Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 24. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

24. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 207. oldal. kezest a joghasonlatosság alapján kiterjeszteni nem lehet. Ennélfogva T. H. mint a P. kender- és Jenipar rt. engedményes jogutóda ebbeli követelését jogosult volt ugyan, de nem volt köteles a rékási kir. járásbíróság előtt felosztás alá került K. J.-féle 492.252 K 96 f-es birói letétre mint kielégítési alapra felszámítani és igy jogával való nem élés miatt öt joghátrány nem érheti, következőleg jogosult volt a fennállásában meg nem támadott egész 21.292 K 70 f követelésének kielégítésére a most kérdésben forgó végrehajtási tömeget igénybe venni. Ezen határozat érdekes abból szempontból is, mert a kolozsvári kir. Ítélőtábla 212/914. í. számú határozatában kimondta, hogy a Vt. 190. §-a ingó végrehajtások esetében is alkalmazandó. = Szaktanácskozás a polgári törvénykönyv tárgyában. A Pénzintézetek Országos Egyesülése f. hő 6-án este kezdte meg tárgyalásait a polgári törvénykönyv hitelügyi kérdései dolgában. Széli Kálmán elnök kifejtette a polgári törvényszék rendkívüli jelentőségét az ország gazdasági életének szempontjából. Az első tanácskozás tárgyává az egyesülés jelzálogjogunk uj szabályozását teszi. E keretben is a legfontosabb probléma a hitelbiztosítéki jelzálogjog reformja, dr. Nyári Jenő egyesülési jogtanácsos, előadó szerint a törvény megalkotásának sürgősségéhez fűződő érdekek folytán kívánatos, hogy a hitelbiztosítéki jelzálogjog tárgyában beterjesztendő törvényjavaslat mellőzze a biztosítéki jelzálogjognak hazánk hiteléletében eddig meg nem honosult alakulatait, amelynek megvalósítása esetleg a polgári törvénykönyv keretében történhetnék. A szabályozás vezérelveként kiemeli azt a követelményt, hogy biztosítéki jelzálogjog alapjául szolgáló jogviszonyba mind a hitelezői, mind pedig az adósi pozicióba a jelzálogjogra is kiterjedő hatállyal harmadik személy beléphessen. A jelzálogjognak telekkönyvön kívüli átszállását csak a részletekre is kiterjedő szabályozás kapcsán látja veszélytelennek, dr. Sichermann Bernát udvari tanácsos, a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosa, ismertette e tárgyban kidolgozott törvénytervezetét. Jelenlegi jogunk fogyatékossága a hitelbiztosítéki jelzáloggal fedezett hitelviszonyok átruházhatatlanságán kivül főképen abban nyilvánul, hogy a biztosítéki jelzálogjoggal fedezett váltók leszámítolása utján a jelzálogjog a váltókat vis7.ontleszámitolás utján megszerző pénzintézetre át nem száll. E hiányt a biztosítéki okiratnak forgatmányszerü átruházásával véli megszüntethetni. A következő határozati javaslatot terjeszti elő: Kívánatos 1. hogy a legnagyobb összeg erejéig nyújtandó biztosítéki jelzálogjog az u. n. Maximalhypothek, csak oly követelések biztosítására szolgálhasson, amelynek a bekebelezés alapjául szolgáló okiratban megjelölt jogviszonyokból keletkezhetnek; 2. hogy továbbá mondassék ki világosan, hogy az ilyen módon bekebelezett jelzálogjog a hí'élező és az adós, illetőleg a jelzálogtulajdonos beleegyezésével a bekebelezés alapjául szolgáló okiratban megjelölt jogviszonyokból eredő követelések biztositékául azon esetben is szolgál, ha időközben az illető jogviszonyba az eredeti hitelező vagy adós helyébe más személyek léptek és 3. hogy végül hitelviszonyból származó követelések biztosítására bekebelezett ilyen jelzálogjog az alapul szolgáló okmány átruházásával és átadásával telekkönyvi bejegyzés nélkül is azon joghatállyal legyen átruházható, mintha a jelzálogos hitelező változása a telekkönyvbe bejegyeztetett volna. Dr. Éber Antal, a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank vezérigazgatója, előterjesztett határozati javaslatot pártolta, mert a pénzintézetek egyetemes érdekének tartja -<>z abban foglaltak mielőbbi megvalósulását. A gyakorlati élet sürgetően követeli a mai jogviszonytalanság megszüntetését s a pénzintézetek rég hangoztatott sérelmeinek orvoslását. = Felek fogalma és köze a büntetőjogi per mai elméletében cim alatt dr. Finkei/ Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a magyar tud. Akadémia 1. tagja, a „Büntetőjogi dolgozatok" cimü műben egy érdekes és figyelemreméltó tanulmányt irt, amely most különlenyomatban is megjelent. A tartalmas tanulmányt olvasóink figyelmébe ajánljuk. =» Dr. Tóth György kolozsvári kir. törvényszéki biré könyve: „Az örökség birtokba vétele az Optkv. szerint" megjelent. Az Optkv.