Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 40. szám - Az Országos Ügyvédszövetség jelentősége - Az országos ügyvédjelölt- szövetség

380. oldal. térdelj részi Jogi Kfiaio.ij40. szám, nagyobb tagokkal biró osztályokhoz, hogy tevékenységre jelenlétével is serkentse. A temesvári közgyűlésen pedig az egyesület igazgatósága lépjen érintkezésbe a vidéki osztályok kiküldöttjeivel és igyekezzék őket megnyerni, hogy hazatérve az egyesület céljának elérése céljából az osztályokba uj életet öntsenek. A birói kar — ha saját érdekeiért sem képes hevülni — valóban megérdemli azt a siralmas állapotút, amelyben ma van. Értse meg a birói kar, hogy csak az összetartásban van erő. Az „Egyesület" igazgatósága ideális gondolkozású emberekbő! áll, tehát kövessük! Erős, öntudatos akarattal, kitartással, összetartással óriási eredményeket lehet elérni, az alkotással járó öröm és megelégedés pedig bizonyára megéri a reáforditott munkát. —nll. Hz Országos íigyi/édszöitifség jelentősége. Irla: dr. Petrán Tibor ügyvéd, az Oüsz. kolozsvári osztálytitkára. Az egyes társadalmi osztályok eredményes osztályküzdelmei nyomán a kari túlzsúfoltság nyomasztó hatása alatt támadt az ügyvédi karban az a gondolat, hogy e foglalkozási körben is egyesíteni kell a szétszórtan küzdő erőket s az ügyvédség fölötte hátrányosan megváltozott gazdasági és erkölcsi helyzetének megjavításéra meg kell teremteni az ügyvédek társadalmi szervezetét. Az Országos Ügyvédszövetséget tehát a magyar ügyvédi kar súlyos helyzete hívta életre s igy hivatása is az, hogy az egyesület erejével megsokszorozza az egyéni küzdés értékét, megjavítsa általánosságban s az egyénekben az erkölcsi tekintélyben s anyagi existenciájának biztosságában súlyosan alászállott magyar ügyvédi kart. Ez a legsajátosabb ügyvédi érdeket szolgáló társadalmi tömörülés is szemben találta magával minden ügyvédi közérdekű kérdésnek hagyományos kerékkötőjét, a megdöbbentő közönyösséget. Aki ismeri a magyar ügyvédi karnak ezt a kóros betegségét, az csodálattal s nem kis meglepetéssel vehetett tudomást arról, hogy a szövetség megalakulása után nemsokára a magyar ügyvédeknek mintegy 60%-át tagjai sorába egyesíthette. Ez a tény már önmagában véve is a szövetségi eszme és az ügyvédi közöny harcában az előbbinek feltétlen győzelmét jelentette s biztató perspektívát tárt a szövetség jövő működése elé. Aki pedig objektív bírálat alá veszi a szövetség eddigi, bár alig két éves működését, annak lehetetlen elzárkóznia a megállapítás elől, hogy ez az alakulás a változó viszonyok kényszerítő hálása alatt minden ügyvédi érdek hivatott védőjeként kelt életre s a körülményekhez képest eddigi tevékenysége már is szép eredményeket mutat föl s hogy végül minden jogos reménységünk meg lehet arra, hogy a szövetség működése nyomán egy gazdaságilag s erkölcsileg megerősödött ügyvédi kar méltóan fogja betölthetni a magyar igazságszolgáltatásban nem kicsinyelhető fontosságú, nemes hivatását. Az objektív bírálatnak azonban a szövetség egész tevékenységére kell kiterjeszkednie. Azt kell néznie, hogy a szövetségnek általános működése nyomába minő effektív eredmények léptek. Ilyen nézőpontból a szövetség javára kell írnunk mindenekelőtt azt, hogy az általános ügyvédgazdasági viszonyok részleges megjavításaként a szövetség indította azt az országos akciót, amelynek eredménye, hogy az ország összes bíróságai a költségtételeket jelentősen emelték, ugy, hogy a birói költségmegállapitások — eltekintve a felsőbíróságok még mindig eléggé szűkmarkú megállapításaitól — az általános drágulási aránnyal eléggé kongruálnak. Hasonlóan a szövetség érdeme az, hogy igyekszik az ügyvédeknek uj munkaterületeket megnyitni, nemkülönben a jogtalanul elvett területeket visszaszerezni. Ezirányu tevékenysége homlokterében áll az az akció, amelyet a jegyzői magánmunkálatok eltiltása érdekében indított. Az ügyvédség általánosan megfogyatkozott erkölcsi súlyára vezethető csak vissza az, hogy ez az akció még eredményt nem mutathatott föl s hogy a szövetség minden országos arányú agitációja s minden kézenfekvő indok ellenére is a legnagyobb mértékben kétes, hogy ezt az usurpált területet vissza tudjuk-e szerezni. A községi jegyzői kar a mindenkori kormányoknak olyan fontos szolgálatokat teljesít, hogy e jelentős jövedelmi forrás elvonásáról a kormány politikai okokból ezidőszerint még hallani sem akar, sőt a legújabb kormánynyilntkozatok a jegyzők államosításával kapcsolatban a magánmunkálati