Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 40. szám - Az Országos Ügyvédszövetség jelentősége - Az országos ügyvédjelölt- szövetség

382. oldal. Erdélyrészi JogjJ^ffijny. 40. szám. 6. Jövő évi tagsági dij megszabása. 7. A jövő év költségvetésének megállapítása. 8. Az egyesületi vagyonmérleg. 9. A jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. 10. Esetleges indítványok. A közgyűlés napja 1913. október 5-én (vasárnap). = Az ügyvédjelöltek temesvári országos kongresszusán a következő kérdések fognak megvitatásra kerülni: 1. Az országos szervezkedés kérdése. 2. Országos ügyvédjelölti segitőalap és ügyvédjelöltek betegpénztára. 3. Ügyvédjelöltek és a patronázs-ügy. 4. Ügyvédjelöltek országos otthona. 5. Az ügyvédjelölti kar társadalmi helyzetének emelése. 6. Az ügyvédi irodák munkaszünete. 7. Az 1912: VII. tc. illetve a 13100/1912. I. M. sz. rendeletnek megváltoztatása iránti mozgalom. = Az Országos fjgyvédszövetség vasárnap, október hó 5-én d. e. 11 órakor Temesváron az Országos Birói és Ügyészi Egyesülettel kapcsolatban tartja ez évi rendes közgyűlését. Előzőleg október hó 4-én, szombaton d. u. 6 órakor Temesvárott a kir. Ítélőtábla dísztermében (kormányszéki épület I. em. 1. a.) a Szövetség igazgató-tanácsa tart ülést; ugyanazon nap este 9 órakor a Koronaherceg-szálloda első emeleti termében ismerkedési vacsora lesz, mig vasárnap az ülés után d. u. 1/Í3 órakor díszebéd ugyancsak a Koronaherceg-szálló első emeleti termében. A kereskedelmi miniszter a Szövetség tagjainak a Temesvárra és vissza való utazásra kedvezményes vasúti jegyeket engedélyezett, amennyiben másodosztályú jegygyei első, harmadosztályú jegygyei második osztályon utazhatnak. A közgyűléssel kapcsolatban október 6-án és 7-én a Szövetség és a Birói és Ügyészi Egyesület tagjai az Aldunára is kirándulnak. Felvilágosítást minden ügyben dr. Láng Béla temesvári ügyvéd ad. = Temesvári jogásznapok tájék«ztatója. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület, az Országos Ügyvédszövetség, a Magyar Jogászegylet és az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete 1913. évi október hó 5-én, Temesvárott rendes közgyűlést tart. A rendezőség a vendégek tájékoztatására a következőket közli: Október 4-én : Délután fél 6 órakor az országos birói és ügyészi egyesület igazgatósága a kir. törvényszéki elnök fogadótermében (kormányszéki épület, II. emelet, 28. ajtó), az országos ügyvédszövetség igazgatósága pedig a kir. Ítélőtábla dísztermében (kormányszéki épület, I. emelet, I. ajtó) ülést tart. Este 9 órakor ismerkedési vacsora étlap szerint a Koronaherceg-szálloda I. emeleti termében. Október 5-én : Délelőtt 9 órakor a Koronaherceg-szálló I. emeleti nagytermében az egyesületek együttes ünnepi ülése. Ezt követőleg mindegyik egyület a később meghatározandó helyen és időben megtartja közgyűlését. Délután fél 3 órakor díszebéd a Koronaherceg-szálló I. emeleti termében. Október 6-án és 7-én: Kirándulás az Aldunára és Herkulesfürdőre. A kirándulás programmja: Október 6-án, reggel 5 órakor, a Szt. György-térről és a Koronaherceg-szálloda elől külön villamoskocsik viszik a kirándulókat a józsefvárosi pályaudvarra, ahol reggelit szolgálnak fel. (Reggeli: kávé, vagy tea, csokoládé, hozzá vaj vagy tojás.) Indulás Báziás felé 6 óra 04 perckor. Útközben sandvichek lesznek felszolgálva. Báziáson átszállás a hajóra. Ebéd a hajón (leves, hal, sült, saláta, tészta, gyümölcs, feketekávé.) Érkezés Orsóvára 3'10 órakor. Adakaléhn uzsonna (sör és török kolbász). Adakaléh megtekintése után utazás vasúton Herkulesfürdőre. Este Herkulesfürdőn ötfogásos vacsora a gyógyteremben. 