Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 18. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

18. szám. Eidélyrészi Jogi Közlöny 151. oldal. tulajdon. Ingatlanok adásvétele. A telekkönyvi anyagi jog. Jel­zálog. Ingó jelzálog. Elbirtoklás. III. Kötelmi jog. Elévülés. Bérlet. Haszonbérlet. Szolgálati és vállalkozási szerződés. Jogközösség. A kártérítés tana. IV. Orökl ési jog. Törvényi öröklés. Ágiság. Özvegyi jog. K jtcles rész. Utóöröklés. Az öröklés joghatásai. = Törvényjavaslat a bírói hatalom gyakorlá­sáról. A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a birói és ügyészi szervezetről szóló törvényjavaslat elkészült. A törvénytervezet általában a gyakorlatban bevált, ma is fennálló szervezetet tartja fen, első sorban az 1889: IV. tör­vénycikket, a birói hatalom alkotmányjogi alaptörvényét követi, amelyen mai birói szervezetünk alapul. A magyar birói alkot­mánynak e törvényben lerakott sarkalatos tételeit csorbítatlanul fentartja a tervezet, részleteiben pedig még inkább megerősíti es biztosítja. Különösen gondot fordít a tervezet arra, hogy a birói függetlenség, ez a fontos alkotrnánybiztositék, feltétlenül megóvassék és hogy a birói és ügyészi személyzet jogos érdekei biztosíttassanak. A tervezetnek ismertetésére, mikor az egészében lesz előt­tünk ismeretes, viszatérünk. ügyvédjelöltek és az uj Pp. Többé-kevésbé befe­jezett tény, hogy 1914. szeptember 1-én életbe lép az uj pol­gári perrendtartás, ami pedig kiszámíthatatlan válságot fog elő­idézni az ügyvédjelölteknél. E naptól kezdve ugyanis nem tár­gyalhatnak majd az ügyvédjelöltek társas bíróság élőit. Előáll tehát az a furcsa helyzet, hogy a jelöltek csupán a járásbíró­ságoknál jelenhetnek meg jogi képviselőkként, de már a feleb­bezési tárgyalásokat nem láthatják el sem polgári, sem bűnügy­ben. Kénytelenek lesznek tehát az ügyvéclhelyetteseket alkal­mazni. Az uj törvény életbeléptetése után ennélfogva a jelölteket alig fogják használni, mert sokkal előnyösebb lesz, ha ügyvéd­helyettes tárgyalja le az ügyet már a járásbíróságoknál, legalább ismerni fogják a per tárgyát, ha az felebbezés alá kerül. Oda fogunk jutni igy, hogy mindent az ügyvédhelyettesnek kell ellátni. Ennek ugy az ügyvédekre, mint a jelöltekre nézve előre­láthatólag bekövetkezendő krízisnek akarja az ügyvédjelöltek Országos Szövetsége elejét venni, amidőn mozgalmat indított a szervezeti novella oly megváltoztatása céljából, hogy mindazokra az ügyvédjelöltekre, kik 1914. szeptember 1. előtt valamely ügy­védi kamaránál be lettek jegyezve, a novella intézkedése ne hasson ki, vagyis ezek ezutáii is tárgyalhassanak társas bíróság előtt. E tárgyban országos nagygyűlés is lesz Budapesten. A mint az élet és az eddigi tapasztalat mutatta, az uj törvényeken annyit kell utólag javítani, hogy a végén mi sem marad belőlük. S ez különösen abban keresendő, hogy a törvények csak meghozataluk után kerülnek szakbirálát alá. = A debreceni és székesfehérvári ügyvédi ka­mara évi közgyűlése. A debreceni ügyvédi kamara április 20-án tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlés magáévá tette a titkári jelentésnek azt a részét, amelyben a kamara állást foglal az indokolatlan gyors és rendszertelen törvényalkotások elien. A felületes törvénykészitésnek kiáltó példája az esküdt­széki és sajtóreform, amelynek hibáit az ügyvédi kamara abban látja, hogy az igazságügyi kormányzat az arra hivatott jogászi testületek véleményét nem kérte ki. A jelentés, amelyet az igaz­ságügyminiszterhez felterjesztenek, foglalkozik ezenkívül a köz­igazgatás államosításával is és megállapítja, hogy a közigazgatás mostani rendszerével a reform szakítson s kívánatosnak tartja, hogy külön közigazgatási bíróságok szerveztessenek. Kívánja a kamara azt is, hogy alkottassék törvény arra nézve, hogy telek­könyvi bejegyzésekre alkalmas okiratokat csak ügyvéd, vagy közjegyző készíthessen. A székesfehérvári ügyvédi kamara is ugyancsak április hó 26-án tartotta meg évi közgyűlését. Aggodalmát fejezte ki a székesfehérvári ügyvédi kamara a törvényalkotások jelenlegi módja felett. Aggodalommal látja, hogy az igazságügyi törvény­alkotás, ahelyett, hogy a közszabadságot, az egyéni szabadság­jogokat biztosítaná és védelmezné, azokat szórványosan felme­rülő esetek miatt, de minden alapos ok nélkül korlátozni igyekszik. 