jogkör ujabb törvényes elismeréséről szólanak. A döntés még nem történt meg, a szövetség számtalan memoranduma fekszik e tárgyban a kormány asztalán s egyelőre csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy a javaslattal szemben az a 150 s egynehány ügyvédképviselő minő álláspontot fog elfoglalni. Az ügyvéd gazdasági érdekeket érvényesítette a szövetség minden igazságszolgáltatási vonatkozású törvény alkotásnál. E mellett pedig az igazságszolgáltatási általános és helyi sérelmek orvoslásánál a szövetség mindig kivette a munkából az őt megillető suyosabb részt. A zugirászat üldözése, a csődtömeg és ügygondnoki kirendelések arányos rendezése, a telekkönyvi okiratok ügyvédi s közjegyzői kényszere s igen sok, az ügyvédek anyagi érdekeit érintő kérdésben országos akciót indított a szövetség. Jövő tevékenységi programmjában a legfontosabb az uj ügyvédi rendtartásnak megfelelő alapon való mielőbbi törvénybeiktatás. E részben felette kívánatos volna az elvi alap tekintetében plebiscitum keresztülvitele. Véleményünk szerint ugyanis a magyar ügyvédi kar többsége ez idő szerint a kar túlzsúfoltságából származó gazdasági és erkölcsi válság megszüntetését csupán a numerus clausus alapján hiszi keresztülvihetőnek. Németországban az ügyvédi kar aránylag sokkal kevésbbé zsúfolt, mint nálunk s ott az ez évben tartott ügyvédgyülés előtt az ügyvédek nagy többsége nyilatkozott a numerus clausus mellett. Mennyivel indokoltabb ez nálunk, ahol már nemsokára 9000 ügyvéd a megélhetés súlyos gondjaival küzd, ahol a munkaalkalom sokkal kevesebb s ahol már a köztudat az ügy védi tekintélyt majdnem az értéktelenségig alászállitotta. Csupán nagy vonásokban vázoltuk e sorokban az ügyvédszövetség hivatását és fontosságát. Mingen önérzetes ügyvédnek át kell éreznie, hogy a szövetség magunkért, a magunk boldogulásáért van. Magunkért dolgozunk tehát, ha a szövetséget jobb jövőnket szolgáló nehéz munkájában minden erőnkkel, teljes lelkesedéssel támogatjuk. fiz országos Ogyvédjeiölt-szouefség. i. Az országos ügyvédjelölt-szövetség 1 év óta áll fenn és a/, ügyvédjelölteknek első gazdasági alapon álló szervezete. Egyrészt az ügyvédi pályán végbemenő kapitálizáció folyamata, mely a tökével biró ügyvédek részére kiváltságos helyzetei teremtett, másrészt az 1912. XVII. tc. azt idézte elő, hogy ma az ügyvédjelöltség önálló kereseti ággá vált. Szükséges volt tehát egy oly szervezet létesítése, melynek főcélja az ügyvédek gazdasági helyzetének a javítása. Hosszas agitáció után már a mult évben sikerült a szövetségnek annyit elérni, hogy az ügyvédjelölti fizetés minimumát Budapesten az ügyvédek elfogadták s ma már a 150 korona fizetési minimumon alul jelölt nem vállalhat irodát, ügyvéd nem alkalmazhat jelöltet. A szövetség állásközvetítése egyíormán szolgálja az ügyvédek és a jelöltek érdekeit. Kimerítő információt szerez be minden jelöltről és minden ügyvédi irodáról s igyekszik mindenkit a neki megfelelő helyre juttatni. Az ügyvédjelöltek gazdasági helyzetét ezenfelül más módon is igyekszik javítani. Jelenleg ugyanis a betegsegélyesés kérdésével foglalkozik a szövetség s a cél az, hogy az ügyvédjelöltek betegség esetére ne csak ingyenes gyógykezelést, hanem anyagi támogatást is kapjanak. De azért a szövetség a tudományos továbbképzésre is kiváló súlyt helyez. Ezt a célt tudományos előadások, vitaestélyek, szemináriumok utján akarja elérni. A szövetség az elmúlt évben is számos tudományos előadást rendezett, melyek közül nevezetesebbek voltak: dr. Magyary Géza előadása az uj polgári perrendtartásról s Vámbéry Rusztán előadása a fiatalkotuak büntető eljárásáról. Októberben megkezdődő előadássorozatban előadásokat fognak tartani: Szászy-Schwarcz Gusztáv, dr. Szlaoit Károly, Schuszter Rudolf és Barna Ignác. A szemináriumban pedig az ujabb törvények (uj polg. p.erts., fiiatalkoruak bűnvádi eljárása, polgári tkv tervezete) lesznek ismertetve. Az országos ügyvédjelölt-szövetség tagjainak száma 500-on felül van. II. Az „Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete". A kis Temesvári ügyvédjelöltek egyesületét az Ü. 0. Egyesülete kérte föl a konresszus rendezésére. Abból az alkalomból ugyanis, hogy Temesvárod országos jogász kongresszus lesz, az ügyvédjelöltek is alkalmasnak találták az időt arra, hogy nagy közgyűlésen tárgyalják meg országos érdekű ügyeiket. Első kísérlet ez, hogy vidéken jelöltek országos közgyűlésre gyűlnek össze — első alkalom, hogy az országos szervezkedés