Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 26. szám - A biztosítéki jelzálogjog reformjának kérdéséhez - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451-1502. §-aihoz

26. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 221. oldal. telkén való szabad intézkedhetése ellen csak azon pillanattól » fogva kezdődik, melyben ez a háztulajdonos tiltalmának engedett. (C. 8426/1906.) Felperes által érvényesíteni kivánt szolgalmi jognak a gyakorlata a községi utcának, tehát közhasználatban álló szomszédos teleknek a birtokával van összekötve és célja az, hogy az uton felállított községi válu itatásra, tehát előnyösen használtassék. A vitatott szolgalom telki szolgalmat és pedig nemleges (negatív) telki szolgalmat képez, mert a felperes által vindikált jog lényegében arra irányul, hogy alperesek a tulajdonaikat \ képező telken olyat ne tegyenek, ami meggátolná azt, hogy a 1 forrásnak telkükről lefolyó vize a községi utcára lefolyón és az I azon felállított itató váluba jusson. 1460 §. i Az elbirtoklásra a személy és tárgy képessége mellett \ megkívántatik: hogy valaki ason dolgot vagy jogot, melyek j ekképen szerzendők, valósággal birja; hogy birtoka jog- j szerű, jóhiszemű és valódi legyen és a törvény által meg- \ határozott egész idő alatt folytattassék. (309., 316., 326. j és 345. §§.) 1461. §. Mindazon birtok, mely oly cimen alapszik, mely a tulajdon átvételére, ha az az átadót illette, elegendő lett volna, jogszerű és elégséges az elbirtoklásra. Ilyenek péld. a hagyomány, ajándékozás, kölcsön, az adásvevés, csere, fizetés stb. 1462. §. Elzálogosított, haszonkölcsönzött, őrizet alá, vagy haszonélvezetre adott dolgok, a hitelezők, haszonkölcsönvevők, letéteményesek, vagy haszonélvezők által, a törvényszerű cím hiánya miatt, soha el nem birtokolhatok. Ezek örökösei az örökhagyókat képviselik s nem bírnak több címmel, mint azok. Csak a harmadik jogszerű birtokosnak szolgálhat az elbirtoklásidő javára. 1463. §. A birtoknak jóhiszeműnek kell lenni. De az előbbi birtokos rosszhiszeműsége a jóhiszemű utódot vagy örököst nem gátolja az elbirtoklásnak az ő birtoka napjátóli kezdésében. (1493. §.) 1464. §. A birtoknak valódinak is kell lenni. Ha valaki valamely dolgot erővel, vagy ravaszsággal kerít hatalmába, vagy a birtokba alattomosan csúszik, vagy valamely dolgot csak kéreméskép bír; azt sem ö, sem örökösei el nem évithetik. I. Az elbirtoklásnak két kelléke van: 1. a birtok és 2. az idő. A birtoknak az 1477. §-ban foglalt esettől eltekintve jogszerűnek (316. 1461. 1462. §§.), jóhiszeműnek (326. 1463. §§.) és valódinak (345. 1465. §§.) kell lenni. Jogszerű a birtok akkor, ha oly cimen alapszik, mely a tulajdon átvételére, ha az átadót illette, elegendő lett volna. Cim alatt pedig e vonatkozásban, eltekintve a velünk született szabadságtól (317. 381. §§J, kötelmi igényt szülő jogügyletet kell értenünk. Ennek érvényesnek (316. §.) és a tulajdon átvételére alkalmasnak (1461. §.) kell lennie. Részletesen ezeket a feltételeket a törvény nem sorolja fel, csak példaképen utal a hagyományra, kölcsönre, ajándékozásra, adásvevésre, cserére és fizetésre. Abból, hogy a cimek példaképeni felsorolását a hagyománnyal kezeli (1461. §.), felvetődik az a kérdés, hogy az egyetemes öröklés lehet-e a jogszerűség szempontjából cim ? Erre a felelet tagadó kell hogy legyen, mert az öröklés csak szerzési mód, melynek alapja a törvény vagy a végrendelet. Megjegyzendő, hogy a törvény az 1462. §-ban részletezi azokat az eseteket, melyek tulajdonszerzésre alkalmatlan voltuknál fogva a birlaló vagy örökösei javára elbirtoklásra soha sem vezethetnek. Harmadik jóhiszemű birtokos javára azonban ez esetekben is folyhat az elbirtoklás (1463, 1477. §§), akire nézve az elbirtoklási idő a birtokszerzés időpontjában veszi kezdetét. Jóhiszemű a birtok, ha a birtokos azt hiszi, vagy valószínű okok folytán hiheti, hogy ő a szerzési cim és mód által megszerezte a jogot, holott a meg nem történt, rosszhiszemű pedig akkor, ha tudja, hogy az átruházónak nem volt joga, amit átruházzon (326. §.). E kettő közül a jóhiszeműség, melynek a birtoklás egész tartama alatt az elbirtoklás bekövetkeztéig meg kell lennie (1460. 