Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 44. szám - A nemzetközi béke eszméje, tekintettel az eddigi pozitiv alkotásokra. Folytatás. A második hágai békekonferencia

416. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 44. szám. A negyedik bizottság munkaköre kiterjedt: a blokád (ostromzár), a hadi dugárú, a kereskedelmi hajóknak hadihajókká való átváltoztatása, a magántulajdon kérdése a tengeren, a kedvezmények felfüggesztése, a semleges hajókról való zsákmányok megsemmisítése a vis major kényszerhatása alatt s a szárazföldi háború szabályainak a tengeri háborúban való alkalmazására. A záró-okmány, a választott bírósági nyilatkozaton kívül, négy óhajt, egy határozatot, egy külön nyilatkozatot és 13 egyezményt tartalmaz. A létrejött 13 egyezmény a következőkről intézkedik: 1. A nemzetközi viszályok békés elintézésének szabályzatáról (Convention pour le reglement pacifique des Conflits internationaux.) 2. A szerződésileg kötelezett fizetések erőszakkal való behajtásának korlátozásáról (Convention conecrnant la limitation de la force pour le rec ouvrement de dettes contractouelles.) 3. Az ellenségeskedések megkezdéséről (Convention relatíve á l'ouverture des hostiletés.) 4. A szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól (Convention concernant les lois et coutumes de la guerre sur térre.) 5. A szárazföldi háború idején a semleges hatalmak és személyek jogairól és kötelességeiről (Convention concernant lés droits et les devoirs des Puissances et des personnes neutres en cas de guerre surterre.) 6. Az ellenséges kereskedelmi hajókkal való bánásmódról (Convention relatíve au régime des navires de commerce ennemis au debut des hostilités.) 7. A kereskedelmi hajóknak hadihajókká átalakításáról (Convention relatíve á la transformation des navires de commerce en batiments de guerre.) 8. A tengeralatti önműködő aknákról (Convention relatíve á la pose de mines sous — marines automatques de contact.) 9. A tengeri háború hadi eszközeivel való támadásról (Convetion concernant le bombardement par des forces mavales en temps de guerre.) (Folytatjuk.) 9 romon büntető fMnytrönyy. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. íebraárins 17-én, 1882. febrnárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) Második cím. A büntetések alkalmazása és végrehajtása. 1. §. Kényszermunka. (Munca silnica.) 10. A kényszermunka vagy az állam bányáiban vagy a fegyintézetekben teljesítendő. Az ezen büntetésre elitéltek szigorú bánásmódnak lesznek alája vetve. A fegyintézeti rendszer létesítéséig, az ilyen büntetésre ítéltek a bányák belsejében a legsúlyosabb munkálatoknál vagy pedig a bányákon kívül is közhasznú munkálatoknál fognak alkalmaztatni. Bilincsbe tétetnek. A bányákban munkálkodók éjjelre kivezettetnek és lábaikon is bilincselten börtönbe záratnak. 11. A kényszermunkára ítélt nők külön intézetekben, a férfiaktól mindig elkülönítetten, fognak elzáratni és koruknak és nemüknek megfelelő munkának lesznek alávetve. Ők szintén szigorú elbánásban fognak részesülni. (L. fr. 16.) 12. Az életfogytig tartó kényszermunkára itélt férfiak vagy nők a határozóit időig terjedő kényszermunkára ítéltektől elkülönítve fognak tartatni és ruházatuk által fognak megkülönböztetni. 13. A kényszermunkára ítéltek büntetésük tartama alatt vagyonukat gondozni s efölött élők közti ügyletek útján rendelkezni képtelenek. Ők a gondnok kinevezésére rendelt alakiságok szerint gondnokság alá helyeztetnek; nekik büntetésük ideje alatt vagyonuk része vagy jövedelme át nem adható. Az elitélt vagyona — a büntetés lejárta után — neki visszaadatik s a gondnok a vagyona gondozásáról neki számot adni köteles. A kényszermunkára ítélés a büntetés tartama alatt a polgári becsület Iefokozását vonja maga után. (L. fr. 29., 30., 3J-, porosz 11.) 