Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 16. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

16. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 131. oldal. egyik, vagy mindkét fél (elmentése is. A Btkv. 275. §-ának emiitett érvényesülése már »öüb, mint az Ítélet, végrehajtása felfüggesztésének kimondása, mert megállapítja ugyan mindkét fél bűnösségét, azok egyikét vagy mindkettőt azonban a bűnösség kimondása dacára a büntetés alól felmentheti. Ugyanezen intézkedés több a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható próbárabocsátásnál is, mert visszaesés, illetve ujabb bűncselekmény elkövetése esetén az ilyen ítélet, mint felmentő veendő figyelembe. A büntetés alkalmazása mellőzésének lehetőségét kétségkívül az indokolja, hogy a szóvitában volt felek elégtételt nyertek egymás irányában. A fiatalkorúakkal szemben követendő eljárást módosító 1913. évi VII. t.-c. már kifejezetten végzésnek tekinti a próbáraboesátás kimondását, miért is ezen törvény rendelkezése értelmében már nem lehet vitázni a felett, hogy megtámadható e semmiségi panaszai a próbárabocsátásra vonatkozó határozat, mert hiszen semmiségi panasznak csakis a másodbiróság Ítélete ellen van helye, végzés ellen pedig a Bp. 378. § ának első mondata szerint csupán egyfokú felfolyamodásnak a használata van megengedve. Kivételképpen a vádtanácsnak előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot elrendelő, fenntartó, illetve ily irányú indítványokat elutasító végzések ellen lehet a harmadfokú büntető bírósághoz felfolyamodással élni. A próbáraboesátás kérdésében tehát ezek szerint a kir. törvényszék, mint büntető felebbezési bíróság illetve a fiatalkorúak büntető tanácsa végérvényesen intézkedik. A román büntető törvénykönyv. (Kihirdettetett 1865. május í-én. módosíttatott a 1374. februáiius 17-én, 1882. februárius 21-én, Í893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) Fegyházzal fog büntettetni az, aki valamely lopást a következő esetekben követett el: 1. ha a tolvaj vagy a tolvajok egyike vagy a lopásban résztvevők valamelyike akár nyíltan, akár dugva fegyvert hordott magával; 2. a lopás két avagy több rablásra vagy lopásra társasult bűnrészes által követtetett el. (P. 218.) 311. (Az 1895. évi május 4-iki törvény által módosítva.) A valamely lakott házban feltörés vagy felnyitás utján elkövetett vagy megkisérlett lopás büntetésének súlyosbítása, még akkor is alkalmazandó, ha a ház lakói a lopás pillanatában nem voltak benne. (P. 220. §.) 312. A lakott házakkal egyenlőknek tekintetnek: 1. a vizi jármüvek és bármely más ingó építmények, amenynyiben lakottak; 2. a vaiamely isteni tiszteletre rendelt épületek; 3. a valamely ipar folytatására vagy dolgok megőrizésére rendelt épületek; 4. a valamely lakott háznak vagy valamely lakott házzal egyenlőnek tekintendő épületnek (2. és 3. számok alatt) kiegészítő részét képező kerítés valamint bármely más valamely kerítésen belül található elrácsolások. Bekerítettnek vagy elrácsoltnak tekintendő minden oly hely, ahova valaki csak kulcsok alkalmazásával vagy betörés vagy felnyitás utján hatolhat be. (P. 221. §.) 313. Felnyitásnak tekintetik bármely házakba, építményekbe vagy bekerített helyekbe falakon, kapukon, burkolatokon, csatornákon avagy más elzárt kerítéseken át végzett bemászás, valamint hasonlókép bármely ablakon, kéményen, pinceszellőztetőkön avagy más bemenetelre rendelt földalatti lyukakon át végzett belépés is. (P. 222. §.) 314. Feltörésnek tekintetik: 1. bármely erőszakelkövetés, elszakítás, eltörés, falaknak, csatornáknak és más elzárt kerítéseknek, burkolatoknak, padozatoknak, ablakoknak, záraknak, lakatoknak vagy bármely más oly holmiknak vagy bemenetelt megakadályozni rendelt műszereknek a lerombolása, amelyeken elkövetett erőszak által a tettes magának azt megelőzőleg nem létezett, avagy elzárt rést nyit vagy valamely tényleg létezett lyukat behatolhatás végett megtágít, avagy valamely oly nyílást létesít, melynek közvetítésén beférkőzve, lopást kövessen el, vagy anélkül is, hogy önmaga is befurakodjék; 2. midőn a tettes a háznak vagy az építménynek, avagy a bekerítésnek belsejében lévén, a föntebb jelölt eszközlések valamelyikével ajtókat, kerítéseket vagy belső elzárolásokat, szekrényeket, ládákat, bőröndöket, avagy bármely más ingóságokat vagy pénzek, szerszámok avagy egyéb tárgyak megőrzésére rendelt elzárt dolgokat felnyitott. Ezen belső feltörések sorába számítandók a pénzszekrények, dobozok, a vászonba burkolt és spárgafonállal vagy kötéllel bekötött csomagok és bármely más eizárt ingó, bármit is tartalmazó bútorzatok elvitele az esetben is, ha ott a tett helyén fel nem nyittattak, szaggattattak vagy törettek. (P. 223.) 