolgalmi joga van, azért, mert ezt megszerezte azáltal, hogy ablakai több mint 30 éve néznek a T. telkére és ennek alapján követelte a kerítés eltávolításának elrendelését. A pert a bérlő, M. A. ellen tette folyamatba. Alperes azzal védekezett, hogy a saját falon levő ablaknyílás bármily hosszú időn át létezett is, nem vezet a nemleges ablakszolgalomnak elbirtoklás utján leendő megszerzéséhez és nem korlátozhatja a szomszéd telek tulajdonosát abban, hogy saját tulajdonjogát gyakorolva, azon nyilás elé építsen, aminthogy ez a szomszéd sem követelheti a másik szomszédtól az ablaknyílás befalazását. Felperes ekkor kiegészítette kereseti tényállítását azzal, hogy ezelőtt mintegy 30 évvel megegyezett az ő jogelőde B. J.-sal abban, hogy az ablak elé nem építkezik. Alperes ezt tagadta, tagadta azt is, hogy M. E.-nek, T. L.-nak, a későbbi tulajdonosoknak erről tudomása lett volna erről, különösen neki, a bérlőnek. Védekezett alperes a nominátió auctorissal is, állítván, hogy ő a kerítést a tulajdonos megbízásából, engedélyéből az ő részére építette fel. Tanuk igazolták alperes jogelődének B. J.-sal kötött megállapodását, T. L. pedig azt, hogy ő alperesnek a kerítés felállítására megbízást adott. Más irányban bizonyítást a bíróság nem vett be, tehát abban az irányban sem, amit különben felperes nem is állított, hogy M. E. vagy T. L. vagy M. A. a B. J.-sal kötött megállapodásról tudott. A kir. járásbíróság elutasította a keresetet azzal, hogy hiányzik felperesnek megelőző birtoklási cselekménye, hogy azzal a puszta ténnyel, hogy az ablaknyílás ott volt, a felperes birtoklása még meg nem állapítható és végül azzal is, hogy alperes igazolta azt, hogy T. Lajos megbízásából és részére állította fel a keritést. A kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetnek helyet adott azzal az indokolással, hogy felperes a fentiek szerint a szolgalmat birtokolta s alperes ebben őt megháborittotta. Ilyen helyzetben a következő kérdésekre kérném szives válaszát és véleményét: 1. A nemleges ablakjog szolgalma, vagyis az a jog, amely korlátozza a szomszédot abban, hogy saját telkén az ablak elé ne építsen, megszerezhető-e elbirtoklással pusztán azon tény alapján, hogy az ablak létezik 30 évet meghaladó idő óta, vagy pedig ahoz, hogy az ilyen szolgalom elbirtoklással megszereztessék szükséges az is, hogy az a szomszéd, akinek házán az ablaknyílás van, tiltakozzék a másik szomszédnak azon eljárása ellen, amelylyel az az ablaknyílás elé épit, ez a másik szomszéd pedig a tiltakozásnak engedjen és ezen eredményes tiltakozás után teljen el az elbirtoklási idő. 2. Ha abban a puszta tényben, hogy az ablaknyílás létezik van birtoklási, birtokháboritási keresettel megvédhető cselekmény, ugy melyik az? 3. Általánosságban megvédhető-e birtokháboritási keresettel az úgynevezett nemleges szolgalom? 4. Lehet-e sikerrel védekezni a birtokháboritási, sommás visszahelyezési kereseteknél is a nominátió auctorissal? KÜLÖNFÉLÉK. TARTLAOMJEGYZÉK: Ferenc Ferdinánd. (1863-1914.) — A biztosítéki jelzálogjog reformjának kérdéséhez. Irta: dr. László Márton, ügyvéd. (Befejező közi.) — A tkvi rdts hiányai. Irta: Szentpáli Gavallér Lajos, magyarcsékei vez. járásbiró. — Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451—1501. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. törvényszéki albiró. — Kérdések és felelelek. KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek Iára. - Kivi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kii1. