Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 14. szám - Kérdések és feleletek

116. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 14. szám. Felsége legmagasabb védnöksége alatt fog a IV. Országos Patronázs Kongresszus megtartatni. A kongresszus előkészítő bizottsága a kongresszus napirendjére a fiatalkorúak elzüllés és bűnbeesése elleni nagyszabású országos küzdelemre nézve igen fontos öt kérdést tűzött ki, nevezetesen: 1. Mily módon vehet részt a társadalom az alkoholizmus elleni küzdelemben s mily intézkedések alkalmaztassanak a kriminalitás e tényezőjével szemben, különösen a fiatalkorúak megvédése céljából? 2. Mily módon lehetne megbízható környezettanulmány be érkezését biztosítani s egyáltalában minél pontosabb tájékoztatást nyújtani a fiatalkorúak bírójának a fiatalkorúak egyénisége, értelmi, erkölcsi fejlettségének foka és életviszonyai tárgyában? 3. Melyek a nők által végzendő patronázs munka főbb ágazatai s mily módon volnának ezek eredményessé teendők? 4. Kivánatos-e a hivatásos gyámság intézményének felállítása hazánkban és ha igen, miképpen volna annak szervezése keresztül vihető? 5. Mily eszközökkel és mily módon lehetne az állami gyermekvédelemnek s különösen a patronázs egyesületeknek együttműködését előmozditani? A kongresszus tanácskozásainak sikeresebbé tétele érdekében az előkészítő bizottság a patronázs üggyel és ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó számos testületet és magán egyént kért tel, hogy a napirendre tüzütt kérdésekre véleményeiket a kongresszus irataiban való közlés végett bocsássák az előkészítő bizottság rendelkezésére. A vélemények beküldésére első izben kitűzött határidő 1914. március hó 15-én járt le. Ennek eredményeképen az előkészítő bizottság az iratok első füzetét most állítja össze. Mivel azonban a kongresszus sikere érdekében igen kívánatos, hogy a feliett kérdésekhez már az iratokban minél számosabban hozzá szóljanak, ennek lehetővé tétele végett az előkészítő bizottság elhatározta, hogy a feltett kérdésekre a kongresszus iratai számára a véleményeket egészen május hó 15-ig elfogadja, ennélfogva a kérdésekkel foglalkozókat ez uton is kéri, hogy azokia véleményeiket eddig az időig beküldeni szíveskedjenek. A vélemények a IV. Országos Patronázs kongresszus kolozsvári előkészítő bizottságához (kir. ítélőtábla Kolozsvárt, I. emelet 112. szám) küldendők. Ugyanitt kaphatnak az érdeklődők | a kongresszussal összefüggő minden kérdésre nézve felvilágosítást. = A polgári törvénykönyv javaslata. A Jogállam most megjelent áprilisi száma Kókler József tanárnak, a hires berlini jogtudósnak érdekes tanulmányát közli a magyar polgári törvénykönyv javaslatáról. A „Jogállam" szerkesztősége alkalmat kívánt adni a külföldi jogtudósoknak arra, hogy magánjogunknak ez alapvető uj törvényéhez hozzászóljanak és ezért véleményezésre kérte fel a legkiválóbb külföldi jogtudósokat. így többek közt dr. Klein Ferenc ny. osztrák igazságügyminisztert, dr. Kipp F. berlini és Lotmar Fülöp berni tanárokat; utóbbi a munkajognak elismert tekintélye és a tervezetnek a szolgálati I szerződésre vonatkozó szakaszait fogja bírálat alá venni. Az | áprilisi tüzet ennek a birálatsorozatnak közlését kezdi meg Kohler tanár említett értekezésével, aki a tervezet 1—523. §§-ait teszi kimerítő bírálat tárgyává. Kohler is elismeri, hogy a javaslat nagyjában haladó irányzatot mutat és a modern törvénykönyvekkel szemben néhány uj találó eszmét vet fel, melyek követésre méltó például szolgálnak és az életviszonyok szabatos megfigyeléséről és ismeretéről tesznek tanúságot. Különösen kiemeli Kohler a személyességi jogok és a szellemi javak megfelelő oltalmazását, amely kérdésben a javaslat a Kohler által hirdetett eszméket részben megvalósította és a német törvénykönyv intézkedéseit messze túlszárnyalja. Nagyon elismerőleg nyilatkozik Kohler a házastársak vagyonjogi viszonyainak rendezéséről is; itt épugy, mint más intézkedéseiben a javaslat kellő érvényt szerez a nő jogának. Ellenben korlátolni kellene Kohler szerint a férjnek azt a jogosultságát, hogy végrendeletében feleségének rendelkezései jogát gondnok kinevezésével korlátolja. Visszásságokra vezethet, ha a törvénytelen gyermektartása kizárólag az anya vagyonjogi viszonyai szerint állapittatik meg. A kincskeresésre vonatkozó szabályok oly irányban kiegészitendők, hogy az állam a tudományos vagy művészeti szempontból értékes tárgyakat megfelelő ellenérték ellenében igényelhese. Ezenfelül Kohler még számos egyéb kiegészítést és módosítást ajánl, amelynek egyrésze már az igazságügyminiszteri bizottsági tárgyalásokon is felmerült, amire a szerkesztőség a véleményhez fűzött jegyzetekben utalt. Kohlernek konklúziója mindenesetre igen elismerő törvényelőkészitésünk e nagy müvéről, melyről megállapítja, hogy a német joggal szemben számos kitűnő javítást mutathat fel. Ugyancsak a „Jogállam" áprilisi füzete közli dr. Nagy Ferencz v. b. t. t., egyetemi tanár kitűnő tanulmányát a polgári törvénykönyv javaslatáról. = Kihirdetett törvények. Az „Országos Törvénytárában ma megjelentek, mint XÍIÍ. t.