Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 18. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Negyedik korszak: 1869-1881

186. olaal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 18. szám. az 1869. III./30-án kelt életbeléptetési rendelet intézkédésénél fogva 1869. VI./1-vel kezdték meg működésűket.2 Az 1868 : L1V. t.-e. 6. §-a a további szervezés tekintetében ezt rendelte : „Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi miniszteriumnak tartatik fenn és annak a felebbviteli bíróságok szervezésére, illetőleg egymástól független osztályokra való felosztására nézve teljes intézkedési szabadság engedtetik".3 1869. IV/29-én kibocsátott ügyvitel 209. §-a akként rendelkezett, hogy „a m. kir. Guria egyik osztálya, mint semmitőszék, végre a Curia a másik osztálya, mint harmadfolyamodasi legtöbb ítélőszék külön elnöki felügyelet és vezetés alatt állanak ; külön hivatali pecséttel birnak s az ügyvitel minden ágában egymástól elkülönítve működnek.1 A m. kir Curia semmitöszéke egyetlen szakosztályt képezett s szükség esetén két tanácsra oszlott. A m. kir Curia legfőbb itélöszélá osztálya ellenben négy szakosztályból állottt. Áz első szakosztályhoz tartoztak a polgári-, a másodikhoz az úrbéri-, a harmadikhoz a váltó- és kereskedelmi-, csőd- és bánya-, a negyedikhez a büntető ügyek. A polgári szakosztály két tanácsra oszlott s igy a legfőbb Ítélőszék öt tanácsban működött. II. A kir. ítélőtáblák külön szakosztályokkal birtak a polgári-, úrbéri- és büntető ügyek számára. a> A pesti táblán öl polgári, egy úrbéri és két büntető : összesen nyolc tanács alakíttatott. b) A marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblánál két polgári, egy úrbéri és egy büntető: összesen négy tanács működött.5 Az 1881. XI.'1-én 3275. I. M. E. sz. alatt kelt rendelet (R. T. 1371. 1.) értelmében 1882. 1/1-én életbe lépett 1881: LX. t.-c. 101. §-a a m. kir. Curiának hét külön osztályát egyesitette kimondván : „A jelen törvény hatályba léptének napján a m. kir. Curia hét osztálya egyesittetik" Ezáltal a m. kir. Curia belszervezetileg végre egygyé tétetett s csupán az ügyek elintézése céljából alakulnak a m. kir. Curia kebelében szakosztályok és a szakosztályokban külön szaktanácsok.0 Az 1881: LIX. t.-c. 101. §-ban még a következőket is rendelte: „Addig, mig a m. kir. Curia szervezése iránt a törvényhozás intézkedik, a m. kir. Curia áll: az országbíróból, mint elnökből, a legfőbb itélőszéki elnökből, mint másodelnökből, a semmitőszék elnökéből, mint alelnökből, a legfőbb itélőszéki tanácselnökből és a m. kir. Curia semmitöszéki és legfőbb itélőszéki osztályának biráiból".7 ' A rendelet R. T. 1869. 249. 1.; B. Közlöny 1869. IVJl-én. 6 E §• alapján lett kibocsátva az első ügyviteli szabály 1869. IV/29. (R. T. 433.); ennek helyébe az 1874: XÍ15. 3436. sz. a. közzétett ügyviteli szabály. Ezek helyébe az 1891. VIII! 19-én 4291. [. M. sz. érvényben levő ü. szab. (R. T. 35. 1.) Ezt módosítja: az 1892. V! 10-én 5206—892. I. M. sz. a. kelt rendelet (896. R. T. 1178), valamint a vonatkozó rendeletek. L. Marschalkó jános: Birói ügyviteli szabályok. 4 Pecsétek voltak: A magyar kir. Curia. mint legfőbb Ítélőszék Pesten. A masyar kir. Curia, mint semmitőszék Pesten. s Az itélőbirák számának meghatározásáról a felebbviteli biróságoknál az 1870 : XVI. t.