Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 27. szám - Bünsegély és társtettesség. Folytatás

GESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 27. számához. Kolozsvár, 1913. július 6. jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. BovatvezetŐ: Dr. Költő Gábor. kir. törvsz. biró. Vétel. Fedezeti vételnek szabály szerint i» teljesítési, illetően rendeltetési heljen és pedig az eredeti vétel kikö:ésének megfelelően kell isgyan köttetnie, mind e körülmények indokolhatják a más fefljen való kötést is és a vevő csak azt köteles igazolni, hogy a választásnál a rendes kereskedő gondosságával járt el. 96. 1913. G. 55/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt : A kir. ítélőtábla az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Alperes első sorban azt panaszolja felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes vevő még meg sem kiséreite annak bizonyítását, hogy K.-n fedezeti vételt eszközölt volna és pedig mm.-kénti 8 korona ár mellett. Ennek hiányában pedig a fedezeti vételár és a szerződési ár közötti különbözet összege az alperes terhére megállapítható nem volt. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési tárgyalásról D. 2. alszám alatt felvett jegyzőkönyv szerint a felek nem vitásnak jeleztek azt a tényt, hogy a szóban forgó vételi ügylet a felek között létrejött és hogy a felperes a vétel tárgyát helyettesítő káposztát mm.-ként 8 korona egységárban szerezte meg. A felebbezési bíróság ítéletében pedig mint nem vitás tény van megállapítva, hogy a felperes 600 mm. téli káposzta szállítására vonatkozóan az alperessel akként szerződött, hogy az alperes köteles volt ezt a káposzta mennyiséget 5 korona 75 fillér egységárban 1911. október 20-tól 1911. november ó ig a l.-i állomáshoz leszállítva a felperesnek átadni. Az alperes ennek a szerződési kötelezettségnek nem tett eleget és ennek folytán a felperes a szükségelt káposzta menynyiséget 8 korona egységárban szerezte be K. S. k.-i terménykereskedőtől és igy a nem teljesítés folytán felmerült különbözet 1350 koronát tesz ki. Ily körülmények között tehát alaptalan a panasz azért, mert bár az elsőbiróság előtti eljárásban az alperes tagadta a fedezeti vételnek megtörténtét, de a felebbezési bíróság előtti eljárásban felvett szóban forgó jegyzőkönyv tartalma azt mutatja, hogy az alperes ezt utóbb már nem tette vitássá s a felebbezési eljárásban felmerült egyéb adatok sem cáfolják meg a fedezeti vételnek fenti módon való megtörténtét. Alperes további panasza az, hogy a felperes nem igazolta, hogy a teljesítés helyén vagy annak közelében a fedezeti vételt nem eszközölhette az eredeti vétel kikötésének megfelelően és igy a kereskedelmi gondosság hiányában alperes anyagi jogszabálysértést lát fennforogni, annál is inkább, mert felperes több kereskedővel állott üzleti összeköttetésben, kiktől állandóan vásárolt káposztát. Ilyenekül meg is nevezte \Y. A. p.-i céget, valamint R. I. b.-i kereskedőt, mindezek dacára ezektől még ajánlatot sem kért be a felperes. Egyúttal becsatolt alperes egy fuvarlevelet, melylyel azt kívánta bizonyítani, hogy a teljesítési határidő után még egy héttel is, vagyis 1911. november 13-án 5 korona 72 fillérért volt megszerezhető a káposzta mm.-ként. A kereskedelmi gondosság hiányára alapított panasz alaptalan azért, mert a fedezeti tételnek szabály szerint a teljesítési, illetően rendeltetési helyen és pedig az eredeti vétel kikötésének megfelelően kell ugyan köttetnie, mind e körülmények indokolhatják a más helyen való kötést is és a vevő csak azt köteles igazolni, hogy a választásnál a rendes kereskedő gondosságával járt el. Ha az árut más helyen drágábban vette, köteles igazolni, hogy hasonló árut az eredeti helyen vagy annak közelében, a kikötött mennyiségben és a szerződési feltételek mellett beszerezni nem lehetett. A felebbezési bíróság e részben azt állapította meg, hogy: 1. a káposzta mm.-jának egységára 1911. nov. havában 6, 7, 8, sőt 9 korona körül váltakozott; 2. Hunyadmegyében egyes termelőktől egy vaggonnál több nem volt beszerezhető s különböző termelőktől is legfeljebb 5—6 vaggon lett volna beszerezhető; 3. a felperes több terménykereskedőt szólított fel ajánlattételre s c tekintetben utalt a felebbezési bíróság G. a.-i cégnek az iratoknál fekvő sürgönyére, mely szerint ez káposztát „franco L." vaggononként 850 koronáért ajánlkozott szállítani; 4. a felperes nem az egész különbözetet kitevő 1350 koronát, hanem csak 1000 koronát követelvén, igy a fedezeti vétel tárgyát képező káposzta mm.-ként, fuvardíjjal együtt, valóban csak 7 korona 42 fillért tesz ki, mely egységár mellett H.-megye piacain, a fuvardíjjal együtt, jutányosabban és nagyobb mennyiségben be sem szerezhette, illetően a több termelőtől való beszerzés tetemes időveszteséggel és csak aránytalan költséggel lett volna eszközölhető. A káposztának az 1. pontban irt egységárára vonatkozóan nincsen ugyan kiemelve, hogy ez az egységár mely piacokon jelentkezett abban az időben, de azok a tanuk, akiknek vallomása alapján a felebbezési bíróság az egységarat megállapította, a h.-megyei (hová L. is tartozik), piaci árakról tesznek tanúságot és ez a körülmény összhangzásban áll a 4. pontban foglalt azzal a megállapítással, hogy H.-megye piacain nem volt jutányosabban a fenti vételárnál beszerezhető a káposztaáru. Ezek a megállapított tények pedig a S. E. 197. § a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadók, miután a felülvizsgálati kérelemben a fentiek szerint felhozott, alsóbiróságok előtt nem érvényesített tények és bizonyítékok a felülvizsgálati eljárásban figyelembe nem vehetők. A megállapított és irányadó tényekből folyóan helyes annak megállapítása, hogy a felperes a fedezeti vétel körül a rendes kereskedői gondossággal járt el. (K. T. 271. §.) 1913. évi április hó 14. Az oplkv. 1013, g-ához. Az oplkv. 1013. §-a értelmében olyan szolgálatokért, a melyeket a kir. közjegyző magánszemélytől nyert megbízás alapján és körében teljesíteni tartozik, harmadik személyekkel szemben a maga javára díjazást ki nem köthet. 97. 1913. G. 38/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság végzel t : A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldja, a felebbezési bíróságot további törvényszerű eljárásra, a jelen végzés indokaiban megjelölt körülményekre vonatkozóan is szabatos tényállás megállapítására s arra utasítja, hogy — a kifejlendőkhez képest — hozzon, a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek viselésére is kiterjedő, megfelelő uj határozatot. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét felperesek támadták meg felülvizsgálati kérelemmel, melyet a S. E. 185. §. a) pontjára