Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 26. szám - A törvénykezési illeték törvényjavaslat a képviselőház bizottságaiban
104. oldal. Jogesetek Tárw 26. szám ellenében, az eredeti kereseti kérelemhez változatlanul visszatért, amihez joga volt A nevezett gyámnak kereset leszállító nyilatkozata, ugyanis a kiskorura nézve ingyenes és hátrányos joglemondás, az 1877: XX. t.-c. 113. §-a értelmében egyáltalán hatálytalan, gyámhatósági helybenhagyást nem nyerhet s a jelenlegi esetben annyival inkább, mert F. Gy.-nek gyámul kirendelése különben is csak F. A. teljeskorusága elértéig szólott, amely időpont már a kereset indítás előtt beállott. A felülvizsgálati kérelmeknek egyike sem vezethetett tehát a célzott sikerre s felperesnek meg a költségviselés tekintetében érvényesített támadása is sikertelen azért, mert az első birósági eljárásben felmerült költséget felperes részére megítélték; csupán a felebbezési eljárás költségének kölcsönös megszüntetése miatt támasztható panasza sulylyal nem bírhat, amennyiben ily irányú intézkedésre a felebbezési bíróság az 1893: XVIII. t.-c.-nek felhívott 110., 113. és 168. §§-aiból törvényszerű alapot meríthetett, a jogszabálysértés épen ezért, e ponton sem forog fenn. 226. Felperes I. rendű alperestől az utóbbinak üzletében egy éven át előállítandó bőrtermékeket vette meg és illetőleg I. r. alperes felperessel szemben e bőrtermékek szállítását vállalta el. Ez az ügylet felperesre nézve az 1875. XXXVII. t.-c. 258. §. 1. pontja alapján I. r. alperesre nézve pedig a 259. §. 2. pontja alapján kereskedelmi ügyletet képes, amiért is III. r. alperes az említett kereskedelmi ügyletből eredő kereseti követelés tekintetében az erre vonatkozólag vállalt kezessége folytán, az idézett t.-c. 270. §-a alapján I. r. alpex-essel egyetemleg, vagyis mint készfizető kezes van kötelezve. (1914. V. 12. 1914. G. 142/2. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság: A felülvizsgálati kérésnek helyt nem ad. Indokok: Felülvizsgálatot kérő III. rendű alperes a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállást meg nem támadva, felülvizsgálati kérelmét tulajdonképen csak arra alapítja, hogy a felebbezési bíróság a megállapított tényekből jogszabálysértéssel vonta le azt a jogi következtetést, hogy ő a periratokhoz csatolt okirat aláírása által, az ebben az okiratban foglalt ügylet keretében, Bányai Ferenc I. rendű alpereshez adóstársként csatlakozott. Ez a panasz azonban, az I. rendű alperesért, tehát az adósért való lekötelezés fennforgása tekintetében, alaptalan. Az Optkv. 863. §-a értelmében ugyanis a szerződésre irányuló akaratot nemcsak kifejezetten szavakkal és közönségesen használt jelekkel, hanem hallgatólag olyan cselekmények által is lehet nyilvánítani, amelyekből a szerződési akarat minden kétséget kizáró módon okszerűen következtethető. A felebbezési biróság által megállapított s meg nem támadott, így az 1893: XVIII. t.-c. 197. §-a értelmében itt is irányadóul szolgáló azokból a tényekből, hogy III. rendű alperes a kérdéses okiratot az apósának, I. rendű alperesnek arra a felszólítására, hogy annak aláírását az I. rendű alperes részére szükséges előleg megszerzését közvetítő Dvoracsek Antal kívánja, az okirat elolvasása után irta alá, hogy III. rendű alperesnek mindebből, valamint az I. rendű alperessel fennálló családi összeköttetéseiből folyóan tudni kellett és tudta is, hogy Dvoracsek Antal az ő aláírását kötelezettség vállalás okából kívánja, a felebbezési biróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy III. rendű alperes a kérdéses okiratot az I. rendű alperesért, tehát az adósért való lekötelezés tudatában és szándékával irta alá. III. rendű alperesnek ekként történt kötelezettség vállalását a kir. ítélőtábla, eltérőleg a felebbezési biróság jogi álláspontjától, nem adóstársként való lekötelezésnek (Optkv. 