Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 20. szám - Fiatalkoruak felügyelő hatósága

20. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 201. olda! részben is, mégsem lehet eme értéke-itésben a motívumot kizárólagos szerephez juttatni és a bünsegély és társtettesség válaszfalát kizárólag erre építeni. A szubjektív elmélet másik iránya tehát, mint már említettük, a bünsegélyi és társtettcsség megkülönböztetését a részesek uolusán építi fel. Ez irók torában legelőbb is Bemer neve említendő, ki: Die Lehre von der Teilnahme am Verbrechen cimü munkájában a formális szándékot helyezi előtérbe, mig a cselekmény motívumát közömbösnek tünteti fel. „Mit akar a bünszerzö ?* — kérdezi Berner. A feltett kérdésre következőkép válaszol: „Annak a tettet, mint sajátját kell megvalósítani akarnia." Szíját szándékában az legyen, miért ő működik. Annak, hogy az ö célja milyen teimészetü, hogy vájjon valamit magáért, vagy másért célzott, hogy vájjon a büntetendő cselekménnyel boszuvágyát akarta-e csillapítani, barátjainak akart-e kedveskedni, egy szegényt akart-e támogatni, vagy családját akarta-e boldoggá tenni, mindennek a bünszerzőség alaki fogalmára nincs kihatása.2" Arra a kérdésre pedig, hogy mit akar a bűnsegéd, Berner válasza a következő: „Az idegen szándék kivitelét akarja előmozdítani. Az eredményhez akar közreműködni, de anélkül, hogy a büntetendő cselekményt a maga dolgává tenné. „Er eignet sieh die fremde Absicht auf keine Weise an."27 Azután ennek alapján Berner a büntetendő cselekmények két csoportját különbözteti meg, aszerint, amint a bűntettes szándék a főeselekmény elkövetésével összeesik-e, vagy nem. Az első csoportban tartozó büntetendő cselekményeknél a segéd a cselekményt is elkövetheti anélkül, hogy társteltessé lenne, ha t. i. a tettes bűntettes szándékát nem teszi a magáévá; mig az első csoportba tartozó büntetendő cselekményeknél a föcselekménv elkövetése mindig tettességet állapit meg, minthogy itt: „a főeselekmény elkövetése a büntetendő cselekményhez szükséges szándékot szükségképen magában foglalja." „Az, ki a büntetendő cselekmény véghezvitelére és annak előmozdítására olyan segélyt követett el, amely nélkül az adott körülmények között a büntetendő cselekmény nem lett volna elkövethető : fösegéd." Berner elméletével szemben legelőbb is az kifogásolható, hogy nem adja a főeselekmény fogalmi körülírását, már pedig enélkül a büntetendő cselekmények kettős kategóriájú megkülönböztetése színtelen. Azután nem nevezi meg a büntetendő cselekményeket, melyek tartoznak az egyik és melyek a másik csoportba? A fösegéd fogalmi felállításával pedig a bünsegély és társtettesség határválasztója lesz megint bizonytalan. Amiként az objektív felfogás a legtisztábban Birkmeyer munkájában nyert kifejezést, aként a szubjektivizmus a legkövetkezetesebben Burmái jut szóhoz. „Zur Lehre von der Theilnalme an dem Verbrchen" cimü könyvének előszávában írja Buri: „Die nachstehende Abhandlung beabsichtigt eine consequente Durchführung des subjectiven Standpunktes in der Lehre von der Theilnahme an dem Verbrechen" és a kitűzött programmot megvalósítandó munkaerejének java részét e kérdés tárgyalására fordítja kisebb és nagyobb dolgozataiban.2' S bár a tudományban a két irány közötti harc még egyre tart, azért a porosz Reichsgericht a Buri-félc elmélet alapján áll. A bünsegély és társtettesség megkülönböztetését Buri a maga causalitási tanára fekteti, mely szerint t. i. az eredményt okozó feltételek egyenlő értékűek: feltétel és ok között nincs különbség, az eredmény pedig oszthatatlan. Részesség esetén tehát, vagyis ha többen vettek részt egy büntetendő cselekmény eredményének létesítésében: mindannyian az előidézett f-redmény okai. Minthogy valamennyi feltétel egyenértékű, ezért lehetetlen objektív alapon a tettes és a különböző részesek között különbséget tenni. Ha tehát e személyeket fogalmi elhatárolásban akarjuk részesíteni, ugy az csak szubjektív szempontból történhetik meg. (Folytatjuk.) X FíotolHoruah felügyelő hatóságé. A fiatalkornak kolozsvári felügyelő hatóságának 1912. évi működéséről szóló, az 1913. május 4 ikén meejturtott teljes ülésén előterjesztett jelentésétől a következőket emeljük ki, megjegyezve, 20 Berner: Die Lehre von der Teilnahme am Verbrechen. 1847. 171. 27 Berner: i. m. 207. Nevezetesebb e körben mozgó tanulmányai: Zur Lehre von der Theilnahme an dem Verbrechen und der Begünstigung. 1860 ; Abhandlungen aus dem Strafrecht. 1862. Über Kausalitat und derén Verant wortung. 1873; Beitrage zur Theorie des Strafrechts. 