Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 11. szám - Az 1912. év magánjogi gyakorlata. (Az E. J. K. "Jogesetek Tára" nyomán).

118. oldal. Erdélyrésaii Jogi Közlöny Ügyvétíhelyeítesi intézmény létesítése. Dr. Vajda József debreceni ügyvéd, az országos ügyvédszövetség központi titkára, a szövetség debreceni osztályához egy indítványt adott be az ügyvédhelyettesi intézmény létesítése tárgyában. Az indítvány ismertetvén azokat a nehézségeket, melyek az ügyvédek gazdasági viszonyaiban beállottak, rámutat az ügyvédjelöltek számának csökkenésére s igényeik növekedésére s arra, hogy az uj polgári perrendtartás rendelkezései szerint a jelöltek ezután csak a járásbíróságnál járhatnak el és eszerint minden ügyvéd jelöltet és ügyvédhelyettest lenne kénytelen tartani, mert maga nem lesz képes ügyeit ellátni már akkor sem, ha 2—3 különféle bíróság elé tartozó ügye lesz. Ennélfogva javaslatba hozza, hogy az egyes bírósági székhelyeken az ügyvédek állapodjanak meg aképen. hogy az első tárgyalások ellátására, a megállapodásra jutott ügyvédek közül minden tárgyalási napra jelöltessék ki két-két ügyvéd, kik az összes — többi kartársak — első tár gyalásait is helyetteskent díjtalanul ellássák. Ezen módszer mellett az első tárgyalásokon mindig csak két-két ügyvéd jelenne meg és ezzel sok ügyvéd fel lenne mentve a jelülttartás alól, de tömérdek időt is megtakarítanának az ügyvédek, mert minden 2—3 hónapban csak egyszer kerülvén a sor minden ügyvédre, a legdrágább reggeli és délelőtti időt mentenék meg irodájuk részére. Végül a bíróság is gyorsabban végezne ily körülmények között. Mert 2 emberrel mindig gyorsabb az eljárás, mintha 50—60 ügyvédi-:; várni kell. És az ügyek ellátása sem szenvedne. Mert az első tárgyalás rendszerint makacsság felvételében, a sablonos tagadás és a bizonyítékok bejelentésében merül ki. Ezt pedig a helyettes elláthatja az érdemi képviselet sérelme nélkül. Az eszme bizonyára érdemes a további megfontolásra. = A váltó és csekkjog egységesítése tárgyában Hágában az 1912. évben tartott második nemzetközi államértekezleten résztvett magyar kiküldöttek, — mint arról már megemlékeztünk — az álíamértekezlet eredményeiről az igazságügyminiszterhez jelentést tettek. Jelentésükhöz becsatoltak a nemzetközi egyezmény alapján alkotandó uj magyar váltótörvény tervezetét, amely az álíamértekezlet által elfogadott egységes szabályzaton kivül az ezt kiegészítő rendelkezéseket is tartalmazni fogja. Ezekre a rendelkezésekre a kiküldöttek szintén javaslatot terjesztettek elő, melynek alapján az indokolt törvénytervezet is elkészült. Természetesen a hágai nemzetközi államértekezlet által a váltójog egységesítése tárgyában elfogadott és Magyarország részéről is aláirt egyezménnyel megalkotott egységes szabályzatot a hazai törvényhozás csak annyiban módosíthatja, amennyiben ezt maga az egyezmény megengedi. Az egységes szabályzat azonban nem tartalmazza a váltójog teljes szabályozását, hanem egyes részeket a hazai törvényhozás részére tartott fenn, ezek tekintetében tehát hazai törvényhozásunk önállóan rendelkezhetik. Erre való tekintettel az igazságügy miniszter az érdekelt szakkörök véleményét kikérendő, a kiküldöttek jelentését s az annak alapján elkészített törvénytervezetet