Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 51. szám - A házastársak személyes viszonyai. (Jegyzetek az Optk. 89-92 §-aihoz.)

JOGESETEK TARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny ól. számához. Kolozsvár, 1913. december 21. jogesetek a kolozsvári kír. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Költő Oábor, kir. törvsz. biró. \ őt art ás. Ha a férj akkor, amidőn felperes nejét visszahívta, vadházasságban élt mással, a nő jogosult az életközösség viszszaállitását megtagadni. 184. Sz. 180/3—1913. G. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság végzett: A kir. itélőtábls a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldja és utasítja a felebbezési bíróságot, hogy szabályszerű eljárással állapítson meg szabályszerű tényállást s azután hozzon a kereset felett a költségek viselésére is kiterjedő ujabbi határozatot. Indokok: A felebbezési bíróság felperest ideiglenes nőtartás iránt1 keresetével azért utasította el, mert megállapított tényállás szerint bizonytalan az, hogy alperes felperessel rosszul bánt és illetve, hogy alperes durva bánásmódja és felperest sértő magaviselete szolgált okul, a felperesnó, mint feleségnek eltávozására és mert anyagi jogszabálynak vette, hogy tartásra csak az a nő tarthat igényt, aki a saját hibáján kívül s férje hibájából indokoltan szakítja meg a házassági együttélést; továbbá, mert alperes a felperest az életközösség visszaállítására felhívta, vagyis a természetes eltartást felajánlotta s mert alperesnek a visszatérés feltételéül kikötött az a kívánsága, hogy alperes írasson reá ingatlanokat, felperes által jogosan nem követelhető. Csakis ezen tényállás alapján a kir. Ítélőtábla álláspontja szerint a felebbezési bíróság ítélete az anyagi jogszabályoknak megfelelne. Ámde a felebbezési bíróságnak e helyen is irányadó ténymegállapítása szerint alperes a felperes eltávozása utáni későbbi időben gazdasszonyt vett magához s ezzel szerelmi viszonyt is folytatott, akitől gyereke is született. Ez az alperes és gazdaszszonya közötti viszony tehát a közönséges életben u. n. vadházassági viszony. Ezen tényállás alapján, figyelemmel arra, hogy az ideiglenes nötartási igény elbírálásánál kizárólag nem csak az a döntő, hogy felperesnő eredetileg minő okból s jelesen nem a férje hibájából szakította meg a házassági életközösséget, hanem döntő súllyal bir az is, hogy felperesnő a megszakított házassági életközösséget utóbb férje felhívására minő okból nem állította vissza; a kir. ítélőtábla ugy találta, hogy azon igazolt tényállásnál fogva, mely szerint alperes a férj, akkor, amidőn felperes nejét visszahívta, vadházasságban élt mással, a felperes ezen okból egyedül jogosult volt az életközösség visszaállítását megtagadni, mert férje mással vadházasságban él, amely alapnak jogszerűsége csak akkor szűnt volna meg, ha alperes a visszahíváskor már ezen vadházassági viszonyt, a nő végleges elküldésével is, teljesen megszüntette volna már, nejének külön felhívása nélkül is és ha ennek dacára felperesnő a visszatérését azon feltételhez kötötte volna mégis, hogy ingatlanokat Írasson reája. Önként értetődik, hogy ezzel szemben alperesnek is érdekében áll ama perdöntő tényállításának a bizonyítása, hogy felperes a különélés ideje alatt erkölcstelen életmódot folytatott. Minthogy ezek szerint a megállapított tényállás alapján a per az anyagi jog helyes alkalmazása szempontjából felül nem bírálható: a felebbezési bíróság ítéletének feloldásával a bíróságot szabályszerű, minden irányban kiterjedő, részletes tényállás megállapítására és annak alapján uj határozat hozatalára utasítani kellett. 1913. évi június hó 23. V ö. ÍV házasság erkölcsi fogalma és célja lehetetlenné teszi azt, hogy a nő a férj házánál maga mellett még egy másik nőszemélyt is megtürjöD, akivel a férj a legbizalmasabb viszonyt folytatja. E. I. K. III. 135. Felülvizsgálat. I. Ha a felülvizsgálati kérelemben kifejezetten csnpán az Ítélet feloldását én ujabb határozathozatalra való utasítást kérelmez, a felülvizsgálati biróság által csakis az vizsgálható meg, ha vájjon a felebbezési bíróság a jogi elbírálás alapjául szolgáló tényállás megállapítása tekintetében követett-e el ily eljárási jogszabálysértést, amely alapon a sérelmezett ítéletnek feloldása iránti kérelem törvényes alappal bir. 91. Jogkérdés, ha a közadósnak vájjon a kérdéses időben fizetési megszüntetése megállapítható volt vagy sem. 185. Szám: 1913. G. 171/3. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság itélt: A kir. ítélőtábla alperest felülvizsgálati kérésével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság ítéletét alperes ugyan a S. E. 185. §. a) és c) pontjaira alapítva, támadta meg felülvizsgálati kéréssel, de mivel alperes a felülvizsgálati kérelemben kifejezetten csupán az itélet feloldását és ujabb határozathozatalra való utasítást kérelmez, e helyen csakis az vizsgálható meg, ha vájjon a felebbezési biróság a jogi elbírálás alapjául szolgáló tényállás megállapítása tekintetében, követett-e el ily eljárási jogszabálysértést, amely alapon a sérelmezett Ítéletnek feloldása iránti kérelem törvényes alappal bir. E vonatkozásban alperesnek felülvizsgálati kérelmében tüzetesen reá kellett volna mutatnia a feloldást eredményező eljárási jogszabálysértésekre. E tekintetben azonban a felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felebbezési biróság ugyanis a W. A., később közadóssá vált alperes részére eszközölt 545 korona 89 fillér fizetést a felperesi csődtömeggel szemben azért nyilvánította hatálytalannak és alperest azért kötelezte ezen tőke és járulékainak megfizetésére, mert jogi megállapítása szerint W. A.; bejegyzett kereskedő, az alperesnek tett fizetéskor fizetéseit már megszüntette és mert ténymegállapítás szerint erről akkor alperes tudomással hírt. A felülvizsgálati kérelemben tett fenti előterjesztésre (feloldás) tekintettel, az a jogi kérdés, ha vájjon W. A.-nak a kérdéses időben fizetései megszüntetése megállapítható volt vagy sem, felülvizsgálat tárgyát nem képezi és a tekintetben a kir. Ítélőtábla figyelemmel volt arra, hogy a felülvizsgálat sem iratellenességet, sem lényeges eljárási jogszabálysértést nem panaszol a tekintetben, hogy a felebbezési biróság eme vonatkozásban tényékül azt állapította meg, hogy W. A. ellen az alperesnek teljesített fizetést megelőző közeli időben és e teljesítés tartama alatt és pedig kevesebb, mint egy hónapi idő alatt 13 végrehajtás vezettetett, melyek egyike sem lett ugyan foganatosítva, de a tényállás szerint W. A. a fizetéskor csak az elrendelt tömeges végrehajtások miatt teljesített, következőleg alperesnek az a panasza, hogy ezen tényállás alapján a fizetés megszüntetését anyagi jogilag helytelenül és tévesen állapította meg, még helyessége esetén sem képez feloldási okot.