7-én reggel: reggeli; utána Herkulesfürdő megtekintése, délben: lunche; 1"30 órakor indulás Temesvárra. Útközben uzsonna. A fent leirt kirándulás teljes költségei ital nélkül személyenkint a féláru jegy váltására jogosító igazolvány tulajdonosai részére negyven korona, a közgyűlési kedvezményes jegy váltására szóló igazolványtulajdonosoknak negyvenöt korona. A kiránduláson a családtagok is részt vehetnek. = Az ügyvédjelöltek átmeneti ideje. Az 1912. évi VII. törvénycikk ugy intézkedik, hogy az ügyvédi vizsgát letett ügyvédjelöltek az ügyvédi oklevél megszerzése után még két évig mint ügyvédhelyettesek tartoznak működni és csak e két évi ügyvédhelyettesi gyakorlat után nyithatnak irodát, illetve az ügyvédi kamarák csak akkor vehetik fel őket az ügyvédek lajstromába. Ez az intézkedés igen nagy elkeseredést váltott ki azokból az ügyvédjelöltekből, akik a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában már be voltak jegyezve mint jelöltek. Az elégedetlenség nyomán mozgalom indult meg, melyben az ország összes érdekelt ügyvédjelöltjei résztvettek. E mozgalomnak mindössze az volt az eredménye, hogy az eredetileg rövidebbre tervezett átmeneti időt ez év október hó 31-ig tolták ki. Vagyis azokra, akik ez időpontig megszerzik az ügyvédi oklevelet, még nem fog vonatkozni az a drákói intézkedés, amely két évi ügyvédhelyettesi gyakorlatra kötelezi az uj okleveles ügyvédeket. Ez az engedmény azonban csak aránylag kisszámú ügyvédjelölteken segített. A nagy többség, vagyis azok, akiknek október 31-ig nem lesz meg a háromévi ügyvédjelölti gyakorlatuk, tehát nem tehetnek még vizsgát, arra az álláspontra helyezkedik, hogy méltánytalan, sőt egyenesen igazságtalan eljárás az, ha őket további két évi gyakorlatra utasítják, mert ők még abban a tudatban léptek erre a pályára, hogy csak három évig kell jelöltösködniök és akkor •— az ügyvédi oklevél megszerzése után — haladéktalanul megkezdhetik önálló ügyvédi gyakorlatukat. Ez elégedetlen jelöltek számát erősen növelik azok a jelöltek is, akik mostanában — például júniusban — vizsgáztak és egy tárgycsoportból visszavetették őket, mely okból csak hat hónap múlva vizsgázhatnak. Tehát igen nagy számban vannak olyan ügyvédjelöltek, akik magukra nézve sérelmesnek tartjék az uj rendet s ezért korábban szerzett jogaikra hivatkozva, kérik az átmeneti időnek legalább 1914 április hó 30-ig való meghosszabbítását. E félévi meghosszabbítás novelláris utón volna végrehajtható. Az igazságügyminiszter még tavasszal kijelentette, hogy csak ugy tehet eleget e kérelemnek, amely már akkor is szóba került, ha a budapesti ügyvédi kamara is pártolja. A kamara azonban nem pártolta a kérelmet. Most azután megint elment a jelöltek deputációja a miniszterhez, aki azonban most is csak azt mondta, hogy e kérdésben a kamara véleményét tartja döntőnek és ha a kamara uj határozatot hoz, ezúttal az ügyvédjelöltek mellett a miniszter is támogatni fogja a kérelmüket. Erre az ügyvédjelöltek száz ügyvéd aláírásával ellátott beadványban rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a kamara elnökségétől és ügyük újratárgyalását. Az elnökség ugy határozott, hogy a kérvényt a szeptember 18 iki választmányiülés elé viszi és a választmány határozata lesz irányadó a továbbiakra nézve. Az ügyvédjelöltek kérelmével, hogy az ügyvédhelyettesi intézmény életbelépési ideje hat hóval kiterjesztessék, már foglalkozott is a budapesti ügyvédi kamara választmánya, amely ez alkalommal is az ügyvédjelöltek ellen foglalt állást. Élénk eszmecsere fejlődött ki a választmányi ülésen a kérdések olyan megoldásáról, amely az 1913. október végéig az ügyvédi vizsga letételére jogot szerzett jetöltek részére további egy évi időhaladékot akart engedélyezni. Többek hozzászólásai után a választmány egy szótöbbséggel a szervezeti novella megváltoztatása ellen foglalt állást. így tehát minden marad, a hogy volt, hacsak a temesvári kongressus, melyen az egész magyar jogászvilág részt vesz, valamely módon nem változtat a helyzeten. Mindenesetre kívánatos, hogy a kongresszus állásfoglalása olyan legyen, hogy megnyugtatólaz hasson a kedélyekre és a kérdést végtére nyugvó pontra juttassa, amire az egy szótöbbség alkalmasnak természetszerűleg nem mutatkozhatott. = A közigazgatás reformjához. Návay Lajos v. b. 1.1., a képviselőház volt elnöke, a „Jogállam" most megjelenő füzetében „Néhány szó a virilismusról" cimen nagy értékű fejtegetésben száll síkra a virilizmus fentartása mellett. Különös érdekességet ad a nyugaterópai államokkal való összehasonlításon kívül az értekezésnek az aktuális politikával való találkozása. Ma, midőn a közigazgatás államosításáról és a községek és városok beléletéről szóló legfontosabb reformjavaslat már készül a belügyminisztériumban: különös és fokozott érdeklődést fog kelteni a gyakorlati közigazgatás egyik legalaposabb ismerőjének nagy tudományos készültséggel megirt cikke.