-cikk intézkedik. A m. kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályánál volt 1 elnök, 6 tanácselnök és 42 rendes biró. A m. kir. Curia semmitöszéki osztályánál (semmitőszéknél) 1 elnök, 1 alelnök és 18 rendes biró alkalmaztatott. A m. kii- Curia az elnökkel együtt 7-es tanácsban határozott, a semmitőszék azonban a 111-ad bíróság eljárásából felmerült snmmiségi panaszok felett az elnökön kivül legalább 10 szavazó tagból álló tanácsban határozott. (1868 : 54. t.-c. 5. §.) A pesti táblánál 1 elnök, 1 alelnök, 10 tanácselnök, 90 rendes és 31 pótbiró-, a marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblánál 1 elnök, 3 tanácselnök 20 rendes és 4 pótbiró alkalmaztatott. Az 1874. évi 3436. sz. ügyv. szab. 273. §-a a legfőbb ítélőszék előbbi szakosztályait fentartotta s a budapesti tábla szakosztályait is ugyanazon módon osztotta be ; ellenben a marosvásárhelyi kir. it. tábla hármas szakosztályát fentartotta. (1874. R. T. 554. lap.) 6 Az 1891. VIII./19-én 4241. I. M. E. számú rendelet mellett kiadott bírói ügyviteli szabályok a „szakosztályok és szaktanácsok" tekintetében rendeli: 330. §. A kir. Curia hét szakosztályból: 1. a polgári ügyek, II. a büntető ügyek szakosztályából áll. Az I. szakosztályban külön szaktanácsok alakitandók: 1. a közpolgári ügyek. 2. az úrbéri ügyek, 3. a váltó-, kereskedelmi és csödügyek; valamint az 1881: UX. t -c 94. §-ban megnevezett kivételes bíróságok által elintézett és a 96. § szerint felebbvitt ügyek elintézésére. A közpolgári ügyek (I 1.) és büntető ügyek (II.) elintézésére a szükséghez képest külön-hülön több szaktanács alakítandó. ' Az 1881: LIX. t.-c. 101. §-ban foglalt elv az 1879. ll.'22-iki javaslat szerint a 764. §-ban volt lefektetve igy: Az ig. miniszter megblzatik, hogy a jelen törvény hatálvba léptének napjatol számított két év után a m. kir. Curia és királvi táblák ui'abb szervezése iránt törvényjavaslatot terjesszen elő Ez a szervezés azonban rövid életű volt. A m." kir. igminisztérium 1875—1887. évi működéséről kiadott jelentés (14. lap) ennek okát tbben adja: „a kir. Curia szervezetében bekövetkezett változások, nevezetesen az elnök elhunyta, az 1881: LIX. t.-c. 101. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezések egy részének fenntartását, vagyis a megüresedett elnöki állásoknak az 1881: LIX. t.-c. 101. §-a értelmében való betöltését lehetetlenné tették". Az ig. miniszter tehát az 1881.: LIX. t.-c. 107. §-ának módosítása iránt törvényjavaslatot nyújtott be, melyből az 1884 : XXXVIII. t.-cikk keletkezett s amely a javaslat szövegével egybehangzóan igy szól: „Az 1881: LIX. t.-c. 101. §-a második bekezdése következőkép módosittatik : 1. §. Mig a királyi Curia szervezése iránt a törvényhozás végleg intézkedik, a m. kir. Curia: elnökből, másodelnökből, hét tanácselnökből és a fiumei tengerészeti ügyek két előadójával együtt, hatvankét rendes bíróból áll. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával azig. miniszter bizatikmeg." E törvény miniszteri javaslatának indokolása nagyon rövid és nem sokat mondó volt. Az igazságügyi bizottság jelentése már részletesebb és a törvény szűkszavúságát jobban megvilágította. Az érdekesebb részeket ide iktatom, mert a képviselőházi tárgyalás során sokkal élénkebb eszmecsere fejlődött ki, semhogy azt a törvényjavaslatból sejteni lehetne s ez okból az ig. bizottság álláspontjának ismertetése indokolt. E szerint; „a módosítani szándékolt 1881: LIX. t.