Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 25. szám - Bünsegély és társtettesség. Folytatás

JOGESETEK TARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ITTLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 25. számához. Kolozsvár, 1913. június 22. Jogesetek kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Költő Gábor, kir. törvsz. biró. Az Optk. ölt). §-ához. V fél a szerződés felbontását és az előbbi állapot helyreállítását az optkv. 919. §-ánnk rendelkezése mellett is követelheti, ha a szerződés teljesítése a kötelezett fél vétkessége foljtán vált lehetetlenné. 88 1912. G. 266/4. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság véglett: A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a felebbezési biróság Íteletét feloldja s a felebbezési bíróságot az alperes külön iratában ajánlott bizonyítás felvételére s uj határozat hozatalára utasítja. • Indokok: A fél a szerződés felbontását és az előbbi állapot helyreállítását az optkv. 919. §-ának rendelkezése mellett is követelheti, ha a szerződés teljesítése a kötelezett fél vétkessége folytán vált lehetetlenné. A tényállás szerint alperesek a szerződés alapján kötelesek voltak felperest, mint anyjukat megbecsülni, őt élte fogytáig tisztességes ruházattal és élelemmel ellátni s vele egy háztartásban élni. Tényállást képez továbbá, hogy II. rendű alperes felperessel nem él egy háztartásban. Erre vonatkozólag azonban II. r. alperes azt adta elő, hogy az együttélést a felperes és ennek első házasságából született fia tűrhetetlen viselkedésével tette lehetetlenné s ennek bizonyítására késznek nyilatkozott. A fentebb hivatkozott jogszabályra való tekintettel ügydöntő tehát az a körülmény, hogy II. r. alperes különélését, aminek folytán a szerződésnek részéről kellő módon való teljesítése lehetetlenné vált, mi okozta? vétkes-e ebben alperes, vagy nem? Alperes által ajánlott bizonyítás tehát ügydöntő körülményre vonatkozik s miután az a körülmény, hogy alperes tanúit a tárgyalásra nem jelentette be, hanem azok bejelentésére 15 napi haladékot kért, az ajánlott bizonyíték mellőzésére törvényszerű okot nem képez, azt pedig, hogy nem jelölte volna meg a II. r. alperes a bizonyítandó tényeket, a különirat tartalma megcáfolja, a felebbezési biróság ez a megállapítása tehát iratellenes s nem volt mellőzhető ez a bizonyítás abból az okból sem, mert a per elhúzására irányulónak mutatkozik, mivel a S. E. 32. §-a értelmében a biróság ezen az alapon csak a fél által utólagosan ajánlott bizonyítékok felvételét csak az ellenfél indítványára mellőzheti; arra vonatkozólag pedig, hogy uj indítvány tétetett volna, sem a jegyzőkönyv, sem az Ítélet adatot nem tártalmaz, ki van zárva ezáltal, hogy a fél által már az első tárgyaláson felhozott bizonyítékok az ellenfélnek erre vonatkozó indítványa nélkül is figyelmen kivül hagyassanak. Minthogy a felebbezési biróság tehát az ügy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabály helytelen alkalmazásával állapította meg azt a tényállást, hogy II. r. alperesnek az a védekezése, hogy az együttlakást felperes és fia tette lehetetlenné, bizonyítást nem nyert s ennélfogva ily szabálytalan tényállás alapján az ügy az eldöntésre nem alkalmas, a felülvizsgálati kérelemnek a S. E. 185. §. a) pontja alapján helyet adni, a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 201. §-a alapján feloldani s további eljárást és uj határozat hozatalát elrendelni kellett. 1913. évi április hó 30. Az Optk. 1281. §-álioz. I. Az Optkv. 1381. §-a értelmében életjáradéki szerződés csak akkor jön létre, ha a vagyon átvevője évi készpénzbeli teljesítésre kötelezi magát és nem akkor is, ha az ellenszolgáltatás természetbeni eltartásból áll. II. Jogszabály ugyan, hogy abban az esetben, ha jogügyletről okirat állíttatott ki, az azzal egyidejűen, vagy azt megelőzőleg történt és az okirat tartalmával ellenkező szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, azonban egyik szerződő fél sincs elzárva attól, hogy bizonyíthassa azt, mikép az okiratban használt egyes kifejezéseknek mi volt a felek között való megállapodásszerű értelme. 89. 1913. G. 48/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság végzett: A kir. ítélőtábla a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldja s a felebbezési bíróságot arra utasítja, hogy az ujabban tartandó szóbeli tárgyalás és netán szükségesnek mutatkozó bizonyító eljárás foganatba vétele után a végzésben kifejtettekre is figyelemmel a tényállás szabályszerű megállapítása mellett határozzon újból. Indokok: Nem vitás, hogy a keresethez A 7. alatt csatolt szerződés jött létre a peres felek és a felperesnek neje között. Eszerint a felperes tulajdonjoggal átruházta az alperes javára a szerződésben megjelölt belsőséget, mely szolgáltatással szemben az alperes az ingatlanra bekebelezett záloggal biztosított adósságot (417 korona 20 fill.) magára vállalta s azt a hiielezőkkel létesített megállapodás szerint kötelezte magát törleszteni. Ezenkívül kötelezte magát az alperes arra is, hogy a felperest és nejét az életük tartamáig megfelelő tartással, fűtéssel, iuházattal, élelemmel, lakással ellátja, elhalálozásuk alkalmával tisztességesen eltemetteti. A tartás, miután közös háztartásban élnek, ebben szolgáltatandó ki. A kikötmények nem teljesítése esetére a szerződés megszüntetését kérheti az átruházó. Amennyiben azonban az átruházó s neje tűrhetetlen viselkedése miatt nem lehetne teljesíteni a szerződést, a megállapodás szerint a nem teljesítés a szerződést nem hatálytalanítaná. Az Optkv. 1284. §-a értelmében életjáradéki szerződés csak akkor jön létre, ha a vagyon átvevője évi készpénzbeli teljesítésre kötelezi magát és nem akkor is, ha az ellenszolgáltatás természetbeni eltartásból áll. A szóban forgó megállapodás tehát ellátási szerződést foglal magába. Az a kérdés léhát elsősorban, hogy a felperesek oly magatartást tanusitottak-e, mely a békés, családias viszonyt megbontotta-e, mint amire az alperes a vonatkozó büntető perbeli iratokra való utalással hivatkozott is különiratában. További kérdés az, hogy dacára ennek, a felperes és neje valóban eltávoztak-e a közös lakásból, ha igen, mikor, mely okból és ha az alperes őket visszahívta, mielőtt még A.-ra távozott, ennek a felhívásnak miért nem tett eleget ? Ezek a körülmények azért döntők, mert ha az alperes bizonyítja, hogy a felperes és neje vele szemben tűrhetetlen magatartást tanúsítottak s a felperes, valamint neje ebből az okból távoztak el tőle s nem azért, mert utóbb az alperes adott volna arra okot, a tartás nem teljesítése miatt a felperes nem kívánhatja a szerződés megszüntetését, hanem csak a tartás pénzbeli egyenértékét.