Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 45. szám - A nemzetközi béke eszméje tekintettel az eddigi pozitiv alkotásokra. Folytatás - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

420. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 45. szam. 32. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A büntetések tartama azon a napon kezdődik, melyen az itélet vagy a határozat jogerőssé vált. Ha az elitéit előzetes letartóztatásban van a büntetés, a meunyiben az elitélt felebbezéssel vagy felfolyamodással nem élt, az itélet vagy határozat hozatala napjával veszi kezdetét a nélkül, hogy azt"az ügyész felebbezése vagy felfolyamodása megakasztaná. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha a felsőbb biróság a büntetést az elitélt fölebbezése vagy felfolyamodása következtében leszállítja. (L. fr. 23. 24.). 33. Midőn a büntetés tartama napokban, hónapokban vagy években van megállapítva, a nap huszonnégy órával, a hónap harminc nappal, az év háromszázhetvenöt nappal számíttatik. A büntetés kezdő és utolsó napja, mint egész napok fognak az elitélt javára beszámíttatni. 34. Az életfogytig tartó, valamint a határozott időtartamú kényszermunkára, a fegyházra, a börtönre, a polgári becsület lefokozásra szóló itélet kivonatosan közzététetik az ítélkezés városában, a bűntény elkövetése s a büntetés foganatosítása és az elitélt lakóhelyén ki fog függesztetni. (L. fr. 36.). 35. A pénzbüntetés az elitélt hagyatékán végrehajtásilag csak az esetben lesz felvehető, ha az elmarasztaló itélet az ő halála előtt jogerőssé vált. (L. porosz 20.). 36. Az elitélt az előbbi állapotba való visszahelyezésen kivül a polgári féllel szemben még más kártalanításokban is elmarasztalható, ha ez azt követeli. Ez esetben a kártalanítás összegét, amennyiben azt maga a törvény nem határozza meg, a biróság fogja meghatározni. A biróság azonban a kártalanításnak vagy az előbbi állapotba való visszahelyezésnek valamely más célra való alkalmazását még az érdekelt félnek beleegyezésével sem mondhatja ki, ha mindjárt bármily közhasznú ügy is forog szóban. 37. A biróság elkoboztathatja: 1. a bűntény, vétség, kihágás által létrehozott tárgyakat; 2. a valamely bűncselekmény elkövetésére szolgált vagy használni szándékolt tárgyakat, amennyiben ezek a tettes, vagy bűntársai valamelyikének tulajdonát képezték; 3. a valamely büntetendő cselekmény tényálladékát képező írásokat, képes ábrázolatokat vagy alakzatokat; egyúttal mindannyi megtalálható példányaik és az azok előállítására szolgálni rendelt lemezek, minták vagy lenyomatok megsemmisítését is elrendelheti. Részleges elkobzás és megsemmisítés csak az egyes tételek, a lemezek, minták vagy lenyomatok egyes részei törvényellenessége esetén lesz. 4. A rendőri szabályok ellenére alkotott vagy megtartott összes dolgok. Ezek a közegészségre való ártékonyságuk esetén egészben vagy részben meg fognak semmisíttetni. (L. porosz 19.). Harmadik cim. A kísérletről. 38. (Mód. 1874. évi febr. 17-iki törv.) A bűntett kísérlete, vagyis a bűntett véghezvitelének bármely megkezdése, ha a tettes akaratán kívül eső körülmények miatt maradt félben, a véghezvitt bűntettre járónál enyhéb fokú büntetéssel büntettetik. A véghezvitt, de eredménytelen bűntett, annak a büntetésnek legkisebb mértékével fog sújtatni, amely büntetés az eredményesen foganatosított bűntettre járt volna. Fegyházbüntetés esetén a kísérlet 2 évtől 5 évig terjedhető fogházzal lesz büntetendő. Az életfogytig tartó kényszermunkára szóló elitélés esetén a sikertelenül véghezvitt bűntett a határozott időtartamú kényszermunka legnagyobb mértékével fog büntettetni. (L. porosz 32.) 39. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Valamely vétség kísérlete, azaz végrehajtásának megkezdése, mely a tettes akaratán kivül eső körülmény miatt maradt félben, valamint a sikertelenül végrehajtott vétséget csak a törvény által meghatározott külön esetekben fog büntettetni. (L. porosz 33.) Megyédik cim. A bűnhalmazatról és a visszaesésről. 40. A több büntettél, vagy vétséggel terhelt vádlottra csak a legsúlyosabb büntetés fog alkalmaztatni, ha a büntettek vagy vétségek különbözőnemüek és különböző büntetéseknek vannak alája vetve; ha azonban azonegy neműek és ugyanazon büntetéseknek vannak alája vetve, a biróság a büntetés legnagyobb mértékét fogja alkalmazni. (L. porosz 55.) 41. Ha a bűntett miatt jogelőd határozattal elitélt büntetésének kiállása más büntettet követett el, az erre törvényileg megállapítottnál egy fokkal nagyobb büntetéssel fo^ sújtatni. (L. fr. 56.) 