1463. §§.). vélelmezendő (328. §.). Ha az eredetileg jóhiszemű birtok utóbb rosszhiszeművé válik, ez által az elbirtoklás félbeszakad (1497. §.), mert a rosszhiszemű birtoklás elbirtoklásra nem vezethet (1477. §.). A rosszhiszeműség, minthogy szubjektív okokon alapszik, az örökösökre nem szükségkép megy át. Képviselet utján történő birtokszerzés esetén a képviselő jóhiszeme kívántatik meg (V. ö. 337. §.). A birtok valódisága a szerzés módjára vonatkozik. Ellentéte az álbirtok (345. §.), mely az örökösöket is akadályozza az elbirtoklásban, azonban harmadik személy, ha az elbirtoklandó dolgot valódi módon és jóhiszemben szerzi meg, az elbirtoklást a birtokba lépés napjával megkezdi. (Folytatjuk.) Kérdéseit és feleletek Kérdés. Külföldön, nevezetesen Angolországban elhalt örökhagyó által hátrahagyott s elhalálozása helyén lévő s készpénzből álló hagyaték átadása végett hol és milyen eljárást kell folyamatba tenni akkor, ha annak elhalálozása az 1901. évben történt s az angol hatóságok minden felvilágosítást megtagadnának, az elhalálozás idejét az örökösök nem tudják? Válasz. Az ilyen hagyatéki ügyek lebonyolításának leggyorsabb és legbiztosabb módja, ha Angliában állomásozó osztrák-magyar konzulátus közreműködését veszik igénybe az örökösök. E közbenjárásra a konzulátusok az 1901. XXVI. tc.-ben megszabott dijak ellenében kötelezve vannak. A konzulátushoz intézett megkereséshez csatolandó az örökösök által aláirt s szabályszerűen hitelesített bianco meghatalmazás, melyet a konzulátus valamelyik tisztviselője nevével tölt ki, vagy pedig saját jogtanácsosának ad át. Az eredményt aztán közli a konzulátus az örökösökkel. Ezen eljárás már eleve kizárja azt, hogy az örökösök az illető külországban esetleg megbizhatlan és őket könnyen kizsákmányoló elemek kezébe kerüljenek. KÜLÖNFÉLÉK. Előfizetőinket felhizjuk arra, hogy a már szétküldött postautalványok felhasználásával lejárt elő' fizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, mert azoknak, kik elsején tul hátralékban maradnak, kénytelenek leszünk lapunkat beszüntetni s később nem leszünk képesek a hiányzó számokat pótolni. - Adományok a kamara székházára. A kolozsvári ügyvédi kamara székházára legújabban dr. Mihály József ügyvéd 500 koronát s dr. Óvári Elemér ügyvéd 200 koronát adományoztak, fogadják a nemes szivü adományozók ez uton is a kamara köszönetét. == Bartók József táblabíró ünneplése. A kolozsvári birói, ügyészségi és ügyvédi kar tagjai abból az alkalomból, hogy Bartók Józsefnek, a Kolozsvár városi kir. járásbíróság érdemes vezetőjének, a király a táblabírói cimet és jelleget adományozta, az uj táblabíró tiszteletére és ünneplésére jul. hó 4-én este 7 órakor társasvacsorára gyűlnek össze a Pferschiféle Donáth-uti nyári vendéglői helyiségben, ahol rosz idő esetére fedett helyiségről is gondoskodás történt. Étkezés étlap szerint. Olvasóink figyelmét felhívjuk e kedves összejövetelre s megjelenésüket ez uton is kérjük. = Dr. Potovszky András bíró búcsúja. Dr. Potovszky András a kolozsvári kir. törvényszék közszeretetben álló birája tudvalevőleg Petrozsényre vezető járásbiróvá neveztetett ki. A kiváló bírót a kolozsvári bírói, ügyészi és ügyvédi kar egy barátságos vacsora keretében tegnap este búcsúztatta el meleg ünneplés között. E helyen említjük meg azt, hogy a távozó bíró az ügyvédi kar tagjaitól sürgős eltávozása miatt egyenként nem búcsúzhatván el, a kamara elnökétől vett bucsut azzal, hogy a bucsulátogatása az ügyvédi kar minden tagjának szól. Az ügyvédi kar egy őszinte barátját vesztette el az eltávozó bíróban, kinek uj állásában is sok jót kívánunk. = Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Szobonya Béla Kolozsvár városi kir. járásbirót saját kérelmére, törvényszéki bírói minőségben a kolozsvári kir. törvényszékhez helyezte át.