Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 17. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

17. szám. Erdély rés* i Jogi Közlöny 141. oldal. János. 2. Az országos ügyvédi díjszabás tervezete. Előadó dr. Blauner Mór. 3. Dr. Verebély Hugó budapesti kartárs bejelentése a képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottságában szenvedett ügyvédi sérelme orvoslása végett. EÍőadó: dr. Havlik János. 4. Dr. Odönfi Miksa tagtársnak, a bpcsti osztály választmányi tagjának indítványa a végrehajtói dijak leszállítása tárgyában. Előadó: dr. Havlik János. 5. Dr. Benkő Géza tagtársnak indítványa az uj ügyviteli szabályok helyesbítése tárgyában. Előadó : dr. Bakonyi Pál. = ügyvédek nyugdija. F. hó 19-én, vasárnap délelőtt tartotta az országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet rendes évi közgyűlését a budaiesti ügyvédi kamara dísztermében. A rendes évi közgyűlést ünnepi közgyűlés előzte meg, amelyen leleplezték dr. Szivák Imre, a kamara volt elnöke és dr. Nagy Dezsőnek, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet egyik megalapítójának, arcképeit. Az ünnepi közgyűlésen az igazságügyminiszter dr. Tőry Gusztáv államtitkárral képviseltette magát. Jelen volt az ünnepi közgyűlésen dr. Nagy Dezső özvegye és fivére, dr. Nagy László igazgató. Dr. Pap József utalt az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fontosságára, s fájdalommal konstatálta, hogy most, midőn az intézet az első öt évi működé:érői beszámol, hiányzik a közgyűlésen dr. Szivák Imre és dr. Nagy Dezső, akiknek lángelméje és nagy energiája alkotta meg az intézetet. Ha e két nagy ügyvéd heros legsajátosabb alkotását, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetet méltatjuk; ha rámutatunk arra a sok küzdelemre, amelynek árán volt csak az intézet megvalósítható, akkor dokumentáljuk, hogy ők továbbra is élnek minden magyar ügyvéd szivében, hogy ők az ügyvédi karnál biztosították maguknak a halhatatlanságot. Dr. Szivák Imre és dr. Nagy Dezső az intézmény megalkotói. Dr. Tőry Gusztáv felszólalása után kezdetét vette a rendes évi közgyűlés. Az elnök nagy általánosságban ismertette a nyugdíjintézet mai helyzetét, a szükségessé vált választásokat és az igazgatóság javaslatait. Dr. Róth Pál (Budapest) indítványozza az igazgatóság javaslatainak elutasítását és a mathematikai munkálatoknak ujabb gyakorlati szakférfiak által leendő felülvizsgáltatását. Kérte egyúttal, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés a határozathozatalt íügessze fel. Alföldi Dávid (Eger), Strasser Lajos (Zombor), Papp József üVk. elnök (Kolozsvár), Horváth Lipót (Budapest) módosító indítványai után Wittmann Mór (Budapest) az igazgatóság álláspontját védelmezte. Parecz Béla. (Arad) uj szakértők meghallgatását kérte. Az elnök ezután bezárta a vitát és az ellenzék zajongása közben elrendelte a szavazást. A nagy többség a halasztó indítványokat elvetette és az igazgatóság javaslatát elfogadta. Végül a választásokra került a sor. Megválasztattak elnökké dr. Pap József, helyettes elnökké dr. Somogyi Miksa, titkárrá dr. Stern Sámuel, ügyészszé dr. Gyöngyössy József, pénztárossá dr. Keresztessy József és ellenörül dr. Metzler Cusztáv. Igazgatósági póttagok lettek Budapestről dr. Frankéi Sándor és dr. Fittler Dezső. A felügyelőbizoltság póttagja lett dr. Nyulászy János kassai ügyvéd. Ezzel a közgyűlés véget ért. . = A polgári törvénykönyv tárgyalása. A polgári törvénykönyv tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság f. hó 20-án ülést tartott és a 47. szakasznál folytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. Az előadó az igazságügyi kormánynyal egyetértésben a szakasznak oly módosítását hozta javaslatba, amely szerint, ha a hozományt a nő rendeli, nyilatkozatának érvényességéhez közokirat szükséges, inig a javaslat szerint ilyen cselben a hozományrendelés érvényességéhez házassági szerződés kívántatott meg. A bizottság a szakaszt az előadó módosító indítványával elfogadta. A 48. szakasznál az előadó oly módosítást terjeszti tt elő, hogy ha harmadik személy adja a hozományt, más kikötés hiányában a hozományi haszonvétel megalapításával a hozomány állaga a nőé lesz, holott a javaslat szerint csak Írásbeli kikötés hiányában lenne a hozomány állaga a nőé. A bizottság az egész szakaszt az előadó részéről javasolt módosítással fogadta el. Szélesebb vita fejlődött ki a házastársak külön vagyonának megállapításáról szóló 54. szakasz rendelkezései körű!. A szakaszt azonban változatlanul elfogadták. Az 5o. szakasz után az előadónak az igazságügyi kormánynyal egyetértő javaslatára egy uj szakasz felvételét határozta el a bizottság, amely akként'rendelkezik, hogy a házastársak külön vagyona értékének megállapitása végett a külön vagyonhoz tartozó azokat a vagyontárgyakat, amelyek a házasság megszűnésekor természetben megvannak, akkori