14. Büntetís életfogytig vagy a, meghatározott ideig tartó szermunkára azok ellen, kik az ítélet hozatalakor életük hatvanadik évét betöltötték, ki nem mondható, hanem a kényszermunka helyett ugyanolyan tartamú fegyházzal fognak sújtatni. (L. fr. 70., 72.) J 2. §, A fegyház. (Raalusiunea) 15. A fegyházra ítélt az evégett, berendezett dolgozóháizba fog bezáratni. A fegyház rendszabályai szerinti munkálatokra fog alkalmaztatni. A munkájából keletkező haszon az állam és az elitélt közt fog megosztatni; az elítéltet illető résznek a fele a büntetés tartama alatt neki kiadatik, másik fele pedig avégett tétetik félre, hogy az elitélt számára tartaléktőkévé növekedjék és kiszabadulásakor az ecélra alkotandó rendtartás rendelkezésének megfelelően, neki kiadassék. A fegyházra ítéltek megbilincseltetnek. (L. fr. 21.) 16. A fegyházra ítéltekre a 13. szakasz rendelkezései lesznek alkalmazandók. A büntetés tartama alatt azonban az elitéltnek kiadható jövedelmeinek bíróilag meghatározandó kis része megélhetésének csakis segélyezése végett, ha magaviseletével ezt kiérdemli. 17. A fegyházak különös rendszere elvben a munka kényszerre lesz alapítva. 18. Külön fegyházak létesítéséig közigazgatási rendelet fogja azon helyeke) meghatározni, hol az ezen büntetésre ítéltek ideiglenesen elhelyezendők lesznek. 19. A fegyházra ítélt nők elkülönített házba záratnak. 3. §. A börtön. (Detentiunea.) 20. Az ezen büntetésre elitéltek közigazgatási szabályzatokban külön erre kijelölendő kolostorokban fognak elhelyeztetni. A fejedelem által szentesitett rendtartás szerinti időben és módon ugy a bennlevő valamint bármely más külső személyekkel szabadon érintkezhetnek. A börtönre ítéltek a rabruházatot viselni nem fogják és a saját költségükön az elzáratási rendszerrel összeférő bármely lakásbeli kényelmet és táplálkozást megszerezhetik. Ezek semminemű munkálkodásnak alája vetve nem lesznek. 21. A börtönre itélt nők a férfiaktól elkülönítve valamely kolostorban fognak elzáratní. 4. §. A polgári becsület leíokozása. (Degradatiunea civica.) 22. A polgári becsület lefokozása áll: 1. az elitélteknek mindennemű közszolgálattól és hivataltól való elmozdításából és kirekesztéséből; 2. a szavazói, választói jogosultság és a választhatóság és egyáltalán az összes polgári és politikai jogok, avagy cim viselhetése való jogosítvány elvesztéséből; 3. esküdtekül, szakértőkül kinevezhetésre, tanukul való alkalmazhatóságra, bíróság előtti tanuskodhatásra, az egyszerű jelentéstételeket kivéve, képtelenekké lesznek; 4. családi tanácsban való részvételre, gyámul, gyámtársul, gondnokul, bírósági ülnökül kinevezhetésre képtelenek, kivéve saját gyermekeik részére és akkor is a család akaratához képest; 5. fegyverhordozhatási, a román hadseregben szolgálhatási, iskolatartási, valamely tanintézetben tanárul, nevelőül, tanítóul, magántanitóul (repetitor), vagy felügyelőül való alkalmaztathatásra jogosultságukat elveszítik. (L. fr. 34.) 23. A polgári becsület lefokozásával, mint főbüntetéssel két évet meg nem haladó javitófogság is kiszabható. Az idegen vagy nemzetiségeveszitett román terheltnek fogság büntetését okvetlen ki kell szabni. 5. §. A fogság. (Inchisórea.) 24. A fogságra itélt javítóintézetbe fog záratni. Amennyire lehetséges, foglalkozásához mért és saját választása szerinti munkára alkalmaztatik. Minden egyes fogoly munkájának eredménye részint a fogház kiadásaira, részint pedig arra fog fordíttatni, hogy neki valamelyes könyebbülés szereztessék és részére kiszabadulásakor átadandó (a különleges szabályoknak megfelelően) tartaléktőke alakittassék. (L. f. 40.) 25. A javitófogság minden más szabadságbüntetéseknél szelídebb lesz, a rosz magaviseletüekkel szemben azonban súlyosbítható a fegyelmi szabályok értelmében, amelyek a bilincsbetevést is előírhatják, de csak öiztonsági vagy fegyelmi ok miatt.