Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 22. szám - A román büntetőtörvénykönyv. Folytatás

190. oldal. 22. szám. 1 XZF. Utalványozó hatóság a m. \kir. posta és táv. igazgatóság ugy a helybeli, mint a kerülethez tartozó összes tisztviselők, alkalmazottak és nyugdijasokra nézve. Számfejt a m. kir. posta és táv. mellé rendelt számvevőség Pénztár a posta és táv. igazgatóság mellé rendelt számvevőség X V. Utalványozó hatóság a máv. üzlet vezetőség ugy a helybeli, mint a kerülethez tartozó összes tisztviselők, alkalmazottak és nyugdíj iisokra nézve. Számfejt a máv. üzletvezetőség számvevősége Pénztár a máv. üzletvezetőség gyűjtőpénztára XVI. Városi tanács a város összes tisztviselői és alkalmazottaira nézve. Számfejt a városi számvevőség Pénztár a város házipénztára X B román büntető tfirasnyhöiip. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. februárius 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én keit törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) Kereskedelmi törvénykönyv. Nyolcadik cím. Büntetendő jogsértések csödiigyékben. 875. A törvénynek jelen címben foglalt áthágásai a közrend érdekében bünfenyitő uton üldöztetnek. A bünfenyitő üldözés csődnyitás előtt is megkezdhető, ha a fizetések megszüntetése az adós megszökésével vagy elrejtőzködésével, a raktáraknak a hitelezőket károsító lezárásával, félretételével, meglopásával vagy a vagyon csalárd uton való kisebbítésével van összekötve. Ez esetekben az államügyész a fizetésmegszüntetést a jelen könyv első címében foglalt alakszerűségek teljesítése végett haladéktalanul a kereskedelmi törvényszék elnökének bejelenteni köteles. (L. 700., 707—711., 743—745., 835., 843., 874., olasz 855., fr. 584.) Első fejeset. A vétkes bukásról. 876. Egyszerű vagyonbukásban az a kereskedő vétkes, ki fizetéseit az alábbi esetek valamelyikének fennforgása mellett szüntette be: 1. ha vagyonához és gazdasági viszonyaihoz arányítva saját személyére és családjára fölötte sokat költekezett; 2. ha vagyona jelentékeny részét szerencsejátékokon vagy oktalan vállalatokban veszítette el; 3. ha a csődnyitás késleltetése céljából bevásárlásokat avval tanúsított szándékkal tesz, hogy a bevásárolt tárgyakat folyó árukon alul adja el, vagy ha fizetéseszközök beszerzése végett kölcsönvételekhez, kereskedelmi papírok forgatásához, avagy más, romlásra vezető eszközökhöz folyamodott; 4. ha fizetései beszüntetése után a tömeg kárára valamelyik hitelezője részére fizetést teljesített; 5. ha a törvényben elrendelt kereskedelmi könyveket szabályszerűen vezetni vagy legalább is naplót nem tartott és azt a 27. cikk rendeletének megfelelően lezáratni és ellenjegyeztetni elmulasztotta. 877. Ugyancsak egyszerű vagyonbukásban vétkes a fizetéseit beszüntető kereskedő akkor is, midőn a következő esetek valamelyike fennforog: 1. ha az évi leltárt pontosan el nem készíti vagy ha könyvei s leltárai hiányosak és szabálytalanok vagy ha csalás esetén kívül is vagyona és tartozásai valóságos állapotát fel nem tüntetik; 2. ha házasulási szerződés fennállása esetén a 19. és 20. cikk intézkedéseinek eleget nem tett; 3. ha fizetései beszüntetésétől számított három nap alatt a 699. cikkben rendelt nyilatkozatot nem tette meg, vagy ha — midőn valamely társaság csődje forog szóban — a bemutatott nyilatkozatban megannyi egyetemleg felelős társasági tagok nevei kitüntetve nincsenek; 4. ha a törvényes esetekben és határidőkben elhárithatlan akadály nélkül a csődbiztos, a hitelezők választmánya vagy a tömeggondnok előtt megjelenni elmulasztotta, vagy ha megjelent ugyan, de valótalan tudósítást adott, vagy ha szabadlábon maradása megengedtetvén, történt intézkedés ellenére nem jelentkezett, vagy ha lakhelyét a csőd tartama alatt engedély nélkül megváltoztatta; 5. ha megelőző csődben kelt egyezségi kötelezettségeit nem teljesítette. 