Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 17. szám - Az 1878: V. t.-c. módositásának előkészületei

17. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 177. oldal. IV. Kísérlet. Részesség. Halmazat. 20. A bűntett és vétség ma elfogadott alakzatait fenn kell-e tartani ? 21. A kisérlel fogalmát helyes-e tényálladéki elem megvalósításától függővé tenni ? Ha nem : milyen ismérvvel pótolható „a kivitel megkezdése?" 22. Az u. n. „alkalmatlan kísérlet" mennyiben büntethető? Kell-e e kérdést a tervezetben szabályozni? 23. A bűntett vagy vétség befejezése esetében a jóvátételnek (taetige Reue) milyen hatályt kell tulajdonítani? 24. A részesség fogalmát s egyes alakjainak megkülönböztetését fenn kell-e tartani? Ha igen, a megkülönböztetés szubjektív vagy objektív alapon nyugodjék-e ? 25. A bűnszövetségnek kell-e és ha igen, miiyen általános hatályt tulajdonítani ? 26. A büntettek és vétségek egységét és többségét milyen elvi alapon kell elhatárolni? 27. Az u. n. alaki bűnhalmazatot fenn kell-e tartani? A törvény-halmazatot miképpen kellene szabályozni? V. A büntetési rendszer. 28. Az eddigi büntetési eszközöket, különösen a halálbüntetést, börtönt és államfogházat, továbbá a párhuzamos büntetések rendszerét fenn kell e tartani? A szabadságvesztés büntetések nemeit lehetne-e egyesíteni ? 29. A büntetési lendszert milyen uj büntetésnemekkel kellene kiegészíteni ? 30. A bűntettesek osztályozása a büntetési rendszerben miképpen jusson kifejezésre ? 31. A büntetés tartama milyen viszonyban álljon a büntetés nemével ? 32. A büntetések általános legkisebb mértékét fenn kell-e tartani? Kell-e tágítani a büntetési tételek kereteit? 33. Miképpen kellene módosítani a progresszív börtönrendszert ? 34. Fenn kell-e tartani a rövid tartamú büntetést? Ha igen : hogy kell végrehajtani: Ha nem : mivel kell pótolni ? 35. Határozatlan tartamra szóló elitélésnek helyt adjon-e a tervezet? Mily büntetésekre, vagy biztonsági intézkedésekre (1. alább) vonatkozólag? A személyes szabadság érdekében mily biztosítékokat kellene megállapítani ? 36. A pénzbüntetés alkalmazásának milyen elvi alapon legyen helye? Miképpen kell megváltoztatni a pénzbüntetés alkalmazására (kiszabására, végrehajtására, helyettesítésére) vonatkozó szabályokat? 37. A büntetés végrehajtásának fellüggesztését mennyiben kell kiterjeszteni ? A mai szabályozást miképpen kell kiegészíteni vagy módosítani ? 38. A mellékbüntetések rendszerét fenn kell-e tartani ? Ha igen, mily módosításokra van szükség ? 39. A büntetések végrehajtását (különösen a börtönügyet) a tervezetben vagy külön törvénybén kellé szabályozni? VI. Biztonsági rendszabályok. 40. A bűntettesek és más közveszélyesek egyes csoportjaira vonatkozó biztonsági rendszabályokat a tervezetbe fel kell-e venni? Meg kell-e ezeket különböztetni a büntetésektől? 41. A biztonsági rendszabályok pótolják vagy helyettesitik-e a büntetést? Kell-e különbséget tenni a büntetéspótló és a tisztán megelőző jellegű intézkedések közt. A biztonsági intézkedés mellett bűntettesekkel szemben meg kell-e állapítani büntetést? 42. A közveszélyesek mely csoportjaira terjedjenek ki a biztonsági rends -abályolí ? (Elmebetegek, korlátozott beszámithatóságuak, szokásos és üzletszerű bűntettesek) ? 43. A közveszélyesség fogalmát hogy kell meghatározni? Szubjektív vagy objektív módon? 44. Állapitson-e meg a tervezet a büntetés kimérésére vonatkozó általános rendelkezést? A biztonsági rendszabályok alkalmazására mily irányelveket kell felállítani ? 45. Miképpen kell biztosítani a büntetés alkalmazásánál az egyéniesitést? különösen : 46. A bűntettes érzületének figyelembevétele végett a büntetés nemének megállapítására a bíróságnak mily jogot kell biztositaiii ? 47. Mily szabályokat kell felállítani a kísérlet (21. kérdés), részesség \,24. kérdés), halmazat (26. kérdés) büntetésére ? 48. Kivánatos-e a törvényben felsorolni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket ? Ha igen, kimerítő módon vagy példaszerűen ? 49. A visszaesés hatályát kell-e az általános részben szabályozni ? Ha igen, mely elvek alapján ? 