315. Álkulcsoknak tekintetnek bármely horgok, átalakítót avagy utánzott kulcsok és bármi más a tulajdonos, a bérlő vagy a vendéglős által zárak, lakatok és bármely reteszek felnyitására vagy bezárására meg nem állapított holmik, melyekkel a vétkes nyitott. (P. 224.) 316. Az, aki a rosszra való használást tudva álkulcsokat készít vagy átváltoztat, másfél hónaptól egy évig terjedhető fogsággal büntettetik. (Fr. 399.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Ciottl euriai tanácselnök meghalt. | Egy nagyérdemű bíró és jogtudós költözött el az élők sorából. Gottl Ágost euriai tanácselnök f. hó 15-én a hajnali órákban Budapesten elhunyt 71 éves korában. A végtelenül szerény, igénytelen, lelkületében puritán férfiú már évek óta betegeskedett. Gottl Ágost egyike volt a Curia legmunkásabb, legnagyobb tudású bíráinak. A magánjog és polgári perrendtartás terén valóságos auktoritásnak tartották és az itélőtanács, amelynek ő elnöke volt, mindig érdeklődéssel hallgatta fejtegetéseit, amelyekkel egyes konkrét esetekben állásfoglalását megokolta. Éppen ezért általános volt a sajnálkozás, a mikor egy évvel ezelőtt a nyugdíjaztatását kérte. Gottl Ágost elnöke volt az ügyvédvizsgáló bizottságnak. 1843-ban született Pozsonyban. Jogi tanulmányainak elvégzése után igazságügyi szolgálatba lépett. 1890-ben kisegítő euriai biró, 1891-ben a szegedi táblán tanácselnök, 1893-ban euriai biró. 1905-ben pedig euriai tanácselnök lelt. A Curián a felülvizsgálati tanácsot vezette. Tagja volt a megszállott tartományok igazságügyének rendezése érdekében kiküldött bizottságnak és az ott kifejtett működéséért legfelsőbb elismerésben részesült. Résztvett a polgári perrendtartás előkészítő munkálataiban és nagy eredményeket ért el a jogirodalom terén is. = Az uj sajtótörvény f. hó 12-én életbelépett. Minket az uj törvény nem érint, munkánk tehát mint eddig, ugyanabban a mederben tovább halad. Érinti azonban a politikai tartalommal megjelenő lapokat. Az uj törvénynek egy kedvező hatása mindenesetre lesz, hogy t. i. az emberek óvatósabban fogják a hirlapirást gyakorolni, ami a hírlapírói nivó emelésére fog vezetni. Ez pedig hatalmas előny. Az uj törvény hatását eddig nem lehet a hírlapokon észrevenni. S talán ezután sem fog majd lehetni. A mostani gyors törvényalkotás mellett ugyanis általános tapasztalat, hogy — éppen, mert kihirdetés előtt alig áll módjában valakinek a törvény intencióit megismerni — az emberek a törvényekre félelemmel és irtózattal gondolnak, holott a valóságban nincs is igy. Hiszen pl. olvasni lehetett az összes lapokban, hogy. a rendőri sajtóiroda mindenütt beszüntettetik, ma pedig — 3—4 napra — az életbeléptetés után, kezdenek az emberek észbekapni s mirden marad a régiben. A lapok tehát a régi mederben folytathatják munkájukat s legfölebb a magánbecsületet fogják fokozottabb oltalomban részesíteni, ami mindenkor kívánatos és óhajtandó volt. = A Pp. életbeléptetésének előkészületeiről a költségvetés indokolása ezeket irja: 65 oly törvényszék lesz az országban, amely polgári ügyekben fog eljárni. Ezek között több olyan nagyforgalmu bíróság van, amelynél a szóbeli tárgyalások vezetésére két, esetleg több tanácselnökre is szükség lesz, viszont néhány kisebb forgalmú törvényszéknél a tanácselnöki állás szervezése egyelőre nélkülözhetőnek mutatkozik. Erre való tekintettel a rendszeresítendő tanácselnöki állások számát 60-ban állapítottuk meg. Kétségtelen, hogy azok a perjogi elvek, amelyek az új perrendtartásban vannak lefektetve, s amelyek polgári jogszolgáltatásunk menetét az eddiginél tökéletesebb alapokra helyezik, a gyakorlati életbe csak akkor lesznek zökkenés nélkül átültethetők, ha a kormánynak minden eszköz rendelkezésre áll amely az átmeneti idő alatt egyik-másik jobban megterhelt bíróságnál előreláthatólag bekövetkező munkatorlódás és egyéb átmeneti nehézség leküzdésére szükséges. Gazdasági életünknek válságos helyzete az utóbbi években igen kedvezőtlen hatással volt bíróságaink ügymenetére, amelyeknek nagyrésze számottevő, sőt helyenkint nagymérvű hátralékokkal küzd. Bíróságaink között