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. = Az ügyvédi kamara június hé 30-án délután megtartott választmányi ülésén foglalkozott a nemzeti gyászesettel. A választmány felháborodásának adott kifejezést a gaz merénylet felett s megbízta dr. Biró Balázs kamarai titkárt a kabinetirodához felterjesztendő részvétfelirat elkészítésével. A kolozsvári kir. törvényszéken és ítélőtáblán szombaton szünetelni íognak a tárgyalások a trónörököspár temetésére való tekintettel. = Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Lukács Izsó dr. topáníalvai gyakorló ügyvédet Topáníalvára kir. közjegyzővé, dr. Szabó Zoltán marosvásárhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a székelykereszturi kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. = Pályázatok. A szentágotai kir. járásbíróságnál (erzsébetvárosi kir. járásbíróságnál (erzsébetvárosi kir. törvényszék) jegyzői állás, az eperjesi kir. törvényszéknél albirói állás, a pozsonyi és pécsi kir. Ítélőtábla területén joggyakornoki állások 1914. július 12-ig, a szentlőrinci (pécsi kir. törvszék) járásbíróságnál VIII. fizetési osztályba sorozott járasbirói állás 1914. július hó 13-ig, a rózsahegyi kir. törvényszéknél albirói, a debreceni kir. Ítélőtáblánál joggyakornoki állás 1914. július 17-ig. = Az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők továbbképző tanfolyamának kolozsvári programmja. Az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők részére tudvalevőleg ez évben már a negyedik továbbképző tanfolyamot rendezik. Ez a tanfolyam, amely eddig csak Budapesten volt, most meg lesz osztva. Az első része október hó 11—17-ig Kolozsvárott lesz. A továbbképző tanfolyam október 11—17-iki programmja a következőképpen van összeállítva: Október 12-én: hétfőn délelőtt 10 órakor: Gyülekezés a vármegyeház nagytermében, Monostori-út 1. sz. Délután 4 órakor : megnyitás ugyanott. Fél 5-től 6-ig Térfi Gyula igazságügyi miniszteri tanácsos előadása, a polgári perrendtartás elveiről a községi bíráskodásban. (Helyiség a vármegyeház nagyterme.) Október 13-án: kedden délelőtt és délután városi intézmények bemutatása, következő programm szerint: Délelőtt fél 9 órakor gyülekezés a városházánál. A városi közvágóhíd és jéggyár bemutatása. A m. kir. javító- és nevelőintézet bemutatása. Renner testvérek bőrgyár bemutatása. (Szamosközi-utca 56. sz.) Városi sporttelep és hőerőtartalék bemutatása. Délután 3 órakor: Gyülekezés a vármegyeházánál. A m. kir. állami gyermekmenhely bemutatása. Mátyás király szülőházának és az abban elhelyezett Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeumának megtekintése. Fiatalkorúak fogházának bemutatása. (Farkasutca 10. sz.) A városi intézmények bemutatását dr. Nemes Ferenc és Féder Oltó városi tanácsosok eszközlik. Október 14-én: szerdán délelőtt 9-től íél 11-ig dr. Balázs Elemér tordai törvényszéki elnök előadása az uj sajtótörvényről. (Helyiség a vármegyeház nagyterme) Fél 11-től 12-ig dr. Boér Elek kolozsvári tud. egyet, tanár előadása: A jogerősség és a végrehajtás kérdése. (Helyiség a vármegyeház nagyterme.) Délután 4-től íél 6-ig Böck Hugó pénzügyminiszteri tanácsos előadása a káli, bitumen és földgázról. Fél 6-tól 7-ig dr. Kenyeres Balázs tud. egyet, tanár előadása: Az orvos természettudományok és a nyomozás. Vetített képekkel. Helyiség: a m. kir. Ferencz József tud.-egyetem aulája. Október 15-én: csütörtökön délelőtt és délután. A kissármási földgázforrások bemutatása. Részletes programm a tanfolyam megnyitásakor. Október 16-án: pénteken délelőtt: Igazságügyi tisztviselők részére 9-től fél 11-ig dr. Kuncz Ödön egyet, tanár előadása az uj váltótörvényről. (Helyiség a vármegyeház kisterme.) Fél 11-től 12-ig dr. Tóth György kir. törvényszéki biró előadása: A közbirtokosságok és a magánjogi társaság. (Helyiség a vármegyeház kisterme.)