50. A beszámítás kérdését elvi alapon miképen lehet megoldani ? 51. Mellőzhesse-e a bíróság bizonyos esetekben a büntetés alkalmazását? Ha igen, mely esetekbeo ? VII. Magáninditvány. Kártalanítás. Rehabilitáció. 52. A magáninditvány intézményére vonatkozó rendelkezéseket miképpen kell módosítani ? 53. A sértett kártalanítását miképpen lehetne hatá'yosan biztosítani ? 54. A rehabilitációt mily alakjában kívánatos a jogrendszerbe beilleszteni ? Mire terjedjen ki ez a jogintézmény ? KÜLÖNFÉLÉK. = A m. kir. közigazgatási bíróság ujabb határozatai. 1. Az olyan bejegyzett ügyvéd, aki mint bankigazgató az ügyvédkedést rendszerint nem gyakorolja, jogosan igényelheti, hogy ügyvédi gyakorlata után járó III. oszt. kereseti adója a minimális tételek mérsékelt alkalmazásával állapíttassák meg. (Sz. 31665/1912.). 2. A feleség nem felelős férjének azon adótartozásaiért, amelyek a házasság előtti időből eredtek. (Sz. 31541/1912.). 3. Az egyik évről a másik évre tévedésből át nem vitt adóhátralék, ha öt éven át szorgalmazva nem lett, be nem hajtható. (Sz. 31888/1912.). 4. Végrehajtási jog feljégyzése után 7/iu°/o-os bejegyzési illeték nem róható ki. (Sz. 22880/1912.). 5. Határszéli rendőrkapitánysághoz útlevél kihágási ügyben benyújtott beadvány és az ahhoz mellékelt ügyvédi meghatalmazás is bélyegmentes. (Sz. 29098/1912.). 6. A tárgyalási jegyzőkönyv bélyegéért mindkét peres fél egyetemlegesen felelős. (Sz. 24081/1912.). = Szentesitett uj törvények. Az 1913 : VII. t.-c. a fiatalkorúak bíróságáról szentesítést nyert 1913. március 31-én; az 1913 : X. t.-c. az osztatlan közös legelőkről szentesítést nyert 1913. április 7-én. Mindkét törvény közzététetett az „Országos törvénytár" 1913. április hó 12-én kiadott 3-ik számában. Részletes ismertetésükre visszatérünk. T= Az általános polgári törvénykönyv. Az általános polgári törvénykönyv első végleges tervezetét dr. Balogh Jenő igazságügyi miniszter május elején fogja közzétenni. A kódex jelenleg összeállítás alatt van. Legnagyobb törvénykönyvünk lesz ez, 1980 szakaszszal. A most megjelenő kötet tisztán csak a kódex szövegét fogja tartalmazni; az indokolási részek később következnek. Az igazságügyi miniszter megbízásából Thirring Lajos kúriai biró, a szerkesztő-bizottság jelenlegi vezetője, a kódexet először a Magyar Jogászegyletben fogja bemutatni s az igazságügyi miniszter nyomban szét fogja küldetni jogéletünk közelebbről érdekelt tényezőinek, hogy ily módon az uj törvénykönyv szabad kritika alá kerüljön. = Színlelt ügyletet felvevő és annak alapján keresetet folyamatba tevő ügyvéd fegyelmi vétséget követ el. A bécsi legfelsőbb törvényszék ügyvédi fegyelmi tanács 1913. G. C. Ds. V. 52/12. számú határozatában fegyelmi vétségben vétkesnek mondta ki azt az ügyvédet, aki A. és B. között egy ingatlan Vi-ére vonatkozólag színleges adásvételi szerződést vett fel és a s/.inlegcs vevő nevében a közösség megszüntetése iránt a társtulajdonos ellen keresetet adott be, jóllehet tudta, hogy az eladó az eladóit lU résznek nem tulajdonosa s az átruházásosak az első vevő társtulajdonos jogainak kijátszása végett — mala fide — történik. (Juristische Blátter. 1913. sz. 16.) = A polgári perrendtartás Fiúméban. Az igazságügyminiszter a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek Fiúméban életbelépése tárgyában legközelebb az illetékes faktorok közbenjöttével s7sktanácskozást fog egybehívni. A szaktanácskozás időpontja még nincs megállapítva. = Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület. Az egyesület budapesti osztályában legutóbb dr. Lányi Márton törvényszéki biró előadást tartott „A továbbképzés és a bírói kar" cimen. Az előadó fejtegette, hogy a bíróság tagjainak a gyakorlati élettel lépést kell tartaniok és a gyakorlati élet követelményeitől nem szabad elzárkózniok. Azután dr. Ladányi Béla járásbiró ismertette az igazságügyi rendtartás tervezetét és annak előnyeiként kiemelte a felügyelet intenzivebbé és közvetlenebbé tételét, továbbá az Írásbeliség lehető kiküszöbölését az igazolásból és bizonyos szociális szempontoknak figyelembevételét. A tervezet részletes ismertetése és kritikája a jövő ülésre maradt.