-c: az esJcüdtbiróság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról; mint XIV. t.-c: A sajtóról szóló törvények. Mindkét alapvető törvény bő ismertetésére különös gondot fogunk fordítani. = Uj táblabírák. Budovszky János tordai törvényszéki bíró a kolozsvári tábla birájává, Csiky Kálmán marosvásárhelyi táblai elnöki titkár a marosvásárhelyi tábla birájává lett kinevezve. A kinevezés a bírói karnak két érdemes tagját érte. Gratulálunk. = Dr. Szladits Károly felolvasása a M. J. Egyletben. A Magyar Jogászegyesület március 28-án este Nagy Ferenc egyetemi tanár elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen folytatták az uj polgári törvénykönyv törvényjavaslatának megvitatását. Szladits Károly dr. miniszteri tanácsos, a javaslat szerkesztőbizottságának tagja tartott előadást. ,Vitás kérdések a személyi és családi jog köréből" volt a cime az előadásnak, amelyben ismertette azokat a módosításokat, melyeket az igazságügyminisztérium előkészítő-bizottsága az egybegyűlt bírálati anyag alapján a képviselőház bizottságának elfogadásra ajánlott és kimutatta, hogy e módosításokban teljes mértéiben érvényesült a külső szakkritika üdvös hatása. Az előadó utalt arra a haladásra, a mi a külső bírálat hatása alatt a feleség családjogi helyzetében mutatkozik. így elvetette a bizottság a feleség kényszerű lakóhelyére vonatkozó szabályt: a vélt házasság vagyonjogi hatásait kiterjesztette arra az esetre is, a mikor egyik házastárs sem ismerte a házasság érvénytelenségének okát. Más tekintetben is engedett a bizottság a jogászi közvélemény óhajtásainak, igy a törvénytelen gyermekkitétel mellőzésével a természetes gyermek kifejezést fogadta el. Ugyancsak az érdekelt körök kívánságára kikapcsolta a gyámi pénzkezelés szabályozását a polgári törvénykönyvből és azt külön törvénybe utalta. Kifejtette az előadó azt is, hogy a férj és a feleség közötti véleménykülönbség eldöntése végett helytelen lett volna a hatóság közreműködését megengedni, a mi csak a családi élet megzavarására vezethetett volna. Az előadó a bizottság eddigi működéséből azt a következtetést vonta le, hogy a hazai jogászság közreműködését gyümölcsözően lehetett érvényesíteni a polgári törvénykönyv javaslatának tökéletesítésében. = 1914. évi költségvetés és Pp. életbeléptetése. Birői és jegyzői létszámszaporitás. A pénzügyminiszter f. év március 19-én terjesztette be a képviselőház elé uz 1914. évi költségvetést. A költségvetés az uj Pp-t illetően következőket tartalmazza: „Az 1912. évi LIV. tcikk értelmében 1914. évi szeptember 1-től kezdve életbeléptetendő uj polgári perrendtartásra való figyelemmel 150 uj bírói és 60 uj jegyzői állás vétetett fel és gondoskodás történt a kezelő és szolgaszemélyzet megfelelő szaporításáról. E személyzetszaporitások költségei összesen 736.100 K-t tesznek ki. 345.000 K vétetett fel továbbá a polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatos szervezeti és ügyviteli újításokkal járó beszerzések költségeire." = Tisztújítás a marosvásárhelyi ügyvédi kamarában. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara március 29-én tartotta ez évi közgyűlését, amelyen a kamara vezetősége legnagyobb részben uj tagokból választatott meg. Elnök lett: dr. Káinoki Bedö Sándor, helyettes elnök: dr. Sebess Jenő, titkár: dr. Ijáni Oszkár, ügyész: Blumenfeld József, pénztáros: dr. Biró Aladár. Választmányi tagok: dr. Balogh Endre, dr. Fekete Andor, dr. Ferencz Mihály Zsigmond, dr. Máday Béla, dr. Sárkány Miklós, dr. Szentpéteri Ödön, dr. Telegdi István, dr. Tischler Márton. A kamara uj elnöke agilis és kiválóan képzett fiatal ügyvéd, kinek működésélóT~sö~kál várunk és remélünk, — annál inkább mert a választmány megválasztott többi tagjában is értékes munkaerőket nyert a kamara. = Büntetőjogi határozatok. 1. A Máv. napidijasát a btkv. alkalmazása szempontjából ugyanazon elbánásban kell részesíteni, mintha közhivatalnok volna; az áltata közhivatalnoki jellegének fölhasználásával elkövetett lopás a btkv. 336. §-ának 9. pontja szerint minősül. (C. 1008/1914.) 2. Az üzletszerűséget nem zárja ki az, hogy a tolvaj büntetlen előéletű. (C. 791/1914.) 3. Bűnsegéd a hatóság előtti rágalmazásnál, aki másnak részére, annak bemondására és felhívására megírja a feljelentést, a nélkül, hogy utóbbinak a megbízhatósága és vádjainak valósága tekintetében bármilyen irányban meggyőződést szerezni igyekezett volna. (C. 766/1914.)