értékükben, azokat pedig, amelyeket a házastárs a házasság ideje alatt elidegenített, az elidegenítéskor volt értékükben kell számításba venni. Egyúttal meghatározza a felvett uj szakasz a külön vagyon értékmegállapitásának egyéb részletelveit is. A 72. szakasz oly irányú módosítással ment keresztül, hogy a közszerzeményi tartozás lerovásának elhalasztásánál a bírói mérlegelésnek és a méltányosságnak szabad.ibb tér biztosíttatott. A 73. és 74. szakasz szintén némileg módosult, a 75. szakasz után pedig uj szakasz lett l eiktatva oly tartalommal, hogy ha a szerzeményi közösség ideje nem esik egybe a házasság idejével, közszerzemény szabályainak alkalmazásában a szerzeményi közösség idejét kell a házasság idejének tekinteni. A 76. szakasznál a többi rendelkezések elejtése mellett csupán a 3. pontot tartotta fenn a bizottság. A bizottság a tárgyalás folytatását elhalasztotta. =? \z ügy véd jelöllek és a továbbképző tanfolyam. Az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghagyja az ügyvédi kamaráknak, hogy az ügyvédjelöltek továbbképzése céljából összejövetelek tartassanak. Ezt a rendeletet a budapesti ügyvédi kamara ugy óhajtotta volna végrehajtani, hogy az igazságügyminiszteri rendeletet maga részéről azzal a szankcióval látta el, hogy a kurzusról való távolmaradás fegyelmi vétséget képez és a joggyakorlat meghosszabbítását vonja maga után. Az első ilyen összejövetelt Budapesten, f. hó 20-án d. u. 6 órára — az irodai órák utáni időre — tűzte ki a kamara. Nagy számmal gyűllek össze az ügyvédjelöltek és követelték, hogy ha kötelező a kurzus, olyan időben legyen, hogy az a jelöltek szabad idejét ne csorbítsa és lehetővé tétessék, hogy pihent agygyal hallgassák végig a nehéz jogi diszciplínákat. Az ügyvédjelöltek érdekeit — a továbbképzés módjával és időjével mindenesetre méltányosan kell összeegyeztetni, mert számolni kell elsősorban azzal, hogy a kényszer eredményre sehol sem vezetett. = Vallomások a büntető eljárásban cím alatt dr. Kenyeres Balázs egy. tanár igen érdekes és tanulságos előadást tartott az ügyvédjelöltek április 20-iki gyakorló összejövetelén. Előadásában ismertrtte s változatos esetekkel bizonyította azt, hogy a vallomások mily gyakran és mennyi különböző indokból nem fedik a valóságot. Orvosszerül ajánlotta azt, hogy a vallomások mindig tárgyi bizonyítékokkal rögzittessenek meg s e szempontból az ügyvédek szerepét ecsetelte. A tanulságos és tetszéssel fogadott előadásért az illusztris előadónak dr. Papp József ük. elnök mondott köszönetet. = A hatásköri bíróság elnöke a bírák függetlenségéről. A Curia és a közigazgatási bíróság tagjaiból szervezett hatásköri biróság elnöke váltakozva három évig a Curia és három évig a közigazgatási biróság elnöke. Most május hó 1-én végzi hároméves elnöki müküdési körét Wlassics Gyula, a közigazgatási biróság elnöke és így f. hó 20-án tartotta a hatásköri biróság utolsó teljes ülését, melyben az elnök meleg köszönetét és teljes elismerését fejezte ki a biróság tagjainak rendkívüli ügybuzgósággal és mély alapossággal kifejtett tevékenységükért. Felsorolta a hároméves ciklus kül-ő és belső történetének főbb adatait és a többi közölt még ezeket mondotta: „Ha a hatásköri biróság judikaturájának színvonaláról mások - vannak is hivatva objektív kritikát gyakorolni, mégis anyit határozottan kiemelhetek, hogy a hatásköri biróság szervezete kiáltotta a gyakorlat tüzpróbáját, mert mindazokat az aggályokat, melyek a szervezet kettős jellege miatt alkotása idején felmerültek, a legnagyobb mester: a gyakorlati élet megcátolta. Semmi sem zavarta meg egy pillanatra sem a hatásköri biróság működésének összhangját. Sőt elmondhatjuk, hogy a hatásköri bíróságnak a két legfelsőbb biróság tagjaiból való összetétele csak a biróság judikaturája alaposságának, az ügyek minden jogosult szempontból való mérlegelésének a legéletképesebb garanciáját nyújtotta. A bíróságot teljes függetlenségének érzetében semmi más tekintet nem vezette, mint szigorúan a jogszabály érvényesítésének nagy érdeke, mint hű ápolása annak a féltékeny gondoskodásnak", hogy a hazai bíróságok sohase avatkozzanak a kormány és végrehajtó hatalom hatáskörébe és viszont a kormányzati és végrehajtó hatalmi hatáskör ne lépjen a független biróság területére. Ennek az alapelvnek a sérthetetlenségét intézményszerüleg semmi sem biztosithatja inkább, mint a két felsőbb biróság harmonikus együttműködésén nyugvó hatásköri bírósági szervezet. Ezért ebben az irányban semmiféle reformra nincs szükség." = Készülőben levő uj törvények. A rehabilitációról S/ÁÁÜ törvényjavaslat előadói tervezete elkészült és azt az igazságügyminiszter több szakférfiúnak megküldötte véleményezés végett. A birói hatalom gyakorló sár ól szóló törvényjavaslatot a képviselőháznak egyik legközelebbi ülésén beterjesztik. A kémkedésről szóló törvényjavaslat legközelebb szintén a ház elé kerül.