Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 19. szám - A polgári tkv. tervezete fölött

158. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 19. szára. a törvény fennakadást ne szenvedjen. A törvényhatósági gazdasági albizottságok legeltetési társulatokat is alakítanak az érdekeltekből. Az alakulásnak előmunkálatai most vannak folyamatban. — A Kolozsvári Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlése. A kolozsvári ügyvédi kamara f. hó 9-án dr. Papp József elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen tudomásul vette a Kamara delegátusainak az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdijintézeti közgyűléséről szóló jelentését s ennek alapján elhatározta, hogy az igazságiigyminiszter felir az iránt, hogy a régi mathematikai táblázat hatálya és hatása alatt eszközölt lemondások visszavonhalása iránt törvényhozási uton (novella utján) intézkedjék. Átir ezen törvényhozási aktus előkészítése s sürgetése céljából a nyugdíjintézet igazgatóságához is. Ez utóbbit megkeresi aziránt is, hogy a lemondott tagok özvegyei és árvái ellátási dijainak a régi összegben leendő fenntartása érdekében tegyen számításokat s készítsen elő javaslatot. Végül a közgyűlés a nyugdijjutalék felemelésérc való tekintettel pótköltségvetést állapított meg s ennek keretében a kamarai tagdijat 130 koronáról 150 koronára emelte fel. = Az ö. Ü. Szövetség kolozsvári osztálya f. hó 2-ikán tartotta közgyűlését. Dr. Óvári Elemér a szövetség társelnöke nyitotta meg az ülést. Dr Petrán Tibor tartalmas titkári jelentése után az egri kamarának az orsz. gyám- és nyugdíjintézet ügyében intézett átirata került sorra. A szövetségi osztály napirendre tért az átirat felett, ellenben Biró Balázs indítványára kimondották, hogy felírnak a saját eltartásukról le nem mondott tagok özvegyi ellátásának mérséklésére vonatkozó intézkedés ellen. A Papp József dr. lemondásával megüresedett elnöki székre egyhangúlag Visky László dr.-t választották meg. = A bélyegilleték, reformja. A kormány a bélyeges jogilletékekre vonatkozó szabályokat revízió alá veszi. A revízió munkája már elkészült s a pénzügyi és igazságügyi minisztérium szét is küldte a reform ismertetését. A miniszteri leirat megjegyzi, hogy az új szabályzatot egy enquete elé bocsátja s addig is a tervezet kézirat gyanánt kezelendő. Értesülésünk szerint a vezérelv mindenütt a bélyeg- és egyéb illeték fölemelése. A javaslat legnevezetesebb változtálásai a sommás és rendes perek bélyegskálájánál van. Eddig a 100 koronán aluli perekben 40 filléres, a 100 koronánál nagyobb tárgyú perekben 1 koronás bélyeget kellett a kereset minden példányára ragasztani. Most a pertárgy értéke szerint növekszik a bélyeg, lesznek 2, 3, 4 és 5 koronás kereseti bélyegek. A mellékleti bélyeg eddig 20 és 30 filléres volt. Most ez is progresszíven növekszik a per értéke szerint. Eddig azokért az okiratokért, amelyeket a perben be nem csatoltak, csak hivatkoztak rájuk, nem kellett bélyeget leróni, most ezek után is járna az úgynevezett elismervényi bélyeg. A tárgyalási jegyzőkönyvek és ítéletek bélyegei szintén megdrágulnak. A legkülönösebb a javaslatnak az az intézkedése, hogy a kereset beadásakor mindjárt le kell róni az Ítéleti bélyeget is, amit a sommás és rendes perekben tel kell ragasztani a kereset első példányára. Igaz ugyan, hogy a javaslat szerint, ha a perben nem hoztak Ítéletet, a lerótt bélyeget a pénzügyigazgatósághoz beadott kérvénnyel vissza lehet követelni, de ilyen kérvénybeadással és elintézéssel hosszú idő telik el. A kormány azzal indokolja javaslatát, hogy a bélyegek és a pereskedés megdrágításával az alaptalan perlekedéseknek akarja útját állni s így tehermentesíteni kívánja a bíróságot. ^= Az ügyvédjelöltek mozgalma. Az ügy véd jelöltele mozgalma három irányú. A képviselőház április harmadiki ülésén az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be az 1912. évi VII. t.-c. módosításáról. T. i. ez a „Szervezeti Novella" volt az a törvény, amely az ügyvédjelölteket az ügyvédi vizsga utáni két évi utólagos joggyakorlattal sujsotta. Az átmeneti idő oly rövid terminusban szabatott meg, hogy azokra is kiterjedt a törvény hatálya, akik a törvénynek országgyűlési tárgyalása előtt már az ügyvédjelöllek lajstromába régen be voltak jegyezve. Ezt a méltánytalanságot akarja a f. évi április 3-án beterjesztett javaslat orvosolni. Azonban ez az orvoslás oly csekély és oly kevés személyre kiható, hogy alig vehető tekintetbe. A javaslat ugyanis azt mondja ki, hogy akik 1913. október 31. előtt a vizsgára bocsájtáshoz megkívánt három évi joggyakorlatot kizárólag amiatt nem fejezhették be, mert joggyakorlatuk ideje alatt katonai szolgálatot teljesítettek, azoknem kötelesek a két évi utólagos joggyakorlatot kimutatni, feltéve, hogy a vizsgát 1914. október 31-ig leteszik. Azonban a jogi pályán lévők normális viszonyok között katonai