42. Ha az előbb valamely bűntett miatt elitélt büntetésének kiállása után javítólag fenyítendő vétséget követ el, a törvényileg megállapított büntetés legnagyobb mértékével és ha az elkövetett vétség ép az alá esik, ennek kétszeresével fog büntettetni. (L. fr. 57.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Az igazságszolgáltatás mizériái elleni panaszok I tárgyában az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztálya tudvaI levöleg nem régen osztályülést tartott, amelyen elhatároztatott, hogy a szövetség memorandummal fordul az igazságügyminiszterhez s abban felfejti a panaszokat, amelyek különösen a végreI hajtási és telekkönyvi ügyek késedelmes elintézése miatt emelteltek s azok orvoslását kéri. Az orvoslás egyedüii hathatos szerének a szövetség a megfelelő személyzetszaporitást találja; i mert a megkétszereződött ügyforgalmat a régi létszám mellett a i bíróságok a kifejtett legnagyobb erőfeszítés mellett sem láthati ják el. A memorandumot a szövetség osztályelnökének, dr. Papp Józsefnek vezetése alatt csütörtökön egy küldöttség adta át Fekete Gábor v. b. t. t. táblai elnöknek, amely küldöttségben dr. Deák Albert, dr. Abrudbányai Ede tagok és dr. Petrán Tibor ; szöv. titkár vettek részt. Az osztályelnök szóval is kifejtette a táblai elnök előtt a már-már tarthatatlan állapotokat s az elnök jóindulatú támogatását kérte a megkezdett akcióhoz, amelyhez a szövetség központjának közbenjárását is igénybe vette az osztály. Fekete Gábor táblai elnök őnagyméltósaga válaszában kije! lentette, hogy a panaszokat maga is ismeri s eddig is mindent elkövetett azok orvoslása tárgyában s bár a túlterhelt állami budget mellett a személyzetszaporitás nagy nehézségekbe ütközik, mégis — tőle telhetőleg — ezután is mindent elkövet a I szövetség kívánságainak teljesítése érdekében. A küldöttség az I elnök válaszát köszönettel és megelégedéssel vette tudomásul. = Grersák Károly curiai tanácselnök eskütétele. A m. kir. Curia f. hó 4-én délelőtt tiz órakor Günther Antal elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen dr. Greesák Károly ujonan kinevezett curiai tanácselnök tette le a hivatali esküt. Günther Antal, a Curia elnöke, rendkívül melegen üdvözölte az uj tanácselnököt, ki úgyis, mint a Curia régi kiváló birája, valamint az Országos Birói Egyesület alapitója és elnöke, rég kiérdemelte kartársai szeretetét és elismerését. Greesák Károly válaszában kiemelte, hogy ez a szeretet és elismerés erőt ad neki arra, hogy birói működésében is tovább haladjon azon az ' uton, melyen soha?em a holt betűnek, de mindig az életnek kivánt igazságot szolgáltatni. A bírónak az a jelentőségteljes, de egyúttal felelösségterhes föladat jutott, hogy embertársainak javai, becsülete, élete felett döntsön. E magasztos hivatásában nemcsak az a biró kötelessége, hogy teljesen pártatlanul és részrehajlatlanul keresse a jogot; nemcsak az, hogy az eléje terjesztett esetre alkalmazza azt a jogszabályt, amelyet arra a törvényhozás bölcsessége megalkotott, vagy a joggyakorlat felállított, hanem főképen az, hogy keresse meg ezt a jogot a mai jogérzet felfogásával és alkalmazza a jogszabályt a mai életviszonyoknak megfelelően. A bírónak azt a nagy elvet Kéli követnie, amely immár nem csupán a modern jogászok áltál hirdetett tudományos tantétel, hanem a svájci polgári törvénykönyvben törvénybeiktatást is nyert a Freie Rechtsprechung tételében. Ez elv szerint a bírónak nemcsak az a feladata, hogy a törvény alkalmazásánál a betűszerinti értelemtől tekintsen el és a törvény szellemét kövesse, hanem főképpen az, hogy amikor a törvény hézagával találja szemben magát, ne azt kutassa, mi volt a törvényhozó intenciója a múltban, mikor ezt a hézagos törvényt megalkotta, hanem igenis kutassa azt, mi volna annak a törvényhozónak intenciója a jelenben, mikor azt a jogszabályt a megváltozott életviszonyok hatása alatt kell alkalmaznia. Ezen a ponton áll be a biró törvényhozói feladata, amit az osztrák legfőbb biróság elhunyt elnöke, Steinbach Emil, már felállított elv gyanánt egyik értekezésében. Itt a törvény hézagos intézkedése esetében nem a törvényt alkalmazó, a törvényt végrehajtó, hanem a törvényt alkotó feladat hárul a bíróra. A birói hivatás ilyen felfogásában kell látni a modern biró működését és ebben az irányban kívánja ő is a reá háruló kötelességeket gyakorolni. = Vita a büntető törvénykönyv reformja tárgyában. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Magyar Csoportja beható megvitatás alá kívánja vonni a büntető törvénykönyv