Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 51. szám - A házastársak személyes viszonyai. (Jegyzetek az Optk. 89-92 §-aihoz.)

51. szám, Erdély részi Jojri Közlöny 483. oldal. KÜLÖNFÉLÉK. = Bankett Haller Gusztáv polgármester tiszte­letére. A kolozsvári ügyvédi kamara a polgármesterré válasz­tott dr. Haller Gusztáv kartársát szombaton, f. hó 20-án este 8 órakor a Központi Szálló emeleti külön tormébon megtartott társas vacsorán búcsúztatta el a kartól. A vacsorán a kir. tábla, kir. törvényszék s járásbíróságok birái, a közjegyzői és ügyészi kar is, tehát ugyszólva Kolozsvár összes gyakorlati jogászai részt Tettek. — Uj rend a fővárosi járásbíróságoknál. 1914. január elsejével az összes budapesti járásbíróságoknál uj ügy­viteli és kezelési szabályok lépnek életbe. Az uj szabályok értel­mében minden járásbíróságnál egy főlajstromirodat szerveznek, itt vesznek át minden beadványt. Az úgynevezett központi iro­dának az lesz a feladata, hogy ott intézzék minden ügy elő­készítő kezelését. Végül szerveznek egy nagyirodát, amelyben az ügylajstromot vezetik. Értesítést a mostani rend szerint a felek délelőtt 9—11 óráig kaphatnak. Az uj rend értelmében a főlajstrom-irodában és telekkönyvi irodában hétköznapon dél­előtt 9-től 1-id lehet értesítést kapni, vasárnap pedig délelőtt 9—11 óráig. Ezenkívül reggel 8 és 9 óra közölt telefonon kap­ható értesítés. A központi irodába a felek nem léphetnek be, csak értesitölap utján kaphatni értesítést, az értesiti lap ára 10 fillér. A nagyirodában s az irattárban csak délelőtt 8—9 óráig adnak májd értesítést. Amint látható, az uj ügyviteli szabályok nagyjában megfelelnek annak a rendeletnek, amelyet nemrégiben léptettek életbe próbaképpen a VI. kerületi járásbíróságnál, azzal a különbséggel, hogy az ott tapasztalt hiányokat orvosolták. = A magyar egyetemi joghallgatók száma. Jan­kovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt iskolai év végén rendeletet bocsátott ki, amelyben fölhívta a magyar­országi egyetemek dékánjait, hogy a hallgatókról készítsenek kimutatást és ezeket a kimutetásokat minden félévben terjesszék föl a kultuszminisztériumhoz. A beérkezett jelentések alapján a minisztérium összeállította az egyetemek hallgatói számának kimutatását, amely szerint az idei tanév első felében a buda­pesti tudományegyetemnek a jog- és államtudományi karon 349:?, a kolozsvári egyetemen a jog- és államtudománvi karon 1352-en iratkoztak be. A pozsonyi királyi jogakadémián 212, a nagyváradin 196, a kassáin 157, az egrin 89, a pécsi püspökin 156, a mármarosszigeti református jogakadémián 132, a deb­recenin 135, a kecskemétin 100, a sárospatakin 139 és az eperjesin 264 hallgató jár az előadásokra. = Az Erdélyi Pártfogó Egyesület bánffyhunyadi osztálya f. hó 14-én délután fél 3 órakor értekezletet tartott. Ezen az értekezleten, melyen Bánffyhunyadnak a patronázs ügy iránt érdeklődő közönsége nagyszámban képviselve volt — a Központ részéről megjelentek dr. Jenéi Aladár és dr. Költő Gábor egyesületi titkárok is és előbbi a patronázs társada'mi akcióról, utóbbi az 1914. év január 1-én életbelépő fiatalkorúak bíróságáról szóló törvényről tartottak érdekes gyakorlati irányú előadást. = Létszámszaporitás a budapesti bíróságoknál. Balogh Jenő igazságügyminiszter a budapesti bíróságoknál alkal­mazott bírák és bírósági hivatalnokok létszámának szaporítására vonatkozó törvényjavaslatot folyó hó 15-én terjesztette elő. Eszerint a bírói és a bírósági hivatalnoki állásoknak az 1913. évi állami költségvetésben megállapított száma a budapesti kir. törvényszéknél, a hozzátartozó királyi járásbíróságoknál és a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a munkaerő szaporítása végett tivenöt VIII. fizetési osztályú bírói, öt albirói, tizenöt X. fizetési osztályú bírósági jegyzői, valamint tizenöt Írnoki állással felemeltetik. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 16-án délelőtt Erdély Sándor elnökletével ülést tartott, melyen Balogh Jenő igavságügyminiszter is megjelent. Több felszólalás és a miniszter válasza után a bizottság változatlanul elfogadta a törvényjavaslatot. Mi a magunk részéről elismerjük, hogy a budapesti bíró­ságok személyzetszaporitása indokolt, de megjegyezzük, hogy személyzetszaporitásra a vidék is nagyon rászorul, de e tekin­tetben sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy az igazságügyminisz­terium a felügyeleti hatóságoknak és az ügyvédi kamaráknak ily irányú felterjesztéseit kellőleg nem honorálja. Hiszen, hogy egyebet ne említsünk, csak a kolozsvári bíró­ság személyzethiányaira és az eredménynélki felterjesztések eredménytelenségére kell rámutatnunk. Az uj büntetőtörvénykönyv előkészítése. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja Bickl Gyula igazságügyi államtitkár elnöklésével a mult héten két ülésben folytatta a büntetőtörvénykönyv tervezeteinek megvitatását. Az üléseken megjelentek: Pongrácz Jenő koronaügyesz, Trajber Vince ny. koronaügyészhelyettes, Gerő tábornok-hadbiró és a hadbírói kar több nagyállásu tagja, Megyery István, Szőke István és Halász Lajos koronaügyész helyettesek, Angyal Pál, Bernolák Nándor és Edvi Illés Károly, a tervezetek szerkesztői, Berinkey Dénes miniszteri osztálytanácsos, Gaál Endre és Magyar István főügyész-helyettesek, Berger Miksa, Weisz Ödön s a birói, az ügyészi és az ügyvédi karnak, úgyszintén az igazságügyi minisz­térium tisztviselői karának számos más tagja. A vita tárgya a büntetőtörvények hatálya volt terület, idő és személyek tekinte­tében. A vitában elsőnek Asztalos Jenő miniszteri titkár vett részt, aki mélyreható tanulmányban vázolta azokat a feladatokat, amelyeket az uj irányok érvényesülése a törvényhozóra ezen a téren ró. Bészletesen foglalkozott az egyes nevelő intézkedések­kel és biztonsági rendszabályokkal, úgyszintén a mellékbünteté­sekkei, amelyekre nézve nem lehet többé fenntartani a fennálló jognak szabályait. Uj elvekre kell alapítani a megoldás módoza­tait. Edvi Illés Károly a fennálló jog idevonatkozó rendelkezéseit vette védelmébe s kimutatni igyekezett, hogy a Gsemegi-kódex idevonatkozó rendelkezései ma is a legtöbb kérdést helyesen és célszerűen oldják meg. Angyal Pál egyetemi tanár az elkövetés helyére vonatkozóan tartott érdekes előadást, amelyben különö­sen kidomborította a perjogi illetékesség és a területi hatály kérdéseinél felmerülő nehézségeket. Bernolák Nándor táblabíró azt az álláspontot iparkodott védelmezni, amely a saját honos kiadatását is lehetővé teszi; ezenfelül a felmerült részletekre nézve mutatta ki a tervezetek követelményeit. Oberschall Pál pozsonyi jogakadémiai tanár a Horvátországra vonatkozó kérdé­seket fejtegette. = A büntető törvénykönyv reformja. A nemzet­közi büntetőjogi egyesület magyar csoportja bellyei Bickl Gyula igazságügyi államtitkár elnökletével f. hó 17-én a Tudományos Akadémia üléstermében előkelő jogászközönség részvétele mel­lett vitaülést tartott, melynek tárgya volt dr. Angyal Pál egyet, tanár felszólalása. Angyal Pál előadásában mindenekelőtt bizo­nyította, hogy a jövő büntetötörvénykönyv sem hagyhatja figyel­men kívül a külső cselekményt. Az individualizáció jegyében kifejlődött tudomány eredményeit szerinte a törvény pozitive csak annyiban veheti figyelembe, hogy a bűntettesek és anti­cossziális egyéneknek bizonyos kategóriáit állítja fel. Az indivi­dualizációban különösen a bírónak, de még inkább az intézke­dé>ek és büntetések végrehajtóinak kell előljárniok. Végül nyo­matékosan figyelmeztetett a szubjektivizmus és individualizáció túlzásaira és e szempontból bölcs mérsékletet ajánlott. Ezután dr. Kármán Elemér járásbiró felszólalása következett, aki az előző vitaülésen a törvénytervezeteket a bűntettesek osztályo­zása kérdésének látószögéből ismertette. Ezúttal visszatért azokra a megjegyzésekre és viiapontokra, amelyek e kérdésről az ismer­tetés nyomán keletkezett vitában kifejezésre jutottak. A részben összegező, részben polémikus felszólalás után dr. Degré Lajos aljárásbiró, egyetemi magántanár tartott mélyreható előadást a jogtalanság kérdéséről, amelynek folytatása az egyesületnek pén­teken tartandó ülésére maradt. = Az uj polgári rendtartás. A Magyar Jogászegylet f. hó 17-én este hat órakor Zachár Emil kúriai tanácselnök elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen Meszlény Artúr egyet, magántanár tartott előadást „A felekről a polgári perrendtartás­ban" címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy az uj törvény­nek ez egyik alapvető fejezete, amely sokszorosan összefügg a most parlamenti tárgyalás alatt álló polgári törvénykönyvvel is. Előadásában különösen ezeket a kapcsolatokat emelte ki és utalt arra, miképp kellene a polgári törvénykönyvet a perrendtartás­nak már törvényerőre emelkedett intézkedéseivel összhangba hozni. Klőadásának befejezésével a szegénységi jog és perlési óvadék kérdésével foglalkozott. A szegénységi jog igénybevételét az uj polgári perrendtartás helyes szociális érzéktől vezettetve, a lehetO legtágabb körben engedi meg ugy, hogy mindenki élhet vele, aki arra rászorul. = Az örök joga reform. Az Országos Ügyvédjelölt Szö­vetség által az uj polgári perrend és a polgári törvénykönyv megismertetése végett rendezett előadás-sorozat keretében f. hó 17-én este Szladics Károly dr. királyi táblabíró, egyetemi tanár tartotta a második előadást. Az uj magánjogi kódexünk törvény­javaslatának öröklési jogi reformját ismertette, utalván arra, hogy ezek a reformok általában nem annyira átalakítani, mint inkább kiépíteni vannak hivatva a jelenlegi felsöbirósági gyakorlatot. Mégis vannak egyes fontos szociálpolitikai reformok a javaslat-

Next

/
Thumbnails
Contents