-c. 101. §-ának azon átmeneti s az akkori viszonyoknak megfelelő intézkedését, mely a Curia két osztályának a birói függetlenség érintése nélkül való egyesítését tárgyalva az országbírói méltóságnak és a Curia elnökségének egy személyben való egyesítését mondja ki, főleg igazságügyi szempontból nem véli állandóan kötelező jogszabály gyanánt fennlartandónak." A törvényjavaslat részletes tárgyalása során a bizottság abból indulva ki, hogy a Curia birói tagjainak törvényes létszáma fenntartassék és hogy a 9 tanácsban működő legfelsőbb bíróságnak mindenik tanácsát az elnökségnek valamelyik tagja, vagy egy tanácselnök vezethesse: indítványozza, hogy a törvényjavaslat tartalmazta alelnöki állás megszüntetéséből folyólag a tanácselnöki állások száina eggyel szaponttassék és ennélfogva az 1. §. 2. sorában előforduló „hat" szó helyett „hét" szó tétessék. Az 1881: LIX. t.-c. 104. és 105. §-ok módosítását a bizottság azért tartja szükségtelennek, mert ezen törvényszakaszok szerint az elnöklésre az alelnök után úgyis a curiai tanácselnökök vannak kineveztetésök sorrendében hivatva s mert az alelnöki állásnak későbbi törvényben való megszüntetése által a 104. és 105. §-oknak intézkedései annyiban, amennyiben a curiai alelnökre vonatkoznak, vagyis tárgytalanokká és hatályon kivül helyezettekké válnak. (Képv, ír. 1884/87. I. kötet 177. lap.) Teleszky I. az ig. biz. előadója, az általános vitát a következő beszéddel vezette : Az 1881: LIX. t.-c. 101. §-a, mint átmeneti törvény, tisztán az akkori tényleges viszonyoknak megfelelően mondotta ki azt, hogy a Curia két osztályának egyesítése oly módon történik, hogy az egyesitett Curia áll az országbíróból, a semmitőszéknek akkori elnökéből, mint elnökből, a legfőbb itélőszéki elnökből, mint másodelnökből és továbbá a semmitőszéknek alelnöke, tanácselnökei és birói tagjaiból, mint az uj Curiának hasonló minőségű tagjaiból. Egyáltalán nem volt a törvényhozásnak akkor, mikor ezen törvényt megalkotta, szándékában az, hogy az országbírói állást de lege a Curia elnöki állására decretálja. Addig, míg ennek folytán a tönényhozás intézkedik, a m. kir. Curia áll az országbíróból, mint elnökből, a legfőbb itélőszéki elnökből, mint másodelnökből, a semmitőszék alelnökéből a legfőbb itélőszéki tanácselnökökből és a ni. kir. Curia semmilöszéki és legfőbb itélőszéki osztályának biráiból. A m. kir. Curia segéd- és kezelő személyzetének lé:számát a szükséghez képest az ig. miniszter állapítja meg. (Képv. ir. IV. köt 245. lap). Ind. A törvényjavaslatnak a perorvoslatokra vonatkozó intézkedéseiből folyólag a m. kir. Curia két iinálló osztályának: a semmitőszéknek és a legfőbb itélöszéknek cyycsilése válván szükségessé — e (ekintetben figyelembe véve egyfelől azt, hogy kivált a felsőbb bíróságok birói szervezetének gyakori megbolygatása ugy az igazságszolgáltatás, mint a birói függetlenségnek megóvása lehetőleg mellőzendő — addig mig ennek folytán a törvényhozás a szervezetet állandóan megállapitandja, a m. kir. Curiát, a semmitőszék és legfőbb ítélőszék összes birói tagjainak egyesítésével, tehát a legfelsőbb bíróságok bírói tagjainak és létszámának egyelőre érintetlenül hagyásával létesiti. (Képv. Ir. 1868—881. VI. 289. 1.) s A Curia bíráinak számát az 1891: XVII. t.-c. 25. §-a 65-re; az 1895: XLIV. t.-c. 3. §-a pedig 66-ra emelte föl, kik közül egy az ig. minisztériumba van beosztva. Az 1893: XXXII. t.-c. 1. §-a értelmében (1891: XVII. t.-c. 64 §) a kir. Curiálioz még lefölebb számfeletti biró is nevezhető ki.