0hajtandónak tartja a kamara, hogy a törvények ne egyes ese­tekből kiindulva, majdnem ötletszerűen alkottassanak s ezáltal a jogbiztosság helyébe a teljes jogbizonytalanság teremtessék meg, nehogy törvénytárunk a haladás erős alapja helyett a jog­szabályokkal megalapozott visszafejlődés útvesztője legyen. Ehhez az indítványhoz Katona Nándor szólott és kijelen­tette, hogy a rossz törvények olyan tömegben zuhannak az ügy­védek nyakába, hogy képtelenek azokat megtanulni. A kamara elnökévé Lőwy Károly székesfehérvári ügyvédet választották meg. = A végrehajtási törvények cimü, 1170 oldalra ter­jedő s 7 rendbeli mutatóval ellátott Kápldny Géza ny. kir. ítélő­táblai biró és dr. Török István tlkvi betétszerkesztő biró által szerkesztett igen értékes és nagy gyakorlati hasznú könyv (2161 jogesettel) e lap kiadóhivatalában kapható. Ára szép vászon­kötésben 22 korona. = A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a kir. bíróságok és a kir. ügyészségek szervezetéről az Igazságügyminisz­ter törvényjavaslatot készíttetett, amelyet most küldött meg véle­ményezés végett a szaktestületeknek és a szaksajtónak- is. A törvényjavaslatra visszatérünk s azzal részletesen foglalkozni fogunk. Táblai értesítő. I. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1914. évi április hó 28-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti el­intézésben részesüllek. Polgári szakosztályban. 4153. Poschner János és társai — Nagysajói volt úrbéres legelő elkülönítés — feloldó v. 484. Wellmann Teréz — Wellmann Jenő szerződés ér­vénytelenítés — hh. it. 1092. Papp Lajos — dr. Vajda Lorándné 1200 K — más­módon. 1822. Ugyanazon ügyben jelentés — csatolás. 2249. Jepure György — Barna Árszemie és társa ingatl. tulajd. — Rendelv. 4642. Miklor Ilona Valkai Jánosné — Miklor Ferenc s tsa tjogközösség megsz. — rmv. it. 4652. Szalku Józseí — Veján Juon a Józsefé okirat kiadás — hh. it. 4903. Pataki Lajos — Magyar államvasút 75.000 K — hh. it. 4959. Dr. Schmidt Frigyes és t. — Schmidt János holttá­nyilvánitás — hh. it. 770. Weisz Mihály és neje — Fritsch Mihályné tulajdon­bekebelezés — emv. v. 1053. Talki Károly hagyatéki ügye — emv. v. 1474. Oncs Jánosné hagyatéki ügye — feloldó v. 1490. Ruszán Ptokup hagyatéki ügye — hh. v. 1491. Pap Demeterné hagyatéki ügye — hh. v. 1543. Urikány-Zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t. — Flo­ronyeszk Dominika és társai tjog bekebelezés — emv. v. 15S8. Murár Lőrinc hagyatéki ügye — hh. v. 1614. Veres Márton hagyatéki ügye — rendelv. 1773. Báró Jósika Sámuelné — Kerületi takarékpénztár tjog bekebelezés — másmódon. 1821. Dr. Erdős Jenő — dr. Bódog János végrh. — hh. v. 3332. Lösch Mihály — Handrea János és társai 1335 K 50 fill. — hh. it. 4570. Moldován Gyula — Dorka Domokos és társai zljog törlése — hh. it. 4571. Lőw Károly — Gyulafehérvári belvárosi görögkeleti egyházközség ingatlan tehermentesítés — feloldó v. 4732. Soldea Simon — Radu Simon hozomány birtokba­adása — hh. it. 1806. Ábrahám Lajos — vb. Ábrahám Testvérek csőd­tömege ingók kiszakitása — hh. h. it. Váltó és kereskedelmi ügyi bejelentések. 2270. Tihói kőszénbánya rt. — Fejérvári Jenő 200 K — hh. it. 2524. Schwartz Testvérek cég — Budusán Demeter 1488 kor. 72 fillér — feloldó v. 1109. Özv. Dózsa Károlyné — Pap Juon a Prekupé 360 kor. — rendelv. 1768. Schneiger G. A. — dr. Rucska Lajos 100 K — hh. it. 1858. Izrael Jakab — Bukecz Demeter 1000 K — hh. it. Felülvizsgálati tanácsban. G. 611. Csukás Dochia — Körösbánya és vidéke takarék­pénztár okirat kiállítása — hh. it. G. 592. Iridon Jánosné — Sztoia Jakabné szerződés telje­sítése — hh. it. G. 629. Petreu Szavéta — Farkas Szolomon 1003 K — hh iL G. 614. Treptis Tika — Treptis Miklós — okirat kiállítása — rendelv. G. 626. Ulmeán Ádámné — Cseh Sándor és t. végrend, érvénytelenítése — hh. it.

Next

/
Thumbnails
Contents