-nek 797—824. §-ait tárgyalja részletesen, ugy a teória, mint a praxis szempontjából. Előadása világos, tárgyalási módszere kitűnő. Régen olvastunk hasonló jó könyvet. Mindenkinek szívesen ajánljuk. Ára 1 korona. Feltűnően olcsó. A könyv ismertetésére visszatérünk. = Kvvégi vizsgálatok a kolozsvári javítóintézetben. A kolozsvári kir. javító-nevelő intézetben az 1913—1914. tanév záróvizsgálatai az alábbi sorrendben tartatnak meg: Június hó 15-én d. e. 8—11 óráig a ref., az ág. ev. és ízi ; d. u. 3—5-ig pedig a róm. kath., gör. kath. és gör. keleti vallású növendékek hittanvizsgálatai. Június hó 16-án d. e. 8—11 óráig az I. és U. oszt., június hó 17-én d. e. 8—11 óráig a III. oszt., június hó 18-án d. e. 8—11 óráig a IV. oszt., június hó 19-én d. e. 8—11 óráig az V—VII. osztályos növendékek vizsgáznak minden tantárgyból. A tanév június hó 21-én a rendes időben (8 órakor) tartani szokott hálaadó istenitisztelettel záratik be, melynek végeztével az érdemsorozat felolvasása, majd pedig az egész tanév folyamán kiválóbb magaviseletet és munkaszorgalmat tanúsított növendékek megjutalmazása következik. = Ügyvédjelöltek mozgalma. A Temesvári Ügyvédi Kamara í. hó 7-én népes rendkívüli közgyűlésén az 1913. évi VII. törvénycikk megváltoztatása iránti mozgalommal foglalkozott. Az állásfoglalás alapjául szolgált a Temesvári Ügyvédjelöltek Egyesülete által beterjesztett kérvény, amelyben a sérelmes törvénycikk oly értelmű megváltoztatását sürgetik az ügyvédjelöltek, amint azt a budapesti, pozsonyi, egri és nagyváradi Kamarák már célszerűnek találták. A kamarai választmány, úgyszintén az ügyvédszövetség temesvári szakosztályának egyhangú ellenzése dacára a közgyűlés nagy szótöbbséggel az ügyvédjelöltek mellett foglalt állást. Eszerint a temesvári ügyvédi kamara az 1913. évi VII. törvénycikk 2. §-ánál oly módosítás mellett foglalt állást, mely szerint ne tartozzanak két évi ügyvédhelyettesi gyakorlatot kimutatni azok az ügyvédjelöltek, kik 1913. május 1. előtt már joggyakorlaton voltak. Ugyancsak nagy szótöbbséggel győzött az ügyvédjelöltek másik sérelmének orvoslása iránti indítvány, miszerint a már bejegyezve volt ügyvédjelöltek a társasbiróságoknál az uj polgári perrendtartás életbelépése után is tárgyalhassanak. - A természetes gyermekek elismerése. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának képviselőházi bizottsági tárgyalása során függőben maradtak az elismert törvényes gyermekek jogi helyzetére vonatkozó szakaszok, minthogy a jogintézménynek a javaslatba felvett alakja ellen több oldalról aggodalmak nyilvánultak. Balogh Jenő igazságügyminiszter ennek következtében a kérdésnek ujabb beható tárgyalása végett értekezletet hivott össze, a mely a napokban ült össze az igazságügyminiszteriumban. Az értekezleten az igazságügyminiszter elnökölt s résztvettek benne: Günther Antal, a Guria elnöke, Vavrik Béla, a Curia másodelnöke. Vadász Lipót államtitkár, Csorba Ferenc kultuszminiszteriumi tanácsos, Szászi-Schwarz Gusztáv egyetemi tanár, Kenedi Géza, Heinrich Antal, Illés Józséf és Rakovszky Iván országgyűlési képviselők, Brüll Ignác, az ügyvédi kamara elnöke, Pollák Illés, az ügyvédszövetség elnöke, Lévy Béla ügyvéd, Kiss Albert kassai jogtanár, továbbá a szerkesztő-bizottság tagjai közül: Thirring Lajos curiai tanácselnök, Barna Ignác curiai biró, Szászy Béla és Szladits Károly miniszteri tanácsosok. Az értekezlet az elismerés jogintézményét minden oldalról és minden vonatkozásában a legbehatóbban tárgyalta. A tanácskozás eredményei alapján szűkebb bizottság fogja a tervezett szabályozást újra felülvizsgálni. Az uj szöveg oly időben és oly módon fog nyilvánosságra kerülni, hogy az érdeklődő szakemberek és társadalmi körök a reformmal jóval annak képviselőházi tárgyalása előtt ismét foglalkozhassanak. TíMai értesítő. i. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 1914. évi június hó 9-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 2083. Almástamási község határának általános tagositási ügye — hh. v. 4645. Lázár Kálmán — gr. Bethlen István és társai 2614 K töke és jár. — rrnv. it. 3660. Domsa Marián — m. kir. kincstár 2516 K 68 fill. iránti rendes pere — feloldó v. 3725. Kertész Izidor és t. — dr. Mezei Sándor és t. végrendelet érvénytelenítése — hh. it. 2446. Horváth Adolfné — Horváth Adolf házasság febontás — hh. v. 1044. vb. Arstein Ignác csődtömeg — Dévai Iparbank rt. végrehajtási zjog hatálytalanítása — hh. it. 2226. Zsoszán Miklósné és társa — Szabó Sándor törvénytelen származás megállapítása iránti pere — feloldó v. 2367. Magdás Zsuzsánna — Magdás László házasság felbontása — hh. it. 2382. Weinmann Miksa — Weinmann Miksáné házasság felbontás — feloldó v. 2387. Dósa Károlyné — Pap Juon 360 K és jár. — feloldó v.