Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 24. szám - A magyar polgári törvénykönyv

24. szám. Erdélyrészi Jo«ri Közlöny 239. oldal Igen érdekes eset a judikatura szempontjából a következő :20 Vádlott házastársak és sértett között civakodás támadt, mely csakhamar tettlegességbe ment át és pedig ugy, hogy mig elsőrendű vádlott sértettet fojtogatta, az alatt másodrendű vádlott sértettnek kis ujját leharapta, mi husz napi tartamot meRhaladó súlyos testisértést eredményezett. Az elsőrendű vádlott fojtogatása pedig csak könnyű bőrlehorzsolásból álló sérülést okozott. Az első bíróság a fojtogató férj ellen is tettességet állapított meg, mert a) a bűntény végrehajtásánál ő is közreműködött, b) mert az ö ténykedése nélkül másodrendű vádlottnak nem állott volna módjában súlyos testisértést okozni, c) mindkét vádlott szándéka súlyos testisértésre irányult. A kir. ítélőtábla ellenben bünsegélyt állapított meg, mert „ezen testisért előidézésében közvetlenül közre nem működött, hanem azt csak elősegítette és könnyítette." A Curia pedig azért, mert vádlott előre nem láthatta, hogy neje sértett félnek az ujját lefogja-e harapni. Amint látható a Curia ez Ítéletnél megint elhagyja az objektív alapot s a szándékot helyezi előtérbe, de ezt is félszegen, mert az előrelátás a szubjektív felfogás szerint sem lehet elválasztó vonal.21 Ugyancsak a szubjektivisinusnak hódol a Curia következő ítéletében : „.... ugyanazért Sass István harmad- és Pinczés Albert negyedrendű vádlottra nézve mindkét alsóbbfoku bírósági itélet megváltoztatik és ugyanők vádlott társaikkal a Btk. 70. § a értelmében mint tettestársak mondhatnak ki bűnösnek, tekintve, hogy vádlottak előzetes összebeszélés folytán követték el a vádbeli cselekményt, ennélfogva annak következményéért mindnyájan felelősek, az egyénenként kifejtett tevékenység pedig csak a beszámításra bir befolyással.22 Személyes szabadság megsértésénél segéd, ki szánjával a helyszínén megjelenik, hogy társai a leányt elrabolják.23 Segély jelenlét által.24 Joggyakorlatunk az örtállást általában segélynek minősiti. Ezzel szemben Vargha a következőkre hivatkozik: „Tény, hogy joggyakorlatunk az örtállást bünsegélyezésnek tekinti, ezen szabály azonban csak azon bűntettekre áll, melyeknél ezen tevékenység az elkövetési cselekedet keretén kívül esik. így van pld. a lopásnál; de ezen szabály személyes szabadság megsértésénél nem alkalmazható." Lopás esetén gyakorlatunk az örtállást állandóan segélynek minősiti.25 Segéd, ki a sértettet szóval tartja, hogy a társa lophasson.20 Joggyakorlatunk szerint a lopás a birtokba helyezéssel, vagyis másnak birtokából való elvétellel fejeztetik bc. Segéd tehát, aki a társa által elvett, illetőleg kiadogatott dolgot attól átvette, ki a társa által a kerítésig felemelt zsák búzát a kerítésen átvette, ki a lopott dolog elvitelében közreműködött stb.27 ki testével a tolvajt eltakarja.28 Rablásnál segéd, ki őrt állott,29 ki a társaival elhatározott s az ö jelenlétében véghezvitt rablásból osztalékot kapott,30 ki örtL_áIl-Ot.t s az elrabolt tárgyaknak a megölt lakásáról való elvitelében segédkezett.31 Ez utóbbi esetben tekintettel a tényálladéki cselekményben való részvételre: társtettesség megállapításának lett volna a helye. Zsebtolvajlás esetén azok, kik előzetes egyetértés mellett a sértettet körülfogják és lökdösik; segédek.32 Zsarolásnál segéd, ki résztvesz az elvitelben,33 ki buzdít, igy vádlott megfogva sértett kezét, a feleségéhez e felszólítást intézve: „vedd el a büdöstől" attól elvett 5 frt.-ot.34 Wlassics szerint társtettesség lett volna megállapítandó, mert a fenyegetésben résztvett a női is. az pedig a zsarolásnál tényálladékcselekmény.3' Magánokirathamisitásnál segéd, ki a hamis aláírást teszi, de az okiratot nem használja.30 Wlassics indolása szerint azért, mert az okirathamisitásnál két önálló cselekmény, t. i. egy előkészítő és egy elkövető van a tényálladék-cselekménybe összefoglalva. Már pedig az, aki az elkövető cselekménynek egy részét' n em hajtja végre, társtettes nem lehet.37 Segéd továbbá, aki a 20 B. I. T. XX. 369. 21 L. Wlassics mélyen szántó megjegyzéseit könyvének 577—580. l.-ain. 22 B. J. T. XX. 576. 23 B. J. T. IV. 170. 24 B. J. T. XVII. 182. 2í B. J. T. XIII. 127; XIX. 60; XYXVIII. 237. 2" B. J. T. LII. 48. 27 B. J. T. XVII. 167. IV. 139; III. 341. stb. IV. 263. Ellenkezően: B. I. T. 44. XXXIII. 