1894. Gerichtssaal 1867., 1870, 1873., 1876., 1889. évf,-ban. hogy a jelentést Dr. Költő Gábor kir. törvényszéki biró, a felügyelő hatóság agilis titkára terjesztette elő: I. A felügyelőhatóság a most folyó uj évvel megnövekedett taglétszámmal újra alakult. A 27400/909. I. M. sz. rendelet 4. §. II. pontja alapján első ízben kinevezett tagoic kinevezésének 3 éves ciklusa lejárt s a folyó évi január hó 1-ével uj ciklus kezdődött meg. Az eddigi 138 taggal szemben most 363-ra emelkedett a felügyelőhatósági tagok száma a hivatalból kijelölt 12 taggal együtt. II. A felügyelühatóság tanácsainak beosztásánál lényegében megtartotta a felügyelőhatóság elnöke ezúttal is a megelőző évben követett irányelveket; mindazonáltal azzaj a módosítással, hogy az eddigi tanácsokon felül ínég egy ,,társadalmi tanács" ot is alakított. Ennek a tanácsnak feladat körébe fognak tartozni a 27400/909. I. M. sz. rendelet 43—48. §-aiban meghatározott tennivalók, különösen a társadalmi gyermekvédelem és patronage szervezésének elősegítése, figyelemmel kisérése s főkéit a jótékony egzesületeknek egységes, céltudatos és rendszeres munkára szervezése, amire — mindnyájan tudjuk, — hogy mennyire égető szükség van, de amelyet itt Kolozsvárt megvalósítanunk addig még legjobb igyekezetünk ellenére sem sikerült. Az I., II. tanácsok az elmúlt évben összesen 19 esetben és 35 ügyben tartottak ülést. Előző évben 16 esetben 28 ügyben. Az ülések elé került ügyek közül 31 volt kísérleti kihelyezés javaslatba hozatala tárgyában és 3 javítóintézetbe leendő visszaszállítás kérdésben tartott ülés; mig egy ülési napon tárgyalás alá került a helyi javítóintézet igazgatójának már a múlt évi teljes ülésen előterjesztett amaz indítványa, hogy, tegyen a felügyelőhatóság az igazságügyminiszter úrhoz előterjesztést szigorúbb nevelési rendszabályok mellett berendezendő javitó-nevelő t intézet felállítása iránt. A felügyelőhatóság a megtartott ülés eredményekép ez irányú előterjesztését meg is tette, mire igazság; ügyminiszter ur 30975/1912. I. M. sz. leiratában arról értesített, | hogy a budapesti gyűjtőfogház mellett külön fiuk és külön leányok 1 részére szigorított javitó-nevelö .intézetet léíesiteU, amely 1912 március 9-én nyílt meg. Nyilvánított véleményeink alapján az elmúlt évben 29 javítóintézeti növendék kísérleti kihelyezését engedélyezte^az igazságügyminiszter ur, mig 1911-ben 19 növendékét. Eszerint megnövekedett a felügyelet alatt tartandó fiatalkorúak száma is, mert a fentieken kivül más felügyelőhatóság is 5 növendéket helyezett ki az elmúlt évben a mi területünkre. Javítóintézetbe való visszahelyezése 3 növendéknek rendeltetett el, javaslatainknak megfelelően. Mig előző évben 4 növendéké. A visszahelyezett 3 növendék közül is azonban 2 már ez év folyamán újra kihelyeztetett. Egyik sem volt aggodalomra okot adó súlyos eset. A kísérleti kihelyezések körül évről-évre szerzett tapaszta| latainkat értékesíteni igyekeztünk az elmúlt évben is; s igazán ] mélységes örömmel jelenthetem, hogy tagjaink legnagyobb része, mint előadó, igaz buzgalommal, ügyszeretettel és melegen érző sziwel járt el a reá bízott ügyekben. III. Gál Jenő felügyelőhatósági elnök az elmúlt évben is több ízben meglátogatta a kolozsvári javitó intézetet és a fiatalkorúak fogházát. 1. Igazi őszinte örömmel jelenthetjük ezúttal is a kolozsvári javítóintézet szép és egészséges irányú fejlődését. Az intézet befogadó képessége az elmúlt év folyamán 100-ra emeltetett. Felállíttatott a 4 ik család, s ezzel párhuzamosan rendszeres iparággá tétetett a kovácsipar, valamint a kertészet. Gyönyörű, modern virágház épült, a legújabb vívmányok figyelembe vételével berendezve s ennek segítségével most már a virágkertészet terén is a legszebb eredményeket tudja felmutatni az intézet. Délszaki növényei, krizántemumjai a legszebbek voltak tavaly is az egész városban. .Méltán megérdemli a közönség fokozott érdek! lődését. A kertészettel foglalkozó növendékek részére tágas, nagy munkaterem épült, amelynek teljes elkészültével a téli időszakbeli kertészkedéssel párhuzamosan bevezeti az intézet a vesszőkosárfonást és a kertészettel összefüggő egyéb kézimunkák tanítását. A javítóintézetben meghonosítva levő iparágak mindenikében most már teljes kiképzést nyernek a növendékek, akik a folyó év tavaszán Kolozsvárt rendezett iparostanonc kiállításon is részt vettek, több első dijat, jutalmat és elismerő okiratot nyertek az intézet és vezetőinek dicsőségére és saját törekvő munkásságukI nak méltánylására. Megemlítem végül, hogy az erdélyi múzeum egylet jog- és társadalomtudományi szakosztálya is látogatott kirándulást ren] dezett az ősz folyamán a javítóintézetbe, melynek keretében Finkey Ferenc dr., egyetemünk tudós büntetőjog tanára érdekes és tanulságos előadást tartott a javítóintézetek múltjáról és fejI lődéséről s a javitó-nevelési rendszerekről.