most szétküldötte s így mcgküldötte a kolozsvári ügyvédi kamarának is azzal, hogy véleményét legkésőbb f. évi május 15-ig terjessze fel. A kolozsvári ügyvédi kamara legközelebbi ülésében fog a tervezettel foglalkozni. A kolozsvári ügyvédi kamarából. A kolozsvári ügyvédi kamara legutóbbi választmányi ülésen az ügyvédek névjegyzékébe felvétettek: Dr. Pálíl'y Árpád ügyvéd Bethlen s Dr. Muntean Viktor ügyvéd Csákigorbó székhelylyel. Dr. Vámos Jenő ügyvéd székhelyét Kékesről Bethlenbe helyezte át. Töröltetett önkéntes lemondás folytán Dr. Demjén János kolozsvári ügyvéd. A Curia hiteíjogi joggyakorlatából. I. A szerződéstől való elállás a KT. 352. §-a esetében a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal történvén, annak hatályossága nem függ attól, hogy az elállási nyilatkozatot a másik fél elfogadja-e: miből az is következik, hogy az elállási nyilatkozat azon időpont után, amikor azt a másik tél megkapta, vissza nem vonható. —• II. Az a fél, aki a szerződéstől eláll, sem tényleges kárt, sem elmaradt nyereséget nem érvényesíthet. (Curia 1912. szept. 4. 149/912. v. sz. a.) III. A takarékpénztári betétkönyvnek birtokosával szemben a betéii könyvön alapuló követelés lefoglalása nem hatályos: tehát a betéti könyv birokosa fel van jogosítva a takarékbetét felvételére még akkor is, ha az a betét az 1881 : LX. t.-e. 80. §. második bekezdése értelmében lefoglaltatott. (Curia 1913. jan. 9. 571/912. v. sz. a.) IV. A takarékbetétre folyósított fizetések a csődjogi megtámadás szempontjából ugyanazon tekintet alá esnek, mint a közadósnak egyéb fizetései. — Az a pénzintézet, mely a takarékbetéteket betevőinek akkor, amikor követelni joguk van, s mikor a pénzintézet nekik kiadni köteles, kifizetni nem tudja, hanem a pénztárába befolyó összegekhez képest részletfizetéseket helyez kilátásba, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő ; az a betevő pedig, kit visszakövetelt betétének kifizetése helyett ily kecsegtetéssel bocsátanak cl, tisztában van azzal, hogy a pénzintézet fizetéseit megszüntette. (Curia 1912. dec. 2. 701/912Í sz.) V. Az ügyletnek a csödtörv. 28. §-ának 2. pontja alapján való megtámadhatásához az szükséges, hogy a megkárosítás magában az ügyletben benfoglaltassék és ne a közadós valamely későbbi ténye következtében álljon elő és illetve az ügylet utólagos következményeiben nyilvánuljon meg. — VI. A esődhitclezök rosszhiszemű megkárosítására irányuló szándékról jogos alapon nvugvó követelésnek kielégítése esetében nem is lehet szó. (Curia 1913 jan. 17. 985/912. v. sz. a.) A fiatalkoruakra vonatkozó Büntető jogszabályok magyarázata cimü müvet az Igazságügy-minisztérium a fiatalkornak kolozsvári felügyelő hatóságának könyvtára részére 11 pldban inegküldötte. Ezen művek ideiglenes hasznalat céljából elismervény mellett a felügyelő hatóságtól bármikor kivehetők. • Az ügyvédek gazdasági érdekei. Az Országos Ügyvédszövetség — az alapszabályaiban kitűzött célhoz hiven, — tagjai gazdasági érdekei szolgálatában irodai szükségleteinek (papir, könyváruk, blanketták) olcsó, mérsékelt áron való beszerzését akarván biztosítani, mozgalmat indított az iránt, hogy lehetőleg papirkereskedőkkél szerződést kössön arra, hogy a szövetség tagjai részére az előállítási áron