878. Mindenki, aki közvetítői üzletet iparszerüen folytat, csőd esetén az egyszerű vagyonbukásban vétkesnek nyilvánittatik. (L. osztr. 695., 872—875., olasz 858, fr. 85.) 879. Egyszerű vagyonbukásban az a kereskedő is vétkes, ki a csőd megnyílása előtt fizetés elhalasztások nyerhetése végett tudva és igazság ellenére nem létező vagyont magáénak mond vagy nem létező tartozásokat azért tüntet fel, hogy az illető gyűléseken merőben avagy részben költött köveíelésü hitelezőket szerepeltessen. 880. A csalárd vagyonbukás vétségét az a bukott kereskedő követi el, aki kereskedelmi könyveit meghamisítja vagy félreteszi, vagy aki cselekvő vagyona egy részét elveszi, elrejti vagy eltitkolja, úgyszintén az a kereskedő is, aki az előbbi cikkben emiitett különböző más célból nem létező tartozásokat koholt, vagy aki magát könyveiben, irataiban, magán, akár közhitelű okiratokban vagy mérlegében csalárd módon oly összegek adósaként vallja, amelyekkel tényleg adós nem volt. Csalárd vagyonbukottaknak nyilváníthatók azok a kereskedők, kik csődaláhelyezésük előtt áruik jelentékeny részét, avagy más vagyontárgyakat csalási szándékkal a szerzési áron alul azért adták el, hogy hitelezőiket megkárosítsák. 881. Az egyszerű vagyonbukás vétsége 15 naptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik; a büntetés leszállítása végett enyhítő körülmények nem alkalmazhatók. Az egyszerű vagyonbukásban vétkes azonkívül kereskedelmi üzlet folytatására, vagy a tőzsdehelyiségbe való bemenetelre is képtelennek nyilvánítható. 882. A csalárd vagyonbukás a javitófogság legmagasabb mértékén és a politikai jogok időleges elvonásával büntettetik. A fogságbüntetés, ha éppen enyhítő körülmények fenn is forognak, egy évnél alacsonyabbra nem szállítható le. Aki csalárd bukás miatt ítéltetett el, ezenkívül kereskedelmi üzlet folytatására és tőzsdei helyiségbe való bemenetelre is képtelennek fog nyilváníttatni. Azokkal szemben, akik alkuszi üzletet iparszerüen folytattak, csalárd bukás esetén, a büntetés legmagasabb mértéke fog alkalmaztatni. Második fejeset. A közadóstól különböző s a bukásban nem bűnrészes személyek vétségeiről. 883. A kereskedő azon megbízottai vagy kereskedelmi meghatalmazottjai, kik a reájuk bizott kezelésben a 876. cikk 2., 3., 4. és 5., vagy a 877. cikk első pontjában, vagy a 880. cikkben jelölt cselekmények valamelyikét követik el, ezen utolsó cikk rendelkezései szerint büntettetnek. 884. Részvénytársaságok, vagy részvényekre alapított betéti társaságok csődjei esetén az intézők és igazgatók a 881. cikk értelmében büntettetnek, ha a csőd az ő hibájuk okán keletkezett, vagy ha a 92, 93, 95, 96, 101, 104, 142, 146, 147, 148, 157, 168, 173, 174, 175, 178, 179, 182, 183.és 184. cikknek rendeletei nem teljesíttettek, vagy ha a 876. cikk 2, 3, 4. és 5, vagy a 877. cikk 1., 3. és 4. alatt jelölt cselekedetekben hibásak. Ugyanazon büntetéssel fognak sújtatni, ha a 880. cikkben sorolt cselekedetekben vétkesek. Úgyszintén, ha 1. a társasági szerződés, valamint későbbi módosításának törvényes időben való közzétételét gonosz szándékból mulasztják el; 2. az aláírott, vagy biztosított tőkét helytelenül jelentik be; 3. a társasági tagoknak költött osztalékot fizetnek ki; 4. szándékosan a társasági szerződésben megengedetteknél nagyobb előfelvételeket tettek; 5. a társaság csődjét szándékosan, vagy pedig ravasz üzleti kezelés által idézték elő. 885. Az a tömeggondnok, ki kezelésében büntetendő eljárásokat követ el, a legmagasabb mértékével, fogsággal büntetendő, ha azonban az okozott kár csekély, a fogságbüntetés három hónapig leszállítható. Ezen cikkek intézkedései a segédszemélyzetre és azon személyekre is alkalmazandók, kiket a tömeggondnok a tömeg ügyeinek vezetésével megbízott.