268. 28 B. J. T. XXII. 14. 23 B. J. T. XX. 366; XLV. 42. w B. 1. T. VII. 23. üi B. J. T. IV. 38. 32 B. 1. T. XLV. 328. ss B. J. T. VIII. 335. 34 B. J. T. VII. 200. K Hasonlóan B. J. T. VIII. a" B. J. T. IX. 216; XLIX. 218. 3' Wlassics i. m. 604. hamis okiratot mint tanú aláírja,38 ki a hamis váltót forgatói aláírással látta el, hogy értékesíthető legyen.30 Magzatelhajtásnál és az erőszakos nemi közösülésnii láttuk már a judikatura ingadozását. E helyen még azt a következő Ítéletet emiitjük meg. Magzatelhajtásnál segéd, ki a titkos szer készítésére útmutatást ad,40 ki azt szolgáltatja,41 ki a leányt a kuruzslónöhöz viszi és annak pénzt igér. Balogh Jenő ez utóbbi esetben másodrendű vádlottat felbujtónak minősiti: „mert ő Ígérte a 40 frt jutalmat a kuruzslónönek s ezáltal birta azt reá a bűncselekmény elkövetésére. Ez ígéret nélkül a bűncselekmény nem is jött volna létre, mert a kuruzslónő bizonyosan nem lett volna hajlandó a magzatelhajtás eszközlésére, ha részére vagyoni előny kilátásba nem helyeztetik."42 Erőszakos nemi közösülésnél segéd, ki a leányt kihívja,43 ki a leányt lefogva tartja, mig társa közösült.44 Indokolatlan szubjektív alapon áll a következő eset curiai értékelése. D. V. sértett, ki szüleivel a padláson kukoricát morzsolt, anyja parancsára este 9 órakor lefekvés végett ment le. L. I., ki szintén a padláson volt, utána ment és D. V.-t, V. J. segítségével a ház mögé húzta s ott a földre teritették. L. J. pedig eröszakot próbált elkövetni, mikor abban a leány anyjának megjelenésével meggátoltatott. A kir. törvényszék V. J. ténykedésében segélyt, a kir. ítélőtábla pedig társtettességet látott. A Curia a törvényszék álláspontját fogadta el a következő szubjektív indokolással: „. . . valamely bűncselekmény tettese csak az lehet, ki azt maga elköveti vagy elkövetni akarja, mig az, ki ténykedésével csak azt akarja elősegíteni, hogy a bűncselekményt más elkövethesse, anélkül, hogy eredményében részesülni kívánna, még az esetben is csak segéd marad, ha elkövetési cselekményt hajt végre." 4r> (Folytatjuk.) X A magyar polgári íöruényhönyv. A magyar polgári törvénykönyv tervezetének második szövegét, amelyet az igazságügyminiszteriumban szervezett állandó bizottság készített, a m. kir. igazságügyminiszter avégből, hogy a tervezett bírálata a legtágabb körben lehetővé váljék, sajtó utján közzététette. A tervezet Grill Károly könyvkiadóvállalata kiadásában jelent meg ; bolti ára 5 korona. Az igazságügyminiszter nagy súlyt helyez arra, hogy a tervezet bírálati méltatásában tudásukkal és tapasztalataikkal a birói és az ügyészi kar tagjai is minél tevékenyebb részt vegyenek és a tervezetre észrevételeiket akár a szaksajtó utján, akár az igazságügyminiszterhez intézett felterjesztésekben mielőbb megtegyék. Számit arra, hogy a kar tagjai a nagy nemzeti mii további előkészítésében reájuk váró ennek a feladatnak teljesítését hazafias készséggel magukra vállalják. Ez okból az igazságügyminiszter a tervezetet bírálat végett az egyes ügyvédi kamaráknak is megküldötte, azzal a felhívással, hogy a kamarák bírálati észrevételeiket f. évi szeptember hó 15-ig hozzá felterjesszék. A kolozsvári ügyvédi kamara e felhívás következtében tagjaihoz az alábbi felhívást bocsátotta ki: 1120—1913. ü. 1. Az igazságügyminiszter ur ő nagyméltósága T. 340/7. sz. rendeletével felhívta kamaránkat, hogy a magyar polgári törvénykönyv tervezetének most közzétett második szövegére vonatkozó véleményét és észrevételeit mielőbb terjessze fel. A tárgy fontossága s kamaránknak erKölcsi tekintélye megköveteli azt, hogy kamaránk alapos tanulmány alapján e tervezetre részletes véleményes jelentést terjesszen elő, ami azonban csak akkor lehetséges, ha kamaránk tagjai minél nagyobb számban teszik tanulmánytárgyává a tervezetet s illetve — annak nagy terjedelmét tekintve — egyes kisebb részeit. Epen ezért felkérjük kamaránk tagjait, hogy a tervezetnek alább részletezett fejezeteiből válasszák ki azt, amelyet tanulmányozni s amelyre vonatkozólag véleményes jelentést óhajtanak előterjeszteni s kamaránk titkári hivatalát erről az elhatározásról f. hó 15-ig tájékoztassák. 38 B. J. T. V. 368. 39 B. I. T. X 10. 40 B. J. T. XV. 245. 41 B. J. T. XV. 316. 42 B. 1. T. XIII. 26. 43 B. J. T. XXXI. 320. 44 B. J. T. XIII. 42; XX. 354; XXXV. 23. stb. 4Í;B. J. T. XXXV. 7.