1347. §.), hanem kezesség vállalásnak minősiti, mert az adóstársként való lekötelezéshez világosan erre irányuló szándék szükséges, már pedig III. rendű alperesnek ily szerződési szándéka a fennt kiemelt tényekből nem következtethető és a felebbezési biróság egyéb olyan tényeket, amelyek az ily következtetésre alkalmas alapul szolgálhatnának, meg nem állapított. III. alperes tehát a kereseti követelésért mint kezes és pedig az alább kifejtendők szerint, mint készfizető kezes felelős. U. i. a már emiitett okirat nem vitás tartalma szerint felfelperes I. rendű alperestől az utóbbinak üzletében egy éven át előállítandó bőrtermékeket vette meg és illetőleg I. r. alperes felperessel szemben e bőrtermékek szállítását vállalta el. Ez az ügylet felperesre nézve az 1875: XXXVII. tc. 258. §. 1. pontja alapján, I. r. alperesre nézve pedig a 258. §. 2. pontja alapján kereskedelmi ügyletet képez, amiért is III. r. alperes az emiitett kereskedelmi ügyletből eredő kereseti követelés tekintetében az erre vonatkozólag vállalt kezessége folytán, az idézett t.-c. 270. §-a alapján I. r. alperessel egyetemleg, vagyis mint készfizető kezes van lekötelezve. Ily terjedelmű marasztalása tehát a most felhívott anyagi jogszabályoknak megfelelő. A felebbezési biróság döntése a kifejtett indokokból megállván, a felülvizsgálati kérésnek helyt adni nem lehetett. 227. Az Optkv. 161. §-ában íoglalt jogszabály értelmében a házasságon kívül született gyermekek, szüleiknek utóbb kötött házassága által a törvényesen született gyermekek közé számitandók, az utólagos házasságra lépésnek ez a törvényesítő hatása tehát minden további eljárás nélkül beáll s igy az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek az utólagos házasság által törvényessé lett, az 1891. XXXIII. t.-c. 11. és az 1891. XXX VI. t.-c 13. §-ában illetve a 80000— 1906. 13. 91. számú rendelet V. részében, csupán ennek a körülménynek anyakönyvi bejegyzése céljából, elrendelt eljárás nélkül is, megállapítható. (1914. május 12. 1914. G. 80/3. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság: A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok: Az Optkv. 161. §-ában foglalt jogszabály értelmében a házasságon kivül született gyermekek, szüleiknek utóbb kötött házassága által a törvényesen született gyermekek közé számitandók, az utólagos házasságra lépésnek ez a törvényesítő hatása tehát minden további eljárás nélkül beáll s igy az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek az utólagos házasság által törvényessé lett, az 1894. XXXIII. t.-c. 41. és az 1894. XXXVI. t.-c. 13. §-ában illetve a 80000—1906. B. M. számú rendelet V. részében, csupán ennek a körülménynek anyakönyvi bejegyzése céljából, elrendelt eljárás nélkül is, megállapítható. Felperes öröklési jogmegállapitása iránt indította keresetét, mely az 1893. XVIII. t.-c. 1 §-ának 3. pontja szerint a biróság hatáskörébe és sommás eljárás alá tartozik; az előbb felhívottak szerint tehát alaptalan alpereseknek az 1893. XVIII. t.-c. 27. §. 1. pontjára fektetett az a felülvizsgálati érvelése, hogy miután felperes kereseti igényét arra alapítja, hogy ő mint házasságon kivüli gyermek, szüleinek utólagos házassága által törvényesítve lett, a kereset nem tartoznék a biróság hatáskörébe, illetve azt más hatósági eljárásnak kell megelőznie. A felebbezési biróság az alperesek által meg sem támadott tényként állapitotta meg, hogy a néhai Bezsán Péter elismerte, hogy felperesnek ő a természetes apja, s hogy tehát felperest ő nemzette; úgyszintén azt is, hogy a néhai Bezsán Péter, felperesnek születése után, ennek édes anyjával házasságot kötött. Minthogy pedig a természetes apa által elismert törvénytelen gyermek családi állapota az elől felhívott jogszabály értelmében nem az anyakönyvbe való bevezetés, hanem már magának az utólagos házasságnak ténye által változik meg annak megállapítása, hogy a természetes apa elismerése következtében az anyakönyvvezető lelkész felperesnek a szülői utólagos házasságra lépése által történt törvényesitését az anyakönyvben a házasság megkötésekor, vagy azután tüntette-e ki, döntő súllyal nem bir, következésképen a felebbezési bíróságnak az előbb megállapított tényekből felperes törvényesitésére vonatkozóan az Optkv. 161. § a alapján vont jogi megállapítása, valamint az erre alapított ítéleti döntése is az anyagi jogszabályoknak megfelelően történt. A minden irányban sikertelen felülvizsgálat folytán felmerült költségek iránti rendelkezés alapját az 1893. XVIII. törvénycikk 168. 204. §§-ban. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEÁK FERENCZ-U. 42. SZÁN. TELEFONSZÁM: 333.