felül 10—12°,'u haszonnal szállítsák az irodai szükségleteket. (Ma egy évfolyam corpus jurisért 15—20 koronát fizetünk, holott előállítási ára 5—6 korona. Ma 1000 drb kereseti blankettát 18—20 koronáért kapunk, holott előállítási ára 4—G korona. Ma egy ügyvédi feljegyzési 200 oldalas könyvért 8—10 koronát is vesznek, holott előállítása alig kerül 3—-4 koronába). A vállalat előkészítésével az elnökség dr. Vajda József titkárt bízta meg, aki a szükséges előmunkálatokat már folyamatba is tette. Az Országos Ügyvédszövetség és az 1907. évi XLV. t.-C. Az Országos Ügyvédszövetség egri osztálya az iránt kereste meg a központot, hogy a gazdasági cselédek jogviszonyait szabályozó 1907 : XLV. t.-c. 64. §-ában és a rendőri büntető eljárást szabályozó 65000 909. B. M. sz. miniszteri rendelet 38. §-ában lefektetett azon jogelvet, mely szerint az emiitett jogszabályok alá eső eljárásban az ügyvéd dijat még ügyfelétől sem követelhet, sérelmesnek találván, törvényes intézkedések megváltoztatása iránt a lépéseket tegye meg. A vezetőség az indítványt helyesnek, jogosnak találta és az illetékes helyre szóló memorándum felterjesztését határozta el. A munkálat elkészítésével az elnökség dr. Vajda József titkárt bízta meg. Mivel hasonló intézkedéseket más törvény, illetve rendeletek is tartalmaznak, sőt a békéltető bizottság előtti képviselettől az ügyvéd el van tiltva, dr. Vajda József, hogy a kérdést egész jogterületről kidolgozhassa és munkálalában az egyes vidékek tapasztalatait és óhajait is érvényesíthesse, megkeresést intézett a szövetség összes osztályaihoz az iránt, hogy vonatkozó észrevételeiket, óhajaikat s tapasztalataikat vele közöljék. Gyorsirási tanfolyamok. A közelmúltban Kolozsvárt megalakult Erdélyrészi Gyorsírók Társasága kezdők, haladók és gyakorlók számára gyorsirási tanfolyamokat szervezett. A kezdőktanfolyamát szerdai napon a Ferenc József-tudományegyetem bölcsészeti karának IV. számú tantermében 5—6 óráig; a női haladó tanfolyamot az I. sz. teremben ugyancsak szerdán 5—6 óráig; a haladókét pedig férfiak részére 6—7 óráig az I. sz. teremben; pénteken a gyakorló gyorsírók tanfolyamát az I. sz. teremben 7—8 óráig; vasárnap a kezdőkét 10—11-ig s a női haladó tanfolyamot 11—12-ig az I. sz. teremben; ugyanakkor 10—11-ig a haladók férfi tanfolyamát a II. sz. teremben tartják. A könyvtár ugyanezen időben (vasárnap) az I. sz. tanteremben használható. A tanfolyam vezetői: Biró Árpád, Boga Lajos és Varjú János dr. oki. gyorsirótanárok. A gyorsírás nagy gyakorlati jelentőségére tekintettel kívánatos, sőt szükséges lenne, hogy az ügyvédi karban és általában az igazságügyi szakban működők e tanfolyamokon minél nagyobb számmal vegyenek részt. Az iratmintákról, melyek a kir törvénvszékek és a kir. járásbíróságok használatára szolgálnak, az igazságügyminiszter 1—12. §-ból álló rendeletet bocsátott ki, csak 1914. évi januárius hó 1-én lép életbe. A rendelet ismertetésére még visszatérünk. Kinevezések. A király Illés Jenő curiai birót a Curiához tanácselnökké nevezte ki, Benkő József zilahi törvényszéki elnöknek a curiai birói címet és jelleget adományozta, továbbá Hubacsek Pál szegedi Ítélőtáblai birót a szegedi, Barthodeiszky Emil budapesti Ítélőtáblai birót a budapesti itélőtábához tanács-