szolgálatuknak ezideig a második alapvizsga után az ötödik félévben tettek eleget. Miért legyenek roszabb helyzetben azok, akik egyetemi éveik alatt vagy előtt tettek eleget katonai kötelezettségüknek ? A szervezeti novellának igazságos megreformálása csak a szerzett jogok tágas, igazságos és liberális elismerése alapján történhetik. Sokkal súlyosabban érinti azonban az ügyvédjelölteket a polgári perrendtartás közeljövőben szándékolt életbeléptetése. Eddigi törvényeink az ügyvédjelöltek képviseleti jogkörét teljesen azonosították az ügyvédével. A Curia előtt a legsúlyosabb ügyekben is épen ugy tárgyalhatott az ügyvédjölt, mint a legkisebb követelésnek fenn vagy fenn nem állását elbíráló községi bíróságnál. A polgári perrendtartás szerint az ügyvédjelölt társasbiróság előtt nem tárgyalhat, igy tehát a képviseleti jogkör majdnem kizárólagosan a járásbíróságra terjed ki. Már most elő fog állani az az eset, hogy valaki okleveles ügyvéd lesz, anélkül, hogy valaha társasbirósági tárgyalást ellátott volna. Harmadik sérelem a következő: Az igazságügyminiszter 67400/913. sz. rendeletével az ügyvédjelöltek összejövetelét kötelezővé teszi abból a célból, hogy az ilyen összejöveteleken a joggyakorlaton lévők elméleti és gyakorlati kiképzése előmozditassék. Ezt a céljában üdvös és alapjában hasznos rendeletet némely ügyvédi kamara elnöksége ugy óhajtja végrehajtani, hogy az egyetemet végzett jogtudori fokkal biró, nagyobbrészt nagykorú ügyvédjelöltek fegyelmi vétség terhe alatt hetenként egyszer járjanak el a továbbképzőre. Az ügyvédjelöltek munkaideje nincsen szabályozva. Délutántól a késő estéli időig is kinyúlik. Már most a jelölt kénytelen lesz irodai munkáját abbanhagyni, lemondani és más „elméleti és gyakorlati kiképzését* ugy előmozdítani, hogy napi hét órán át tartó szellemi munka után még két órán keresztül nehéz és meggondolást igénylő jogi problémákkal foglalkozzék. Ez nehéz teher. A kolozsvári ügyvédi kamara elnöksége a továbbképző kérdését liberálisan kezeli, azért nincs is panasz a körül s jóleső érzéssel tapasztalni lehet a továbbképző hatását. /^Á polgári tkv. tervezete fölött a Magyar Társadalomtudományi Egyesület tanácskozását f. hó 2-án folytatta Timon Ákos elnöklésével. Az általános vitában elsőnek Sebess Dénes kir. táblai tanácselnök szólalt föl. Szerinte igen nagy hiánya a törvénynek, hogy egy igen fontos jogintézménynek szabálozása elmaradt. Az egyesületi jog, mely a gazdasági ujabb fejlődés nagy irányainál alapvető, a judikaturában ellentétesen megítélt alapítványi jog kimaradt. Fölvette az épületi jogot, mely nálunk nem fontos, de nem vette föl a dologi bérleti jogot, mely egyetlen levezetője a kötött birtok okozta nagy társadalmi ellentétnek. A saját jelzálog jogintézménye ma minden rendszerben benne van. A hitbizományi jog mellőzhetetlenül beillesztendő a kódex örökösödési rendszerébe, mert oda tartozik és egész örökjogunkkal szerves kapcsolatba hozandó. Végül a sokat vitatott ágiság helytelenül nyert megvalósítást. Barna Ignác az egyesületi jog hiányát azzal magyarázza, hogy a már teljesen kész egyesületi jogot ki kellett kapcsolni, mert a Horvátországgal kötött egyezségben olyan akadályra bukkantak, melyet előbb el kell hárítani. Egyáltalán a kódex maga csak alapvető munkálat, melyet a törvényeknek egész sorozata fog követni, ugy hogy tíz évbe is belekerül, mig a vele kapcsolatos törvények átdolgoztatnak és összhangba hozatnak. Szirmai Oszkárné a feminista nőegyesület nevében szólal föl és a két nem jogi egyenlőségét hangoztatja, hogy mindegyik szabadon fejlődhessék természeti törvényei szerint és befolyását érvényesíthesse. A hol családi ügyekről döntenek, ott az' apa és az anya közösen döntsenek. Viszály esel én családi biróság állittassék föl, a mivel sok birói eljárást meg lehetne előzni. A gyermekvédelemnél rendszabályokat követel a gyermekek munka által való kizsarolása ellen s egyáltalán a gyöngébb fél védelmét követeli. A nőket képeseknek tartja, hogy a szociális munka terén a közgyámi tisztet is betölthessék. A házasságon kívül született gyermek jogaira különös súlyt fektet és azt a törvényes születésű gyermekkel egyenlő jogúnak kívánja elismertetni. Virág Gyula ügyvéd a kódex rendelkezései mellett szólal föl. Az ági örökösödésnél helyesli a terjedelemnek megszorítását, de kívánja, hogy a törvényes örököst védje meg kellőképen az ági örököstől legalább a közszerzeményt illetőleg. Mezey Gyula a társadalom konzervativ érdekeinek védelmét, a monogán házasságoknak erkölcsi alapjait látja veszedelmeztetve a tervezetnek törvénytelen gyermekek javára szóló túlságosan radikális intézkedéseitől. A törvényalkotásnak számolnia kell a nemzet egyéniségével, természetével, karakterével, műveltségi állapotával és gazdasági rendszerével. Kiss Albert előadó tartotta meg ezután záróbeszédét és előadmányát azzal mutatta be az egyesületnek, hogy azt az